Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
140 Bocsi Zsófia — Fazekas Gyöngyi — Giber Mihály - Szilágyi Krisztián Antal 1966/1967 telén a sekrestye fűtésére kértek utalványt olajkályha vásárlásához. A leírás szerint a sekrestyében régebb óta van kémény, az új kályhára azért van szükség, hogy a sekrestyében télen is meg lehessen tartani az ének- és hittanórákat.74 Még ezt megelőzően, 1961-ben készült el az OMF részéről a műemlékkel kapcsolatos, ún. Távlati terv, melyet az 1961. augusztus 4-i helyszíni szemle alapján foglaltak össze (ehhez fotókat is mellékeltek). A templomról nagyon rövid összefoglalást készítettek, ami szerint az épület gótikus eredetű barokk templom 1729-ből. Meghatározásuk alapján a homlokzat előtt zömök toronnyal, támpilléres hajóval, ennek két oldalán 3-3 ablakkal, félköríves szentéllyel, a belsőben három boltszakaszos hajóval és boltozott szentéllyel rendelkezik. A berendezésből kiemelten említették a barokk főoltárt és a 17—18. századra keltezett festményeket. Műszaki állapot alapján tatarozásra szorulónak írták le, a helyreállítás (az ereszcsatornák, a lefolyók, a vakolat és a bádog javításának) költségeit 13 715 Ft-ban határozták meg.75 Az ún. Távlati terven kívül a kékedi római katolikus templomról meglehetősen kevés műemléki iratanyag áll rendelkezésre. 1978-ban a templomkert kerítésének építése kapcsán keletkeztek iratok. A megyei tanács Encsi Járási Flivatalának Műszaki Osztálya 1978. május 24-én felterjesztette a műemléki hatósághoz a templom körüli kerítés építésének engedélyezési javaslatát. Az irat szerint az akkori tervező a templomtól alig 4,5 m távolságra jelölte ki a kerítés nyomvonalát, jóllehet a műszaki osztály szerint a valóságban a templom falától 8,5 m távolságra húzódott a telekhatár. Az épület körüli, műemléki környezetnek minősülő területen az OMF az alábbi kikötésekkel megadta a hatósági hozzájárulást a kerítés felépítéséhez. A telek még a következő számokat (egybeillesztve a jelen lábjegyzet elején említett iratszámmal): 1342/1957 előszám, 1392/1957 utószám. 1471/1957 előszám, 410/1958 utószám. 410/1958 előszám, 519/1958 utószám. 519/1958 előszám, 714/1958 utószám. 714/1958 előszám, 742/1958 utószám. 742/1958 előszám, 780/1958 utószám. 780/1958 előszám, 1519/1958 utószám. 1519/1958 előszám, 1614/1958 utószám. 1614/1958 előszám, 90/1959 utószám. 74 EFL Kassai Részek Iratai, 1014/1966. 75 Forster Központ Tervtár, Távlati Terv (OMF műemlékjellegű épületek vizsgálata; 2. Egyházi épületek), 1961. Hozzátesszük, hogy a Távlati terv fotóival teljes mértékben egyező archív fényképeket őriznek a Forster Központ Fotótárában is. Alighanem az történt, hogy az 1961-ben készített fotókat két-két példányban adták le, kettőt a fotógyűjteménybe, kettőt a Távlati tervhez és így mindkét helyen lett egy-egy ugyanolyan külső és belső kép a templomról. keleti és déli oldalán csak vastámaszos fonatkerítés volt építhető. A kikötés ezen pontjánál meghatározták, hogy a kastély — akkor még jövőbeni — helyreállításáig a kerítésnek ideiglenesen a szentélytől számítva 4,5 m távolságra kell húzódnia és a végleges kerítésépítésre csak a kastély és parkjának helyreállításához kapcsolódóan kerülhet majd sor. Második pontként felszólították a Járási Flivatal Műszaki Osztályát, hogy tisztázza a telekalakítással kapcsolatos kérdéseket, mivel az OMF tudomása szerint az azt megelőző időkben a kastély és a templom telke közötti telekmegosztás, határvonal úgy nézett ki, hogy a telekhatár a templom keleti és déli oldala mentén húzódott. A Műszaki Osztálynak javaslatot kellett tennie a telekrendezésre.76 1982-ben a templom belső felújítása került napirendre. Az egri Főegyházmegyei Fiatóság ez év májusában kérte meg a műemléki hatósági hozzájárulást a mellékelt költségvetés szerint akkori áron 72 470 Ft-ra számított értékű munkálathoz. A szükséges hatósági engedélyt az OMF az alábbi kikötésekkel adta meg. Vakolatleverés és a hézagok kikaparása után a falak szellőztetését és így száradását biztosítani kellett, de a sósavas fertőtlenítést megtiltották. Előírták, hogy az új vakolat cementmentes habarccsal készüljön. Az oldalfalak festését színes meszeléssel kellett készíteni az előírás szerint. A szentély előtti boltszakaszban az oldalfalak festését a boltozat festésével lehető legjobban egyező színben kellett készíteni. A szentélyben akkoriban meglévő falambériát műanyag lambériával ideiglenesen pótolhatónak engedték, mivel a fal gyors kiszáradására a szentély esetében nem számítottak. A lambéria mögött a falat nyersen kellett hagyni, valamint a lambéria és a fal között, illetve a lambériánál alul és felül légrést kellett hagyni, azért hogy a fal szellőzőn és száradjon. Előírták, hogy a templom körül a vízelvezetést árkolással és tereprendezéssel kell megoldani.77 * 76 OMF 7704/1978 sz. ügyirat: Forster Központ Irattár, OMF iratok, 303. doboz, 66. irat. Az iratokban nevezett tervezői dokumentáció, telekhatárokat mutató helyszínrajz nincs meg a műemléki irattári anyagban. E helyütt, a helyszínrajz és a telekrendezés ügyénél említjük meg kiegészítésképpen, hogy a templom korábbi cím és hrsz. adatai eltértek a maitól. Fő u. 13. sz. és 68 hrsz. alatt tartja nyilván: Gólya 1960,120. Ismerünk a korábbi időszakból 1021/20 hrsz. adatot is: Forster Központ Tervtár, Nyilvántartási Karton (a kartonon zárójelben a ma használt 244 hrsz. alatt). Érdekes, hogy az 1978-as iratokban nem említették a hrsz. és címadatokat, jóllehet fontosnak tartották a telekrendezés ügyét. Egyelőre pontosan nem tudni, hogy a cím és hrsz. adatok mikor változtak a maira, bár az 1990-es műemlékjegyzékben már a ma is használatos adatokkal találkozunk (Ikafalvi Diénes 1990, 352). 77 OMF 5732/1982 sz. ügyirat, Forster Központ Irattár, OMF iratok, 390. doboz, 15. irat.
