Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Mincsik Veronika: Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években, háborús frontlapok tükrében
Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években... 283 Gyula gazda óvva intette az otthoniakat, hogy a cséplésnél nagyon vigyázzanak arra, hogy „nedves termény ne kerüljön a hombárba, nehogy elrontsa a jót is. Arra is, a cséplésnél mindig legyen valaki, hogy meg ne lopjanak’Csépelték a rozst, az árpát, az erdei zabot, a lóhere magot. Mindkét évben szeptember végén fejeződött be a cséplés, és Endre szerint „agéplésfényes volt, az eredmény nem”lx Trágyázás Mivel a trágyázást ősszel szokták végezni, hogy még fagyás előtt elvégezhessék a mélyszántást, érthetetlen, hogy Gyula gazda miért írta 1940. június közepén, hogy a trágyahordással igyekezzenek. Feltételezhető, hogy az előző évi elmaradást kellett pótolniuk. A trágyát hordták otthonról, a kepé- sektől a vizsolyira, a malomparti és az utaji lóherésekre. Gyula gazda utasítása szerint „túl vastagon nem kell trágyázni”?2 A trágyát a jószággal tapostatták meg, és vetés előtt trágyázták, vagy trágyával szántották a földet. A földeken maradt törmelék a morva, melyet csak az 1940-es lapok említik. A kenderföldön és a kertben volt. Miután a jószággal megtapostatták a trágyát, a morvát a trágyahelyre, vagy trágya telepre hordták. A morvának ehhez nedvesnek kellett lennie, ahogy Gyula gazda írta is: „hordjatok a trágyatelepre morvát, [...] ha visys, tapossátok meg, esetleg ha száraz, meg kell locsolni”'A A lapok szerint ezt a kepések csinálták. Gazdasági épületek A lapokban a legtöbbet a csűrről olvashatunk, amelybe hordták a morvát, a búzát, az árpát, ezek szalmáját. 1941. nyarán írta Gyula gazda, hogy „legalább némileg biztosítani kell a feldőléstőE, 14. kép. Trágyatapostatás a Klema-portán, 1940-es évek. (Fotó: Klema Endre, a fénykép magántulajdonban.) ezért utasította feleségét, hogy szóljon Paluscsáknak, hogy egy pár erős ágat ásson alá vagy cserélje ki. A csűrön kívül még a hombárt említik, mint gazdasági épületet. Munkaeszközök A lapok tartalma alapján az is kiderül, hogy a Klema család milyen gépeket, munkaeszközöket használt a gazdálkodás során. Megtudjuk, hogy a család cséplőgéppel rendelkezett, melyet csak kevesen tudtak használni, s mivel Gyula gazda nem volt odahaza, ennek használata nehézségekbe ütközött. Az alakulatbeli emberek azt mondták, hogy „minden cséplőgéptulajdonos leszerelt”, ezért kérte Gyula gazda a feleségét, hogy igyekezzenek „az illetékes hatóságnál ilyennemű kérvényt kieszközölni”,74 melyben leírják, hogy „mint cséplőgép tulajdonos, otthon nélkülözhetetlen”)75 Gyula gazda testvére, Endre is értett a géphez, többen is hívták, amikor otthon volt. 1940-ben „sógor” vitte ki a gépet „a szjlajragépelni, de kegelő nem volté’ Akkor Ferencz János bácsit hívták el segíteni a kezeléshez, „de bizony aligfogtak bele, mindjárt eltört a motorban valami”. Ferencz Pista javította meg, miután „egészjói’ ment a gép.70 71 72 73 Gyula gazda tanácsa szerint, amikor nem használták a gépet, a piszoktól takarítsák meg, „és szalmával le kell jól takarni, hogy ne ázyorí’l1 Kt. 1941. évi lapok és levelezés alapján nyomon követhetjük a traktorvásárlást. Timkó Jani nézegette az újságokban a hirdetéseket, de úgy tűnt, hogy nem volt készletben, júliusban Gyula gazda Kas70 KGY lapja UE részére, 1941.08.28. 71 KE lapja KGY részére, 1941.10.02. 72 KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.11.; 1940.09.30. 73 KGY lapja UE részére, 1940.06.22. 74 KGY lapja UE részére, 1941.08.03. 75 KGY lapja UE részére, 1941.08.15. 76 UE lapja KGY részére, 1940.09.02. 77 KGY lapja UE részére, 1940.08.23.
