Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
142 Bocsi Zsófia — Fazekas Gyöngyi — Giber Mihály — Szilágyi Krisztián Antal emeleten ugyanolyan kialakítású, korú, tagolású, keretezéséi ablakokat találunk, mint a nyugati homlokzat ugyanezen szintjén. A torony keleti fala tulajdonképpen nekiépült a hajó nyugati falának (ha épp nem együtt épült azzal), ezért homlokzati elemként csak a keleti legfelső része látható, az áll szabadon. A tetőzet oldalsíkjai és gerince miatt itt csak egy alacsony, szegmensíves záradéké, kisméretű ablakot alakítottak ki, melyben nincs nyílászáró, az ablaknyílás teljes egészében nyitott. A torony falainak felső részét minden oldalon ugyanolyan tagolású, profilált, újkori (legkésőbb 19. századi eredetű, de később valószínűleg javított, felújított) párkányzat zárja le. A nyugati oldalon a párkányzat felett félköríves, amolyan órahely jellegű, csak díszítő funkciójú, félköríves lezárású kiemelkedés látható. A torony tetejét harang alakú toronysisak zárja, melynek alsó részei ívesen és hosszan megnyúlnak a homlokzati falak irányába. A toronysisak tetején fémből készült, kissé délnyugat felé forduló latin kereszt látható (talán némileg meg is van dőlve?). A templomhajó északi homlokzata (6. kép) támpillérekkel tagolt, egyenes vonalú homlokzati fal, mely nyugati végén egy rövid falszakasszal csatlakozik a torony északi oldalához. A homlokzati falat támpillérek összesen három szakaszra osztják, minden egyes falszakaszban — annak függőleges középtengelyéhez képest változó mértékben elcsúsztatva — egy-egy ablak helyezkedik el. Az ablaknyílások kialakítása, keretezése, lezárása mindenben egyezik a torony második emeletének ablakaival, csak itt üvegablakok találhatók bennük. Az ablakszárnyak a 20. század második felére keltezhetők, míg az ablaknyílások alighanem a 19. század elejére, a templom írott forrásokban említett átépítésének idejére. A hajó déli homlokzati fala (7. kép) a torony déli falához ugyanolyan rövid falszakasszal csatlakozik, mint az északi homlokzat az északi toronyfalhoz, de az első eltérés, hogy az épület délnyugati sarkán, a hajó nyugati falának vonalában is található támpillér, míg az északi oldalon ugyanez hiányzik. A támpillér ugyanakkor nem lépcsőzetes kialakítású, mint az északi oldal támpillérei. A támpillér előtt egy kisebb, ismeretlen funkciójú, építészetileg szinte önálló elemnek tekinthető, alacsony pillér áll. Újabb eltérés, hogy a homlokzat nyugati és középső szakasza megszakítás nélküli egyenes falsík, közöttük, határvonalukon nincs támpillér vagy más tagoló elem. A falszakasz ablakai ettől függetlenül vagy éppen ezzel együtt az északi homlokzat ablakaival mindenben egyeznek. Annál furcsább és egyelőre nem megmagyarázható a helyzet a középső és a keleti falszakasz határán, ahol nem is egy, hanem egymás mellett kettő, ráadásul teljesen eltérő méretű támpillér áll, közöttük egy nagyon rövid homlokzati falszakasszal. A nyugatabbi támpillér keskenyebb, karcsúbb, rövidebben lép előre, a keletebbi támpillér erősebb, kissé magasabb és jobban előrelép a falsíkhoz képest. A két támpillér lezárását is eltérő síkban oldották meg. A déli homlokzat keleti szakasza a kettős támpillér nyugati tagjánál kissé (néhány cm-rel, a 2013-as felmérés szerint 18 cm-rel) hátrébb lép. Ilyen jelenség az északi homlokzat ugyanezen szakaszánál nem figyelhető meg. A falszakaszt a homlokzat — és az északi homlokzat — többi ablakával teljes mértékben megegyező kialakítású, korú ablaknyílás töri át, benne a már jól ismert, néhány évtizeddel ezelőtt kialakított üvegezett ablakszárnyakkal és üvegezett résszel. A szentély külső homlokzatát két részre osztva írhatjuk le: a szentély északi homlokzata és a szentélyzáradék külső homlokzata. A szentély déli oldalát, falát a sekrestye és annak tetőzete teljesen takarja. Ez utóbbi falszakasz a sekrestye belső terének északi oldalát alkotja. A szentély északi homlokzatát (6. kép) a hajó északi homlokzatának keleti szakaszától az északi homlokzati falnál megismert típusú támpillér választja el. Az északi homlokzati fal a hajó és a szentély csatlakozásánál egy rövidebb, kissé ferdén kialakított falszakasz közbeiktatásával visszalép (aminek oka, hogy a szentély keskenyebb a hajónál, de azonos hossztengelyre van felfűzve). Az északi oldal közepén helyezkedik el a szentély egyetlen, északra néző ablaka, amely a templomhajó ablakaival mindenben egyezik. A félköríves szentélyzáradék (8. kép) külső homlokzata egyetlen alacsony támpillért leszámítva teljesen tagolatlan, sík felületű, íves fal. A sekrestye (8. kép) nagyjából négyzetes alaprajzú, a szentélyhez dél felől csatlakozó épületrész. Keleti falán kőkeretes, eredeti, a legkésőbb 19. századi építésű ajtónyílásban a 20. század második felében készült, fémszerkezetre felfekvő hullámos fényáteresztő előtetővel védett bejárati ajtó nyílik. Jellemző, hogy a betonjárda ajtónál lévő vége a külső terepszint szintviszonyaiból adódóan magasabban helyezkedik el, mint a sekrestye belső járószintje, ezért a sekrestyébe belépve lefelé kell haladni. Megfigyelhető az is, hogy a meszelés helyenkénti leválása miatt, a hiányokat jelző foltokban az ajtó kőkerete már sérült, javításra szorul. A sekrestye déli falának közepén helyezkedik el a sekrestye négyzetes, egyszerű, fehérre meszelt kőkerettel
