Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez 141 Meglepő ugyanakkor, hogy kutatást sem ekkor, sem később, a 2004 előtt elvégzett további munkákhoz kapcsolódva sem írtak elő. A további kivitelezési munkákra vonatkozóan a műemléki iratanyagokból már nem, csak a 2004-es restaurátori szakvéleményből vannak — igaz, forrásmegjelölés nélküli — adataink. E szerint a templom külső homlokzatain 1988—1989-ben vakolatcserével homlokzat felújítást végeztek, míg a jelenleg is meglévő homlokzati színezést 2003-ban készítették. A 2004-es restaurátori kutatás pedig az akkoriban tervezett belső felújításhoz kapcsolódott mintegy előzetes kutatásként (M. Bán et al. 2004). A belső felújítás elvégzésére azonban nem került sor — mint már említettük, és később ismét látni fogjuk, még a kutatóablakok is nyitva maradtak, a falakon pedig azóta is az 1956-ból származó zöld alapszín található. Ez utóbbival kapcsolatban azonban felvethető, hogy a ma látható zöld színű festésnek legalább egy része az 1982-es belső felújítás eredménye is lehet (lásd az 1982- es engedélynek a színhasználatra vonatkozó kikötését). Ha nem is az egész templomban, de egyelőre pontosan nem ismert kiterjedésű felületeken feltételezhető a falfelület színezésének javítása. 1982-ben ugyanis biztosan történt felújítás, például az akkor ideiglenes jelleggel engedélyezett műanyag lambéria még mindig ott van a falakon. Mindenesetre 2013-ban egészen bizonyosan felvetődött a templom felújítása. A munkálatok főbb tervezett elemei a következők voltak: belső vakolatok javítása és felületképzés (a 2004-es restaurátori kutatás eredményeinek és az abban foglalt restaurátori véleménynek a figyelembevételével); külső vakolatok javítása és új festett felületképzés a homlokzati falakon; az épület körüli dréncsöves szivárgó hálózat kiépítése; külső tereprendezés és zöldterület rendezése. A tervezői anyag számolt kivitelezés közbeni falkutatással és régészeti megfigyelés, esetleg feltárás szükségességével, megjegyezve, hogy ezen munkák ellátását az egyházközség az általa megbízott régész szakértővel kívánja elvégeztetni. A tervezett munkálatokhoz kapcsolódóan helyszínrajzot, a meglévő állapot felmérési rajzait, a tervezett állapot terveit, műszaki leírást és fotóanyagot is tartalmazó tervezői dokumentáció készült a kékedi egyházközség megbízásából.78 78 Római Katolikus Templom épületének felújítási tervdokumentációja; Kéked, Belterület, Hrsz.: 244. Megrendelő: Római Katolikus Egyház, Kéked. Tervező: Isóczki Lajos okleveles építészmérnök, Encs, 2013. december hó. A tervezett munkák leírásának részleteit lásd a tervdokumentációban. Az akkor tervezett munkák végül nem valósultak meg. Az újabb beavatkozást az a felújítás fogja jelenteni, amely 2016-ban már tervezés alatt állt, és amelyhez kapcsolódóan a jelen tanulmány alapjául szolgáló dokumentáció és szakvélemény is megrendelésre és elkészítésre került. A TEMPLOM ÉPÜLETLEÍRÁSÁNAK ÉS ÉRTÉKLELTÁRÁNAK ÖSSZELOGLALÁSA (Giber et al. 2016) A kékedi római katolikus templom (3. kép) keletek, egyhajós épület, nyugati homlokzata előtt viszonylag alacsony toronnyal, félköríves szentélyzáródással, a szentély déli oldalán nagyjából négyzetes alaprajzú sekrestyével. Jellegzetes elemei a külső képnek a támpillérek. A TEMPLOM KÜLSŐ HOMLOKZATAI ÉS TETŐZETE A torony a templom nyugati fala előtt álló, ahhoz kapcsolódó, négyzet alaprajzú, viszonylag alacsony, toronysisakkal együtt 16,5 m magas79 építmény (4. kép). Építésének ideje — mint a történeti, építéstörténeti fejezetekben olvashattuk —, bizonytalan, az eddig ismertté vált írott adatok alapján inkább 18. századi eredetű, bár nem zárható ki korábbi építési idő sem. A toronynak legjobban a nyugati homlokzata tagolt. A földszinten nyílik a templom kőkerettel övezett főbejárata (5. kép). A kőkeret, az ajtószárnyak és annak fém szerelékei 18., esetleg 19. századiak. Az ajtó felett, már az első emelet szintjén helyezkedik el a kívülről kör alakú kerettel rendelkező, kisméretű ablak. Az ablakkeret 19. századi, maga az ablaknyílás lehet korábbi is. A torony második emeletét az elsőtől vízszintes szegély választja el. Ezen a szinten kőkeretes ablak helyezkedik el. Az ablak kőkerete legkésőbb 19. századi, a torony és a templom 19. század eleji átépítéséhez köthető. Maga a keret tagolatlan szalagkeret, melynek félköríves záradékát zárókő zárja le. Az ablaknyílásban lévő, fából készült nyílászáró 20. századi alkotás. A torony északi és déli homlokzatainak földszinti és első emeleti része tagolatlan, kívülről legalábbis nem töri át nyílás (bár az északi falon belülről egyértelműen mutatkozik egy elfalazott kőkeretes ablak). A második 79 Az épületre vonatkozó méretadatokat itt és a továbbiakban Isóczki Lajos 2013. december hónapban készült felmérési terveiről vettük. A saját mérésből származó adatok esetében egyértelműen meghatároztuk, hogy a saját mérési eredményeinkről van szó.
