Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Olajos Csaba: A Kapyak ősi kúriája - A tállyai Maillot-kastély
122 Olajos Csaba 7. kép Archív képeslap a 20. sz. elejéről az átalakított kastély déli homlokzatával és az előtte lévő parkkal Fig. 7. Archive postcard from the early 20th century depicting the southern front of the refurbished mansion and the park in front of it nem a sikátor áthelyezésére, egy 1890-ből származó képviselőtestületi jegyzőkönyv utal. Ebben a park déli bővítése érdekében nyújtott be kérelmet a báró képviselője: ,ff állja képviselőtestületijegyzőkönyvei 9. Olvastatott Rössler Tamás igazgató úr mint Mélt: Báró Maillott György úr képviselőjének kérvénye, melyben ag ő kertjét r a régi temetőt elkülönítő utcavonalnak mintegy 120—130 □ öl területen 300 Ft. Vételárban leendő eladását kérelmezi agon feltétel alatt, hogy egen út helyett a régi temető alsó résgén a megyei töltést összekötő új utat saját költségén készített s bocsát a kögönség rendelkezésére. [...] Л képviselőtestület 15 sgavagattal 11 ellenében a kérdéses útvonalnak 300 Ft. vételárban eladását határogatilag kimondotta. [...]” 21 A kastély 1930-ig a család kezén volt (Encsy 2004, 143), majd a Földhitel Bank vette át, amely bérbe adta. A II. világháború alatt szükséglakások lettek az épületben kialakítva, így a bútorzat nagyrészt eltűnt, állítólag a család szétosztotta az ismerősök között, és elpusztultak a híres rézkarcok is. Később községi általános iskola működött az épületben. A község az 1970-es években a park rovására a telek DNy-i sarkában új, emeletes iskolát épített, ezzel tönkretette a Rákóczi-kúria—Maillot-kastély egységes környezetét. A kastély jelenleg galériaként funkcionál. 21 MNL BAZML SU V-271/145 (1890). TÁLLYA, MAILLOT-KASTÉLY Parkban szabadon álló, egyemeletes, szabálytalan L alaprajzú, műpalával fedett kontyolt nyeregtetős épület. Magját a nyugat—keleti tengelyű volt Кару-kúria alkotja, melyet a 19. század 40-es éveiben észak felé kiszélesítettek és a nyugati oldalon egy észak—déli tengelyű szárnnyal toldottak meg. A külső homlokzatok sárgára vannak meszelve, a homlokzattagoló elemek fehér színűek, de több korábbi meszelésréteg is megfigyelhető A belső homlokzatok többnyire fehérre meszeltek. Az épületben kiállítóterek illetve raktárak találhatók. Az eredeti kúria kelet—nyugati tengelyű egytraktusos, kétszintes épület volt, mely a két meglévő és megvásárolt épület közé, közvetlenül a sikátor mellé lett építve. Az épület a felmérési rajz szerint egyszerű téglány tömegű manzárdtetős épület lehetett, melyet fazsindellyel fedtek le. Az épület tengelyében helyezkedett el egy kapualj, ahonnan közvetlenül a földszinti helyiségeket és lépcsőn az emeleti központi előcsarnokot lehetett megközelíteni. A földszinti baloldali boltozott helyiségek gazdasági (konyha, kamra) célokat szolgálhattak. Jobbra egy nagy gazdasági helyiség illetve a cselédek részére szolgáló szobák lehettek. Az emeleti központi előcsarnokból voltak megközelíthetők a lakóterek valamint az épület északi oldalán elhelyezkedő külső közlekedő, ahonnan a külső WC-be és a padlásra lehetett eljutni. Az előcsarnok jobb és bal oldalán a család részére lakó- és hálószobák lehettek, a lakószobák sarkában jelölve a cserépkályha helyét is.
