Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Hajdú Ildikó: Száz év a hegyaljai szövetkezetek életében
Száz év a hegyaljai szövetkezetek életében 205 1. sz. táblázat: Végleges juttatási adatok Tárcái és Tállya településein 1945-ben. Forrás: ZI. XXIV. 203. 180/1945 sz. irat. Table 1. Finalised allocation data from Tarcal and Tállya settlements in 1945. Source: 7.1. XXIV. 203. 180/1945 document. Abbreviations: kh — kilo hectares; db - pieces; fő—persons; □ öl — 3,596651 rrf Tarcal Tállya A községben megváltott terület / Redeemed grounds in the settlement 1920 kh 198 kh 1122 Dől Elkobozott terület / Confiscated grounds 75 kh 138 kh 425 □ öl 100 kh-as birtok maradt / Grounds left in 100 kh 7 db 1 db Juttatónak száma / No. of beneficiaries 208 fő 142 fő Juttatottak által kapott teljes földnagyság / Total amounts of the grounds given for the beneficiaries 1076 kh 800 □ öl 310 kh 1163 Dől A juttatottak közül / Types of the beneficiaries fő kapott földterület fő kapott földterület- gazdasági cseléd / domestic servant 27 202 kh 10 32 kh- időszaki munkás / seasonal worker 93 446 kh 700 □ öl- törpebirtokos / smallholding owner 75 398 kh 700 □ öl- egyéb juttatott / other 15 29 kh 1000 □ öl ingó és ingatlan vagyontárgy volt.7 A földosztás során gazdasági cselédek, mezőgazdasági munkások, törpe- és kisbirtokosok jutottak földhöz, valamint házhoz vagy házhelyhez. Őket azonban hamarosan újabb társadalmi csoportok követték: a fogságból hazatérő katonák, a városból visszatérők vagy épp a családot alapítók újabb nemzedéke. így Tarcalon 1948-ban 800 □ öl szőlőt és 70 kh szántót, míg Tállyán 2 kh parlag földterületütet osztottak ki (Bartha 1970, 40-42). 1945-ben és 1946-ban hozták a termelőszövetkezetek megalapítására vonatkozó első rendeleteket és törvényeket. Ezek értelmében 1947. június 30-ig minden községben meg kellett szervezni a szövetkezeteket.8 A falvakban 1947—48 folyamán mindenhol létrejöttek a falusi általános szövetkezetek a falusi és földműves szövetkezetek összeolvadásával, amelybe — ahogy Rákosi Mátyás megfogalmazta — „bevonjuk az egész dolgozó parasztságot.”9 * A rendeleteket a termelők mégsem 7 30. §: Az igénybe vett birtokokhoz tartozó kisajátított gazdasági felszerelést, gépeket és gazdasági épületeket, amennyiben azok szétosztása nem felel meg a termelés érdekének, a földhözjuttatottakból alakítandó fóldmíves-szövetkezet tulajdonába kell adni. A megváltást szenvedőnek a megmaradt ingatlana arányában kell a gazdasági eszközöket és épületeket visszahagyni. A földmíves-szövetkezet célját, működésének szabályait a földmívelésügyi miniszter a rendelet végrehajtása során külön rendelettel állapítja meg. Ilyen szövetkezet azonban a rendelet megjelenése előtt is megalakulhat. In: Az ideiglenes nemzeti kormány 600/1945. M. E. számú rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról.; 131.000/1945 F.M. sz. rendelet 8 131.000/1945., valamint 145.500/1946. és 146.760/1946. FM számú, földművelésügyi miniszter által hozott rendeletek alapján szervezik meg a termelőszövetkezeteket. 9 Rákosi Mátyás sárospataki beszéde. In: Zempléni Népújság, 1948. április 11. fogadták örömmel, ellenálltak azoknak. Ezt mutatja Takács Ferenc államtitkár 1948-ban feltett kérdése is: Miért nem próbálnak a hegyaljai gazdák szövetkezni, miért nem akarják a szövetkezeti kérdést kezükbe venni? Egyesek ma is ügyesen megoldják, a többi is miért nem vesyi kezébe a bel és külföldi értékesítést?’° A föld azonban minden időben fontos értéket képviselt. Erősen ragaszkodtak hozzá a már birtokkal rendelkező gazdák és az újonnan földhöz vagy ültetvényhez jutott birtokosok egyaránt. A politikai berendezkedés átalakulásával, a szocialista eszmerendszerrel tehát meghatározó szerep jutott a szövetkezeti, kollektív cselekvésnek. A kommunista szövetkezeti politika az együttműködés Szovjetunióból adoptált típusait próbálta a helyi viszonyok között alkalmazni. A vidéki települések első szövetkezeteinek létrehozásával párhuzamosan megindult az intézményi struktúra felépítése, illetve a korábbi jelentős átalakítása is. A Magyar Nagyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetkezete valamint a Hangya Szövetkezet összevonásával hozták létre 1947-ben a Magyar Országos Szövetkezeti Központot. 1948-tól sikerült fokozatosan felszámolni a korábbi szövetkezeti rendszert, és kezdetét vette annak dinamikus újraszervezése.11 Ennek során 10 ZL. IX. 502. Jegyzőkönyv a Sárospatakon f. év február hó 29-én megtartott „Hegyaljai napról”. 11 Hazánkban az első szövetkezetek önsegélyező, hitelező, majd később fogyasztási, értékesítő és beszerző célkitűzések mentén szerveződtek. AII. világháborút követően, a szocialista ideológia nyomán, megindult az első nagy átalakulási időszak. Ennek során újjászervezték a szövetkezeteket a szovjet kolhozok mintájára, fokozatosan a helyi viszonyokra alkalmazva azokat. Az 1950-es évek végétől, az 1960-as évek elejétől egyre diverzifikáltabbá váltak a szövetkezetek. Egyik speciális modelljét, a szakszövetkezetet alkalmazták a szőlő- és gyümölcstermő vidékeken. Jellemzője, hogy a tagsági viszony nem kötelezte
