Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Offertáler Havasi Béla: Kultúra és hatalom a neoabszolutizmusban. Božena Nemenová a rendőrség és a férje megfigyelése alatt
megszűnt az ellene folytatott rendőrségi megfigyelés, „neki igen kellemetlenül keresztezte útját.” Az 1856 előtti időben, mielőtt Paula tüdőbajban elhalálozott volna, jelentette, hogy a megfigyelt egyedül készül Magyarországra. A prágai rendőrség ezen információ birtokában olyan értelmű következtetésre jutott, hogy férje nélküli magyarországi terve gyanússá vált. A férjének állami szolgálatból történt elbocsájtása és visszatérése Csehországba a család számára súlyossá tette az anyagi gondjaikat, ami a házasélet krízisének elmélyítését eredményezte. A Némec házaspár az 1860/61. évben elfogadott új alkotmányt követően is a megfigyeltek listáján maradt, ahogyan a történész Frantisek Palacky is. Megfigyelésüket továbbra is Karel Sabin folytatta, amit igazol a bécsi Informationsbüro des Aussenministeriums Alapítvány ügyirattára.1 BOZENA NÉMCOVÁ ÉS A RENDŐRSÉG MAGYARORSZÁGI ÚTJA Az író Magyarországot négy alkalommal (1851, 1852, 1853 és 1855) kereste fel és valahogy másodlagos szempontként gyűjtötte a szlovák népmeséket, azaz élményanyagot a Pohorská vesnice (Falu a hegyek köyötí) című novella megírásához. Férje Balassagyarmaton földet bérelt feleségének látogatása időszakára, amiről 1853 májusában Sofia Rotthnak küldött levelében így ír: „Férjemuram egy kis munkavégzésről kívánt gondoskodni, hogy ne legyek szomorú.. ,”2 „Vzpomínky z cesty po Uhfích” (Magyarországi útiemlékek) című útleírása igen figyelemre méltó, melyben Miskolc, Eger, Gyarmat kulturális, gazdasági, történelmi, természeti és egészségügyi viszonyainak leírásán túl igen érdekfeszítő pszichikai látásmóddal ecseteli a szlovák-magyar nyelvhatár lakóinak társadalmi életét. Megjegyzendő, hogy megfigyeléseinek elemzése megérdemelne egy önálló referátumot. Egyebek mellett varázslatosak a szlovák-magyar izolációban élő négy nyelv használatáról írottak. „.. .a baráturak gyógyításról beszélgettek, és amikor tűzbe estek, a szlovák nyelvbe belekeverték a magyar, német és a latin szavakat, és talán ők sem tudták miről van már szó...”, írja többek között Bozena útleírásában (NÉMCOVÁ 1911, 12). Kultúra és hatalom a neoabszolutizmusban 1 Haus, Hof- und Staatsarchiv, Wien. Informationsbüro des Aussenministerium. 397. sz. karton, 3958. o.: Sabinovjelentése Bozena Némcová anyagi helyzetéről és a% 1859. évi irodalmi és kiadói terveiről, tárgykörének megjelölése nélkül. 2 Ugyanott, 206. o. Bozena Némcová harmadik magyarországi útján a rendőrség részéről semmi gyanú nem merült fel. Negyedízben más lett a helyzet. Útlevelét azzal az indokkal tartotta magánál, hogy betegségének gyógyítására a sliac-i (Szliács) fürdőbe készül elmenni, amely fürdőről előző útjai során kapott igen kedvező véleményeket. Költségeinek egy részét furcsamód 250 arany összegben gróf Hanus Kolowrat „szponzorálta”, a további szükséges fedezetet Bozena az éppen akkor megjelent Babicka című kisregény honoráriumának egy részéből gazdálkodta ki. 1855 augusztusában Bécs érintésével érkezett negyedszer Magyarországra. Bécs- ben, a császárvárosban a pénzügyminisztériumban tárgyalt férjének ügyében. Neuwal hivatalnok közölte ügyfelével, hogy Némec 1848-ban „kicsit ügyetlenül viselkedett.” Bozena figyelmébe ajánlotta, hogy „most felejtse el a cseh, magyar és egyéb mániáit, mert most valamennyien osztrákok vagyunk.” Ezek után Bécsből gőzhajóval Pozsonyba jutott. Esztergomban, ahol az új bazilika építkezései folytak a vatikáni Szent Péter-dóm mintájára, feljutott a csodálatos és nagyszerű kilátást nyújtó kupola tetejére. Később Besztercebányán és Zólyom városán át Sliac-ra érkezik, ahol már várták és alávetette magát a tizennégy napos gyógyfürdői kúrának. Közben — szabadidejében - kirándulásokat tett Besztercebányán és Zólyomban (itt találkozott Jan Francisci, pszeudo Rimavskyval, aki a haladó szlovák nemzeti burzsoázia kiválósága, politikus, író, szerkesztő, fordító, újságíró volt). Ellátogatott a radványi vásárra is. Szeptember 6-án a vármegye valamennyi érintett hivatala értesült a megérkezéséről. Ez idő alatt gyakran írt Prágába. Leveleit az érintett állami szervek természetesen olvasták. Ezekben Bozena elővigyázatlanul fogalmaz. A csendőrség vezetője és a rendőrség részéről Kemp oroszbarátsággal gyanúsította, és azzal, hogy az irodalmi munkáit szolgáló anyaggyűjtés csupán alibi, mert e helyett inkább férje fegyelmi vétség alóli felmentését kívánta elősegíteni. Kemp ezért utasítást küldött Magyarországra: „Mivel a házastársak ügyükben oly kitartóak, együtt haladnak a vakvágányon, ajánlatosnak tűnik, hogy Bozena Némcová a fentiek alapján ez irányba is nyomon követhető legyen.” A sliac-i gyógyfürdő kúra befejeztével az ottani intézet inspektora Bozenáról jelentést tett Pozsonynak. Kirándulásait úgy szervezte, hogy meglátogathassa a környéken lévő erdei juhászkunyhókat, pásztorkalyibákat. Tudatában volt annak, hogy állandó megfigyelés alatt tartják. Besztercebányáról levelet küldött Prágába: „Van itt nem kevés gyalázatos spicli... akiknek a fejük a pánszlávizmustól fáj, és aki úgy gondolja, hogy amikor a szlovák és a cseh egymással 261
