Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Olajos Csaba: A Kapyak ősi kúriája - A tállyai Maillot-kastély
A Kapyak ősi kúriája — A tállyai Maillot-Kastély 121 öccsének: Ez utóbbi, mint nyugalmazott császári tiszt, 1863-ban halt meg, így kihalt a Bretzenheim család férfiága. Schwarzenberg Karolina 1869. szeptember 5-i végrendeletében általános örököséül unokaöccsét, Windischgrätz Lajost — nővére, Windischgrátz Alfrédné Sczwarzenberg Eleonora fiát — nevezte ki. Bretzenheimné, Sczwarzenberg Karolina 1875. május 5-én Bécsben meghalt. így kerültek Patakra a herceg Windischgrátzek, Tállyára pedig a báró Beustok. Báró Beust Ödön után a tállyai uradalom Bretzenheim Károly Auguszt herceg18 dédunokája, báró Beust Margit (Kempelen 1911)19, házasság révén báró Maillot, de la Treille György tulajdonába került (Borovszky 1905, 534). Öt gyermekük született. Báró Maillot, de la Treille György 1908. március 22-én halt meg, báró Beust Margit még 1941-ben is Tállyán lakott (Gudenus 1993). Borovszky szerint „...1780-ban a Trautson családnak magvaszakadván, ismét a kamara birtokába került, míg 1808-ban I. Ferencz, herceg Bretzenheim Károly Ágostonnak adományozna. Ennek testvérutódai birtokolják tovább is s most Bretzenheim herczeg unokája, báró Beust Margit, férjezett báró Maillot György né a birtokosa. [..] A hajdani Kákóczy-féle kastélyok még most is fennállónak. Midkettő báró Maillot György tulajdona s közjilök aZ egjik gazdasági czflokra szolgál, a másik pedig, szép park közepén, átalakítva, a bárói család csinos és kényelmes lakóhelye. [...] Báró Maillot kastélyában számos érdekes és nagybecsű régiség és festmény látható. Van itt három művészi márvány-medaillonkép valamely olasz üléstértől, egy nagybecsű Mittelmannféle kaszetta, gazdag és becses aczélmetszet-gyüjtemény, melyek közül különösen az angol, franczja és olasz származásúak tűnnek ki, több nagyértékű aquatinta, a XVII. és XVIII. századból való szekrények stb.” (Borovszky 1905, 534) Dr. Barna János és Vongrey Gusztáv könyve alapján:,, 1780-ban kihalt a Trautson hercegek családja és a tállyai uradalom ismét visszaszólít a kamarára. [...] 18 http/de.vikipedia.org./wiki/Karl August Friedrich Joseph von Bretzenheim (1768. dec. 24. - 1823. febr. 27.) Karl August 1788. április 27-én kötött házasságot Oettingen Maria Walburggal (1766-1833). (iycrckck: Elisabeth Auguste (*/f 1790); Maria Anna (1793-1796); Karl Theodor(1794—1796); Lepopoldine (1795-1844) °ol816 gr. Ludwig Almasy (f1836); Amalie (*/1797); Maria Crescentia (1799—1866) 001816 gr. Joseph Somogyi (fl865); Ferdinand (1801-1855) 001831 Hg. Karolina von Schwarzemberg (1806- 1875); Amalie (1802-1874) ool822 gr. Ludwig Taaffe (j-1855); Alfons (1805-1863) 001849 Johanna Hoffmann (1823-1866). 19 Almásy (zsadányi és törökszentmiklósi) Lajos /1792-1836/ és regéczi hg. Bretzenheim Leopoldina /1795—1844/ unokája, gr. Almásy Mária /1818—1870/ és br. Beust Ödön /1811—1879/ 1844. évi házasságából született. 1810. március hó 8-án Testen kelt adománylevelében I. Ferenc a királyi kamara tulajdonában lévő úgynevezett regéczi és pataki uradalmakat herceg Bretzenheim Károly Ágostonnak, ajohannita rendfőgenerálisának adományozta. [..JA Bretzgnheimeket 1827-ben honfiúsították. Bretzenheim Károly Ágoston halála után a hatalmas területet fia, Ferdinánd herceg örökölte, akinek halála után leányaira szállott a pataki és tállyai uradalom. Ezek révén kerültek Patakra a herceg Windischgrátzek, Tállyára pedig a báró Beustok. Báró Beust Ödön után a tállyai uradalom báró Beust Margit kezével báró Maillot, de la Treille Györgyé lett, akinek fia báró Maillot Nándor 1881-ben Tállyán született, 1922-től szülővárosát képviselte az országgyűlésben. Meghalt 1930-ban.” (Dr. Barna 1931, 97) A Borovszkyt (Magyarország vármegyéi és városai) valamint a Szerencs és vidéke sorozatban megjelent, Tállyáról írt szöveget olvasva egyértelmű, hogy a két mű azonos forrásra támaszkodott. Hibáik is azonosak. Ilyen hiba, hogy „Bretzenheim herczeg unokája, báró Beust Margit, férjezett báró Maillot Györgyné”, aki bizonyítottan csak dédunoka. Téves az a megállapítás is, hogy „Ferdinánd herceg [...] halála után leányaira szállott a pataki és tállyai uradalom”. Ferdinánd halála után annak felesége örökölte a birtokot, majd rajta keresztül kerültek birtokba a Windisgrätzek. Ugyanúgy hibás az a megfogalmazás, hogy mindkettő Rákóczi-féle kastélyokat említ, holott csak a kúria volt a Rákócziaké, bár a település is a Rákócziaké volt, akik egyéb nemeseknek adhattak taksás szabad telket. így juthattak a Kálmánczayak szabad ingatlanhoz másodvásárlás útján. A báró Maillott György idejében már berendezésében nagy értékű, régiségekben és művészi tárgyakban gazdag kastély híres volt a XVII. és XVIII. századbeli bútorairól, antik szekrényeiről, gazdag metszetgyűjteményeiről, amelyben a legnevesebb angol, francia és olasz mesterek művészi alkotásai is fellelhetők voltak. Később fia, Nándor pazarló életmódja miatt tönkrement, 1929 decemberben öngyilkos lett. Birtokait, kastélyait a Földhitel Bank vette át (Encsy 2004, 143).20 Maillott György idejében kerülhetett sor a sikátor áthelyezésére. Az 1869. évi kataszteri térkép még a régi sikátort ábrázolja, míg az 1913—16. évi kataszteri térkép már új helyén, a Rákóczi kúriától nyugatra mutatja az új sikátort. A telekrendezési-egyesítési munkákra, bár 20 Kegyuraság. 1808-ban a herceg Bretzenheim család lindau-i birtokáért cserébe kapta Tállyát és környékét a kegyúrsággal. Ezután leányágon báró Beust [ejtsd: bajszt] családé lett a kegyúri jog. Majd szintén leányágon Margit bárónő kezével báró Maillott [ejtsd: májó] de la Treille György örökölte a kegyúrságot. Utána fia Nándor lett a kegyúr, de pazarló életmódja miatt tönkrement, öngyilkos lett és 1929 decemberében temették. Birtokait, kastélyait a Földhitel Bank vette át.
