Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Mincsik Veronika: Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években, háborús frontlapok tükrében
Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években... 291 kéri, hogy adhatnak-e el neki belőle. 1941. áprilisában Endre kért tanácsot, hogy mennyi kendert vessenek, de ezt Gyula gazda rájuk bízta, amennyit akarnak. 1940-ben augusztus végére Erzsiké már „kinyőtte” a kendert, sőt, a felét el is osztotta,190 egy évvel később pedig férje féltve írta neki, hogy a fonással ne ölje magát, és a kendert tegye el ponyvának. Szőlő A szőlővel kapcsolatos munkatevékenységek nyáron kezdődnek, mégpedig a permetezés, kötés, vágás, tűzés, kapálás, majd ősszel a szüret. Gyula gazda mindkét évben rossz híreket kapott: 1940-ben már júliusban lehetett tudni, hogy „a szőlő többnyire tönkrement”, de nemcsak az övék, és nemcsak a faluban, hanem „ay újság azj írja, hogy az egész országban”.191 1941-ben pedig a peronoszpóra, lisztharmat pusztított „élte világát”)91 mely miatt „legalább négyszer kellett már permetezni” — minek köszönhetően a levelek szép zöldek lettek.193 Gyula gazda lapjában olvashatjuk, hogy szőlővel kapcsolatos munkákat a felesége is elvégezheti. Azt tanácsolta neki, hogy ő is kimehet „az öreggeF’, és „addig mama legyen otthon”}99 János bácsi segített a permetezésben, de a munkák legnagyobb részét Endre végezte, aki szeptember 1-jén hazaérkezett, és „másnap mindjárt ki is ment a szőlőbe kötni” Gyula gazda írta is neki, hogy ő nézzen utána, hogy a permetezés „rendesen legyen végezve”.196 Endre rendszeresen és részletesen beszámolt neki a szőlőben végzett munkákról: „En külön minden fürtöt először vigyél lefújtam, utána kénporral. A fujtatóba hiba állt be, ezért a csőből szájjal fújtam a ként is. Igen hosszadalmas, unalmas, fárasztó volt, de próbának megcsináltam. A középsőt nemfogom, hadd lássuk, lesz e különbség! Ha igen, akkor jövőre virágzás előtt s utána is többször kénporozz A! vízfújáshoz veszel egy olcsó kézi fecskendőt (szórót) s utána rézkénportfújtatsz) A bibi ott van, hogy ily nedves időben 8-10 naponként kell permetezni; r általában a szőlőbe 2-3 naponkint ki kell nézni, nem havonként, mint te/”197 S míg Endre a permetezésről ad tanácskat testvérének, Gyula gazda a feleségének a szürettel kapcsolatos tennivalókról írt: „a hordót jól ki kellforrázni, kimosni, utána kicsorgatni és kikéneznA’.198 190 UE lapja KGY részére, 1940.08.28. 191 UE lapja KGY részére, 1940.07.08. 192 KE lapja KGY részére, 1941.07.23.; 1941.07.30. 193 KE lapja KGY részére, 1941.07.23. 194 KGY lapja UE részére, 1940.06.11. 195 UE lapja KGY részére, 1940.07.08. 196 KGY lapja UE részére, 1940.07.03. 197 KE lapja KGY részére, 1941.07.30. 198 KGY lapja UE részére, 1941.09.27. 1941-ben a szőlőre rossz volt az idő, és bár a „direkttermő tőkék mesésen szépek” voltak, tele fürttel,199 mégis „igen ártott az esőzés” nekik,2'10 „a kevés szőlő a borús időben nem igen” érett meg.201 Ezzel szemben az otthoni lugas „szép, ép” lett, kb. egy kosárral lett is rajta, holott a szomszédé, „Remák Imréé mind lehullt”.202 203 Október elején Endre összefoglalta testvérének a szőlő termésének erdményeit: „a magántermő — perm, nélkül — gyönyörű, a 2 hetes napsütésben mézédesre ért. A nemesek 10-12 tőke kivételével mind meddők s nyomorultak”.202 Gyümölcs Gyümölcsökről nem sok szó esik a lapokon. Gyula gazda 1940. júniusában a töltésen lévő cseresznye iránt érdeklődött, szeptemberben pedig azt kérte, hogy ha van még, tegyenek el számára körtét és szilvát, mert ott nem eszik, és „amit árulnak is éretlen, ehetetlen”'.204 Egy évvel később, 1941-ben pedig visszaemlékezik, hogy „a szőlőben tavasszal mutatkozott ritkán beszjerczei a felső garadnál duranczj szilva”, s kéri az otthoniakat, hogy ha van, szedjék le.205 Endre el is ment szétnézni, de válaszából kiderül, hogy „a szőlők felett lett volna egy hordó szilva, de az orkán leverte”.206 207 Sajnos az időjárás nem kedvezett a gyümölcsöknek sem, „sok fát kitört”, többek között az eperfát is, mely „még a nyáron tele volt jó zamatos eperrel’.201 Mindezen kívül még a diót említik, melyet egy szeptember végi vasárnapon vertek le. ÁLLATTARTÁS Bika, borjú, tehén Bár nem ebből az időszakból való a történet, érdekességképpen és a jó gazdaságot bizonyítandó megemlíthető, hogy 1939-ben a budapesti kiállításra Gyula gazda felvitte a Tatár nevű bikáját, aki ott oklevelet is kapott. 1940. júniusában Gyula gazda Kassán beszélt a „gazdaságifelügyelőúrraE, aki azt mondta, hogy „a bikát mindenáron el kell nekik vinni’, így Gyula gazda arra kérte a feleségét, hogy ez ügyben Uczekaj intézkedjen.208 Ugyanakkor Szerencsről és Hernádkakról is érdeklőd199 KE lapja KGY részére, 1941.07.23.; 1941.07.30. 200 KE lapja KGY részére, 1941.08.17. 201 KE lapja KGY részére, 1941.09.19. 202 KE lapja KGY részére, 1941.08.17. 203 KE lapja KGY részére, 1941.10.06. 204 KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.25. 205 KGY lapja UE részére, 1941.09.12. 206 KE lapja KGY részére, 1941.09.19. 207 KE lapja KGY részére, 1941.09.05. 208 KGY lapja UE részére, 1940.06.07.
