Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben 153 Csincse határa neolitikum, középkor A Gazdasági Operatív Program keretében zajló „Szélessávú körzethálózati fejlesztések”, GOP-3.1.2-12- 2012-0018 azonosító számú pályázat részeként kiépítendő optikai kábel nyomvonalára vonatkozóan készítettünk Előzetes Régészeti Dokumentációt. A terepbejárásokat 2014. szeptember 18. és október 2. között végeztük Borsod-Abaúj-Zemplén megye DNy-i részén. Csincse-Nagy-kincstár Délnyugat (azonosító: 87643): A lelőhely Csincse Ny-i szélénél, a Kis-Csincse-patak bal teraszán, az országút közvetlen közelében, attól E-ra helyezkedik el. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor learatott napraforgó fedte, ami közepes látási viszonyokat biztosított. 200x40 m-es területen kis intenzitással őskori és középkori kerámiatöredékek, valamint kevés patics került elő. Csincse-Főrinc-dűlő (azonosító: 87655): A lelőhely Csincse DNy-i részén, a falu közvetlen közelében, a Lőrinc-dűlő nevezetű határrészben helyezkedik el, a Kis-Csincse bal teraszán, attól 500 m-re. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor learatott és beszántott búza borította, mely jó látási viszonyokat biztosított. 330x60 m-es területen közepes intenzitással jelentkező neolitikus kerámiákat és pattintott kőeszközöket, illetve szórványosan középkori kerámiatöredékeket találtunk. Munkatársak: Fekete László, Nagy Zoltán, Simon József, Galkó József, Juhász Ádám és Toronya Zsolt Tóth Krisztián Damak határa neolitikum, bronzkor, középkor A „Szélessávú körzethálózat fejlesztés, optikai kábel elhelyezése oszlopsoron és alépítményben (Edelényi, Szikszói Kistérség; optikai kábelépítés; I. ütem)” című projekt kapcsán Szendrőlád, Ládbesenyő, Balajt, Damak, Hegymeg, Tömör, Monaj, Nyésta, Abaújszolnok, Lak, Kupa és Szakácsi települések kül- és belterületén haladó nyomvonalra vonatkozóan Előzetes régészeti dokumentációt készítettünk a Magyar Nemzeti Múzeum — Nemzeti Örökségvédelmi Központ megbízásából. A terepbejárásokat 2014. szeptember 29. és október 1. között végeztük, melyek során a következő lelőhelyeket találtuk: Damak-S^aladás (azonosító: 88203): A lelőhely Dámáktól D-re, a Kerek-hegy oldalában, a Damak és Edelény közötti úttól K-re található. Az 50x50 m-es területen közepes intenzitással jelentkező neolitikus és bronzkori kerámiát gyűjtöttünk. Damak-Demeter-rés^ (azonosító: 88201): A lelőhely Dámáktól EK-re, a Damakot Hegymeggel összekötő út É-i oldalán, a Koldus-domb lábánál található. Az 50x50 m-es területen szórványos középkori kerámiát gyűjtöttünk. Munkatársak: Tóth Krisztián, Galkó József, Gregóczki Gergő, Juhász Ádám, Nagy S. József, Simon József és Toronya Zsolt Fekete Fásuló Edelény határa bronzkor, középkor, ismeretlen kor A „Szélessávú körzethálózat fejlesztés, optikai kábel elhelyezése oszlopsoron és alépítményben (Edelényi, Szikszói Kistérség; optikai kábelépítés; I. ütem)” című projekt kapcsán Szendrőlád, Ládbesenyő, Balajt, Damak, Hegymeg, Tömör, Monaj, Nyésta, Abaújszolnok, Lak, Kupa és Szakácsi települések kül- és belterületén haladó nyomvonalra vonatkozóan Előzetes régészeti dokumentációt készítettünk a Magyar Nemzeti Múzeum — Nemzeti Örökségvédelmi Központ megbízásából. A terepbejárásokat 2014. szeptember 29. és október 1. között végeztük. Edelény-Várca-tető (azonosító: 88199): A lelőhely Balajttól D-re, Edelénytől K-re, a Várca gerincén található. A 300x50 m-es területen intenzív bronzkori lelőhelyet azonosítottunk. Edelény-Örgés 2. (azonosító: 88205): A lelőhely Edelénytől K-re, a damaki út mellett, a Damaki-pataktól E-ra található. A területen szórványosan elhelyezkedő leleteket gyűjtöttünk, melyek korát nem lehetett meghatározni. Munkatársak: Tóth Krisztián, Galkó József, Gregóczki Gergő, Juhász Ádám, Nagy S. József, Simon József és Toronya Zsolt Fekete Fásuló
