Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez 139 Az időben soron következő források már a szocializmus korából származnak. 1951-ben egy nagyobb felújításhoz igényelt anyagot az Állami Egyházügyi Hivataltól az akkori lelkész, Cziglédi Tihamér. Az anyagszükséglet nagyobbik része a siralmas állapotban lévő lelkészlak felújítását szolgálná, de ugyanakkor megemlíti azt is, hogy a templom bádogtetőzete rozsdásodik, ami egy átfestést igényel, hogy még menthető legyen. Ezen kívül a külső falazat és a belső padozat renoválása is szükségessé vált.67 A tatarozás 1954-ig meg is történt, azonban az évek elteltével a templomon újabb részek kerültek felújításra szoruló állapotba, mert a lelkész 1954 májusában is adott be kérelmet egyházi (állami) segély folyósítására a felújításhoz. A konkrét ok a sekrestye beázása és egyik falának a bedőlése volt, illetve a villanyhálózat elavultsága, amit korszerűsítve a falban kellett volna elvezetni, mert az akkori állapotában életveszélyes volt a kisülések és az érintkezések miatt. Az egri helynök a kérelmet — arra hivatkozva, hogy költségvetést is kell mellékelni hozzá — elutasította. Ezután Cziglédi Tihamér arra hivatkozva, hogy a következő évben a templom tornyának, tetőzetének és falazatának nagyszabású renoválását tervezik, viszszavonta a kérelmet.68 1956 nyarán az új lelkész, Mátéffy József immár a templom belső kifestésének előkészületi munkáin fáradozik. A figurális ábrázolásokat is tartalmazó tervet Benke Zsuzsanna festő művésznő készítette el, a festésüket 8000 Ft-ért vállalta, amit a csegelyekbe festendő kisebb apostol alakok további 1000 Ft-tal, míg a zöld színű alapozás festése újabb 4000 Ft-tal növeltek volna. A festés során merült fel az a probléma, hogy a templom fala nedvesedik, amit a festés előtt mindenképp meg kell oldani valahogy. A kőműves mester biberköves új vakolatot, míg a festőművésznő műkő burkolatot, illetve a megfelelő páratartalom elérése végett a tetőzeten kialakítandó szellőzőnyílásokat javasolt.69 Az ügyben 67 EFL Kassai Részek Iratai, 2209/1951. sz. irat. Kéked, 1951. október 25. 68 EFL Kassai Részek Iratai, 1024/1954. sz. irat., benne: 16/1954 sz. irat. Kéked, 1954. május 15. illetve 1024/1954. sz. irat. Eger, 1954. május 17. valamint EFL Kassai Részek Iratai 1135/1954. sz. irat. Kéked, 1954. június 10. 69 EFL Kassai Részek Iratai, 728/1956 előszám, 744/1956 utószám és 707/1956 előszám, 728/1956 utószám. Benne: 53/1956 sz. irat. Kéked, 1956. június 14.; 707/1956. sz. irat. Eger, 1956. június 16.; 57/1956. sz. irat. Kéked, 1956. június 18. 60/1956. sz. irat. Kéked, 1956. június 25., mellékelve hozzá: Benke Zsuzsanna művésznő levele (számozás nélkül), Budapest, 1956. június 19. 744/1956. sz. irat.; Eger, 1956. június 27. A festés ügyéhez lásd még: EFL Kassai Részek Iratai, 799/1956. sz. irat. Benne: 65/1956, egyházközségi tagok részére meghívó és további felújítási munkák is felmerültek, a lelkész ugyanis a következő beadványában az apszislábazat 120 cm magas deszkaborításának lecseréléséhez kért megfelelő méretű léceket.70 A festés októberben mindenesetre elkezdődött, befejezése november végére volt várható.71 1958-ban az egyházközségi képviselőtestületi tagoktól, közülük is egy kőművestől tudjuk meg, hogy a kékedi templom ismét felújításra szorul: a tető pléh borítását sürgősen le kellene miniumozni, a templom külsejét kőporozás vagy új vakolás útján fel kellene frissíteni, a kisebbik, elrepedt harangot pedig meg kellene hegeszteni, amit csak forrón lehet elvégezni, és ez költséges. Kerítésre is szükség lenne a templom körül, illetve az orgona olyan állapotba került, hogy inkább szégyenére, mint büszkeségére válik a községnek.72 Az ügyben mindenesetre a gönci esperesség elöljárója, Szabó Béla esperes is írt Egerbe. Levele szerint a templom és a toronytető bádogfedése még jó, nem ázik át, de a lefolyó csatornákat tisztítani kell, valamint ő is említi a rozsdásodás előtti miniumozás szükségességét. Meglátása szerint a templom vakolása és a többi munkarész is megoldható a helyiek munkája, némi állami vagy egyházmegyei segély mellett, több évre elosztva a pénzt és a munkát. Dr. Brezanóczy Pál káptalani helynök 4000 Ft egyházmegyei segélyt utalt ki azzal, hogy a többi pénzt helyben kell előteremteni, valamint az esperes levelére utalva 4—5 évre elosztott munkákkal számolt. Az 1957. év vége, valamint az 1958-as és 1959-es év egyébként jórészt a lelkészlak rendbetételének ügyeivel telt, a pénzügyek intézése és általában a meglehetősen bőséges levelezés is döntően ezzel kapcsolatos, leginkább csak a kisebbik harang került említésre egy-egy alkalommal.73 az egyházközség üléséről jegyzőkönyv felterjesztése Egerbe, Kéked, 1956. július 3. A megküldött jegyzőkönyvet ellenjegyzik: 799/1956 sz. alatt: Eger, 1956. július 5. Itt jegyezzük meg, hogy a művésznő nevét csak aláírásból tudtuk megismerni, ezért az elírás lehetősége nem zárható ki! 70 EFL Kassai Részek Iratai 1191/1956. sz. irat. Benne: 90/1956 sz. irat, Kéked, 1956. szeptember 17. 1121/1956 sz. irat, Eger, 1956. szeptember 22. 94/1956 sz. irat, Kéked, 1956. szeptember 24. 71 EFL Kassai Részek Iratai 1313/1956. sz. irat. Kéked, 1956. október 22. 72 EFL Kassai Részek Iratai, előszám: 90/1959, utószám: 116/1959. Benne a lelkészlak tatarozása, felújítása ügye mellett a templom fent említett szükséges munkáihoz az egyházközség levele, Kéked, 1958. május 1. Előzményként a kisharang ügyét említi a plébános levele is: 24/1958 sz. irat, Kéked, 1958. április 29. 73 EFL Kassai Részek Iratai 90/1959, utószám: 116/1959. (mint előző lábjegyzetben): Szabó Béla esperes levele, Fony, 1958. május 29. A bőséges, főleg a lelkészlakkal, de az egyes levelekben a hívek hozzáállásával is foglalkozó iratanyagnál lásd
