Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Mincsik Veronika: Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években, háborús frontlapok tükrében
288 Mincsik Veronika lesz magnak”.150 Gyula gazda azt tanácsolta, hogy „a malompart maradjon magnak, különben meg kell népni a szőlőit is és amelyik legmegfelelőbb”, azt hagyják.151 Lóhere A lóhere kétéves növény, mely legtöbbször,felül vetett árpa” f2 azaz „a tavasai árpára felülvetették a vörösherét”. Kétszer kaszálták, egyszer az árpaaratás után, majd tavasszal újra. Az őszi kaszálás felért egy gyommentesítéssel. A második betakarítás után a talajt búzavetésre készítették elő. Lóherét 1940-ben és 1941-ben több helyen is termesztettek, 1940-ben volt a szőlőben, a két malomparton, a molnár réten, a két utajon, a cerkónál, ezen kívül pedig olvashatunk a sárvári és a vizsolyi lóheréről. 1941-ben pedig a cerkón, „a felső berekbe és Alsórétbe”,153 valamint a szélajon is vetettek lóherét. Gyula gazda külön írt a maglóheréről is, melyet áprilisban vetettek a felső Berekben és az Alsórétben lévő búzába. 1940. júniusában Gyula gazda azt írta Erzsikének és Istvánnak, hogy „ha Miska bácsi kaszálja” a lóherét, ők is kaszálhatják, „előbb a szőlőit úgy az utajokat és úgy a többit, lehetőleg két három nap időköpönkéntP154 így is tettek. A kaszálásban segítségükre volt János bácsi és a két Klema, csak az volt a kérdés, hogy ha nem fér ki odahaza, „a molnár rétre ne rakjanak e kagalba”V Kaszálás után következett a gyűjtés és a hordás, melyet Istvánék végeztek. Vigyázniuk kellett, „hogy igen össze ne törjön”, mert száraz volt az idő, ezért estefelé a harmaton kellett takarniuk.156 A lóhere kaszálását augusztus vége után már be kellett fejezni, hogy el ne vénüljön. A lóheréket ezután — ha jól megszáradt — kazalba rakták, mégpedig a repcével egy kazalba, úgy, hogy a repce került alulra. Gyula gazda azt tanácsolta Pista bácsinak, hogy úgy rakja a lóherét, hogy alá és fölé jó bőven tegyen szalmát, „nehogy beásson, a tetejére kecskelábat”V A maglóheréről azt írta Gyula gazda, hogy az érés után szeptemberben a kepésekkel tetessék rendbe, és a földjét trágyázás után szántassák fel. 1941-ben a lóheremag mennyiségével Endre meg volt elégedve, szeptemberben Endre kiszedte belőle a gazt, októberben a kepések lekaszálták, jól megszárították, és osztóra rakták. Október közepén Gyula gazda a lóheremag 150 UE lapja KGY részére, 1941.07.10. 151 KGY lapja UE részére, 1940.07.09. 152 adatközlő: Klema Bertalan, sz.: 1954. 153 KGY lapja UE részére, 1941.04.18. 154 KGY lapja UE és KI részére, 1940.06.12. 155 UE lapja KGY részére, 1940.06.14. 156 KGY lapja UE részére, 1940.07.05. 157 KGY lapja UE részére, 1940.07.10. csépléséről írt, melyet jó szárazon kell elvégezni, és azt tanácsolta feleségének, hogy kérje meg Lajost, hogy „olcsóbban, illetve kisebb pv.-ért mint másoknak” P9, S míg egyik lapjában szinte sürgeti a cséplést, következő lapjában ez már nem olyan sürgős: „M lóheremagot ha most nincs idő elcsépelni lehet később ha a vetés befejeződik”.158 159 Az esős idő 1940-ben befolyásolta a lóhere termést, és elkeserítette őket. Erzsiké lapjában olvashatjuk, hogy „csak ajó Isten adna ránk jó időt, hogy be tudnánk takarítani ”,160 és Gyula gazda is „egész kétségbe” volt esve, „hogy az a sok eső mind elrodhasszp a lóherét”}61 Ezzel szemben egy évvel később a lóhere „eső nélkülgyönyörűen bejött”}62 István örömmel írta nagybátyjának, hogy „takarmány lesz bőségesen a második lóhere gyönyörű.j”163 Répa A répaföld helyét nem tudjuk meg, viszont szépen nyomon követhetjük, hogy mikor milyen tevékenységet kellett vele végezni. 1940. júniusában Gyula gazda azt írta az otthoniaknak, hogy a répát „minél előbb egyeseljék ki a réspesek és utána kapálják meg”}64 1941. júliusában Erzsiké arról számol be, hogy a kepések már harmadszor kapálják, október végén pedig már hordták a répát. November elejére a répák már „rendben” voltak,165 a termés szép volt, ezért Gyula gazda arra hívja fel a figyelmüket, hogy takarják le nagyon jól, „nehogy megfagyjon”}6b A levelekből kiderül, hogy Istvánon kívül egyik évben a részesek, másik évben pedig a kepések segítettek a répa betakarításában. Cukorrépa A cukorrépát ehhez hasonlóan júliusban többször megkapálták, Gyula gazda tanácsa szerint, „ha dudvás meg kell harmadszor kapálni”}61 167 Míg 1940-ben úgy utasított, hogy „ha mások ássák” a cukorrépát, „ti is ássátok”,168 a szállításhoz azt tanácsolta, hogy fuvarost hívjanak segíteni, „hogy előbb meglegyen”.169 Figyelmeztette őket, hogy a „torzsáját ne engedjétek elhordani, a mi teheneinkkel 158 KGY lapja UE részére, 1941.10.11. 159 KGY lapja UE és KI részére, 1941.10.21. 160 UE lapja KGY részére, 1940.06.24. 161 KGY lapja UE részére, 1940.07.10. 162 KE lapja KGY részére, 1941.10.06. 163 KI lapja KGY részére, 1941.07.15. 164 KGY lapja UE részére, 1940.06.07. 165 KGY lapja UE és KI részére, 1941.11.07. 166 KGY lapja UE és KI részére, 1941.11.11. 167 KGY lapja UE részére, 1940.07.05.; KGY lapja UE részére, 1940.07.10. 168 KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.16. 169 KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.19.
