Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
154 Csengeri Piroska Egerlövő-Dánfi (azonosító: 87693) késő rézkor (badeni kultúra), bronzkor, római kor (szarmata) A Gazdasági Operatív Program keretében zajló „Szélessávú körzethálózati fejlesztések”, GOP-3.1.2-12- 2012-0018 azonosító számú pályázat részeként kiépítendő optikai kábel nyomvonalára vonatkozóan készítettünk Előzetes Régészeti Dokumentációt. A terepbejárásokat 2014. szeptember 18. és október 2. között végeztük Borsod-Abaúj-Zemplén megye DNy-i részén. A lelőhely Egerlövő DK-i szélétől 300 m-re, egy, a környezetéből markánsan kiemelkedő dombon, a Kánya-pataktól 600 m-re Ny-ra helyezkedik el. A lelőhelyet, illetve a dombot középen metszi az Egerlövő— Borsodivánka közút. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor frissen szántott és boronáit volt, ami jó látási viszonyokat biztosított. 360x110 m-es területen kisebb intenzitással késő rézkori (badeni kultúra), bronzkori és római kori (szarmata) kerámiatöredékeket gyűjtöttünk. Munkatársak: Fekete László, Király Ágnes, Miskolczi Melinda, Simon József, Galkó József, Toronya Zsolt, Gregóczki Gergő, Nagy S. József Tóth Krisztián Felsőzsolca-Árvízvédelem, 3. lelőhely (azonosító: 76501) késő vaskor, Árpád-kor, ismeretlen kor A lelőhely Felsőzsolcától 400 m-re Ny-ra, a Kis- Sajó jobb partján, attól kb. 30 m-re, a környezetéből kevésbé kiemelkedő dombon helyezkedik el. Megelőző feltárását, melyet a 26. sz. főút — Miskolc északi elkerülő II. üteme útberuházás munkálatai tettek szükségessé, 2014. április 18. és május 5. között végeztük. Ennek során 6158 m2 területet kutattunk. A lelőhely legkorábbi objektuma egy, az agyagos altalajban talált késő vaskori (La Téne) kerámiás réteg volt (SÍ). Pontos határai/szélei nem voltak, és betöltést sem lehetett megfigyelni, pusztán faszénszemcséket és rengeteg kerámiát a sárgásbarna agyagos talajban. Az objektum mellett egy ismeretlen korú oszlophely jelentkezett alig észrevehetően. A többi jelenség Árpád-kori vagy ismeretlen korú volt (utóbbiak feltehetően szintén Árpád-koriak). Három kemenceplatni is előkerült (S3, Sil, S19), melyek közül kettőhöz tartozott munkagödör. Korhatározó leletet csupán az egyikben találtunk (SÍI), mely alapján feltehetően mindhárom kemence Árpád-kori lehetett. A kemencéken kívül kerek és amorf gödröket dokumentáltunk, többségében Árpád-kori leletekkel. Kiemelendő az S2 stratigráfiai egység, melyből rengeteg faszén társaságában nagy mennyiségű kerámiatöredék és vasszögek kerültek elő. Az S4 gödör hamus betöltése szintén sok kerámiatöredéket és egy vaskést tartalmazott. Munkatársak: Gál Viktor, Simon József, Gregóczki Gergő, Honti Szabolcs, Szabó István, Szabó László, Pál fi Tibor Tóth Krisztián Felsővadász-Bodó-szőlő (azonosító: 88207) középkor A „Szélessávú körzethálózat fejlesztés, optikai kábel elhelyezése oszlopsoron és alépítményben (Edelényi, Szikszói Kistérség; optikai kábelépítés; I. ütem)” című projekt kapcsán Szendrőlád, Ládbesenyő, Balajt, Damak, Hegymeg, Tömör, Monaj, Nyésta, Abaújszolnok, Lak, Kupa és Szakácsi települések kül- és belterületén haladó nyomvonalra vonatkozóan Előzetes régészeti dokumentációt készítettünk a Magyar Nemzeti Múzeum — Nemzeti Örökségvédelmi Központ megbízásából. A terepbejárásokat 2014. szeptember 29. és október 1. között végeztük. A lelőhely Felsővadász községtől DK-re, Selyeb és Felsővadász határán, egy É—D-i irányú, névtelen hegygerinc É-i végén található. 50x50 m-es területen szórványos középkori kerámiát gyűjtöttünk. Munkatársak: Tóth Krisztián, Galkó József, Gregóczki Gergő, Juhász Ádám, Nagy S. József, Simon József és Toronya Zsolt Fekete Tás^ló Füzér-Vár (azonosító: 16582) 13—17. század 2014. augusztus közepétől november közepéig tervásatást végeztünk a füzéri Felsővár területén. A régészeti kutatómunka a Vár 2014 nyarán megkezdett kiépítésével párhuzamosan zajlott. Az építészeti tér
