Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Olajos Csaba: A Kapyak ősi kúriája - A tállyai Maillot-kastély
120 Olajos Csaba A Sáros Nagy Patakon 1783. május 6-án aláírt „Végelszámolás”-ból kiderül, hogy több hasznot hoz, ha a királyi fiskus a fent mondott telek szabadságáért felszámolandó 3.801 Ft 20 x-t ezen baráti módon fizeti meg, mint ha ezt jogi úton kellene engednie az elszámolónak, mert a peres eljárás még ugyanennyit vehet el a kincstárból. A regéd uradalom egy tágas, az uradalmi kúriától csak egyetlen kis szűk utcácskával elválasztott telket kebelezett be, és a telken lévő olyan épületeket is, amelyekből kis költséggel további szállásokat lehet teremteni az uradalmi ügyészségnek, az egyetlen uradalmi ispánnak. A fentieken túl pedig a királyi fiskus a baráti végelszámolással az alábbi hasznokat húzhatja, mint: elviselhető összegen szerezhet meg nemességhez méltó, sokkal többet érő és a regéci uradalomnak elkerülhetetlenül fontos épületeket, ehhez ösztönzést ad a pataki és regéci kamarai uradalmak számos mentes telekkel rendelkező birtokosának, hogy az elszámoló példáján, saját indíttatásból és önként, peren kívüli baráti tárgyalásos úton a saját, mentességet élvező birtokait felajánlja, illetve ténylegesen visszaengedje a királyi fiskusnak.13 A kúriát 1763-ban Кару Ferenc hagyatékaként említik.14 Kapyjózsef 1782-ban felajánlotta az épületet a kincstárnak. Az emeletes kúria építési ideje a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1727—41 közötti időszakra tehető; nem derül ki az iratokból, hogy még Kálmánczay 3-s^or. A legmagasabb kincstár minden módon való biztosítására és a királyifiskus bőséges biztosítékára, illetve a továbbiakban minden előre nem látható eshetőségre, ha a királyi fiskushoz a mentes telkem szabadságáért a végelszámolás szerint nekem a királyi kincstárból ténylegesen kifizetett 381 KJ. 20 X ügyében a Tivadar-örökösök és a Tormaiak követelést nyújtanának be, az evictiót, a törvény értelmében, magamra és örököseimre, utódaimra vállalom, és kötelezem magamat, említett örököseim és utódaimat a visszatérítésre, hogy [abban az esetben] a magas kincstárnak a perköltségekkel együtt ez} a 380 R.f. 20. x-t pénzben megfizetem. Én gyergyószentmiklósi Gergely Mátyás a pataki és regéci kamarai uradalmak prefektusa, akit a Magyar Királyi Udvari Kamara 1782. szeptember 10-ikén kiadott rendelete külön felhatalmazott a feltételek felügyeletére, a végelszámolás körül semmi más kárt nem találtam, csak az a nehézség merült fel, hogy az említett mentességet élvező telekre vonatkozó összeg a regéci földesúri uraság mentességi okleveleivel nem legitimálható, így a végelszámolás magasabb bírói döntésre átkerülvén, önként járulok a Magyar Királyi Udvari Kamara kegyes aláírásához, kijelentve, hogy a magasabb ratifikáció fogadja el a végelszámolást. Közben azonban, amíg az említett végelszámolásról nem lesz ntagosabb döntés, a végelszámolási összegek a kamarátólfizettessenek ki, a fentiek nagyobb megerősítésére a jelen iratot aláírtuk a sárospataki belső várban 1789. május 6-ikán. 13 MNL OL X 22. Neoregestrata Acta 1773. Végelszámolás. 14 MNL OL P. 346. 6. doboz, 1. tétel, f. 566. István vagy Imre illetve annak veje, Кару Ferenc, esetleg a Palásthyak építették-e.15 Az Trautson család utolsó férfi leszármazottjának 1775. évi halála után a regéci uradalom is visszaszállt a kincstárra. Az uradalom visszavétele együtt járt a birtok teljes összeírásával, felmérésével, felértékelésével (Détshy 2002). A kincstár Oratschek András sátoraljaújhelyi építőmesternek adott megbízást a felajánlás alapján a kúria felmérésére.16 A felmérési rajz ennek a munkának az eredménye. így történhetett, hogy az 1783-ban készített Römisch-térkép már kincstári épületként tartotta nyilván az épületet.17 A kúria feltételezhetően nem volt kihasználva, építése után kb. 60 évvel Kapyjózsef tudomást szerezve arról, hogy a regéci királyi kincstárhoz tartozó Tállya mezővárosban az ottani kamarai tisztviselők szállását tervezi a Magyar Királyi Kamara fejleszteni, felajánlotta a kúriát visszabocsájtásra a királyi kincstár birtokába. A megállapodás a kincstárral megszületett és Kapyjózsef kb. 4.600 rhénes forintért adta át a kúriát a Magyar Királyi Udvari Kamara regéci uradalmi fiskálisának. Kötelezettséget vállalt, ha a Tivadar-örökösök és a Tornaiak követelést nyújtanának be, a törvény értelmében azt rendezi. A kúriát 1783—1807 között a kincstár kezelte, majd 1808-ban I. Ferenc a volt Rákóczi-birtokokkal együtt herceg Bretzenheim Károly Ágostonnak adományozta. Innen származhat az a tévhit, hogy a kúria is a Rákóczi családé volt. Bretzenheim Károly Auguszt 1823. február 27-én meghalt Bécsben. Két fia, Ferdinánd (1801—1855) és Alfonz (1805—1862) maradt utána. 1823-ban kelt végrendeletében majorátust alapított az uradalmakból, amely szerint az idősebb fiú, az ekkor 22 éves Ferdinánd örökli a birtokot. 1823 után Bretzenheim Ferdinánd a regéci uradalom, ezen belül Tállya birtokosa 1855-ben halt meg, gyermeket nem hagyott maga után. A dokumentumokból az derül ki, hogy 1839-ben, Ferdinánd idejében kezdődhettek el a volt Кару-kúria felújítási, bővítési munkái. A kastéllyá alakítás időszaka Raiz János abaújszántói kőművesmester és Gálfyjános tállyai ácsmester költségvetési javaslata szerint 1839—1842 között történt meg. A birtokot Bretzenheim Ferdinánd özvegye, hg. Schwarzenberg Karolina örökölte, aki 6.000 forintnyi évjáradékot kellett fizessen Alfonznak, Ferdinánd 15 MNL OLE 197. Archivum Patakiense 5. cs. 9. fasc. 174., 324., 504. 16 MNL OLE 325.28.8. 17 MNL OLS 11-159:1.
