Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
152 Csengeri Piroska többi sírja erősen rabolt volt, ennek ellenére megfigyelhettünk koporsómaradványokat, római érmeket és aranyflittereket is. A terület középső részén egy nagyméretű szarmata temető 107 sírját tártuk fel. A temető nagy része erősen rabolt volt, összesen 12 sír esetében tudtuk kizárni a bolygatást, azaz majdnem 90 %-os a rablás mértéke. A rablógödröket a lehető legváltozatosabb módon nyitották meg: gyakran a koponya—mellkasi rész felől, így több esetben érintetlenek maradtak a halottak a medencétől a láb felé. Leggyakoribb mégis az, amikor a sír teljes egészére rányitottak a rablás során, de bizonyos részeket megkíméltek. Számos esetben azonban a felismerhetetlenségig szétdúlták a vázat vagy szélsőséges esetben semmit sem hagytak a sírgödörben. A halottak tájolásának fő iránya kisebb-nagyobb eltérésekkel a D—É-i főirány, többnyire DK—ÉNy, illetve DNy—ÉK. Egyetlen esetben figyeltünk meg ezektől eltérő tájolást: egy erősen lekerekített, inkább ovális sírgödörben egy Ny—K-i tájolású, oldalára fektetett, enyhén zsugorított pózban elhelyezett, melléklet nélküli halott feküdt. Különféle sírjelölései módokat is megfigyelhettünk a sírok feltárása során. Két temetkezést kör alakú árokkerettel láttak el, melyek dél felől nyitottak voltak, és sekély részletekből álltak, egy esetben pedig kőpakolás nyomait észleltük. Egyetlen alkalommal került elő kettős temetkezés, ebben a sírban egy felnőtt és egy gyermek, a szegényes mellékletek alapján egy férfi és egy kislány vázát helyezték el, sekély sírgödörben (5. kép). A nemek megoszlását a mellékletek alapján a rablottság miatt nehéz meghatározni. A bányaterület víztelenítése miatt rossz állapotban maradnak ránk a szerves anyag maradványok, feltehetően ennek is köszönhető, hogy csak háromszor figyelhettünk meg koporsó maradványokat, három esetben pedig valamilyen szerves anyagba csavarva helyezték el a halottat a sírgödörben, aminek eredményeként a csontok nagyon rossz állapotban maradtak fenn. A gyermekek temetkezései összességében igen szegényesek voltak. Néhány darab gyöngy, egy-egy vaskés, illetve edény, egy alkalommal fibula és egyetlen érem az, amit melléjük helyeztek, legtöbb esetben azonban semmilyen maradandó mellékletet nem tettek a sírjaikba. A férfiak legjellemzőbb tárgytípusai mindenképpen a fegyverek. Két sírból vaskardok kerültek elő, közülük az S:76 sír esetében egy 90 cm hosszúságú kardot dokumentáltunk fa tokban, mellette a kard bronz függőjével. A másik kard ugyancsak fa tokjával együtt maradt fenn, de ez csak 83 cm hosszúságban volt megfigyelhető. Mindkét sír erősen rabolt volt, közös jellemzőjük, hogy koporsóban temették el a halottakat. Más temetkezésekből két lándzsa is előkerült, e sírok ugyancsak raboltak voltak, az egyikben egy vasbaltát is elhelyeztek. A női sírok leletei változatosabbak. Az egyik leggyakoribb mellékletnek mindenképpen a gyöngyök számítanak, amelyekkel igen változatos módon díszítik a női halottakat. Több esetben is lehetőség volt a viselet rekonstruálására. Az S:50 rabolatlan sír női halottja a temető egyik legelőkelőbb temetkezése lehetett. Mellékletei közül ki kell emelnünk az ezüst fülbevaló párt a koponya két oldalán, az ezüst féltorquest a nyaknál, a mellkas jobb oldalán a nyaki részen előkerült két fibulát, a jobb kézfejen az ezüst karperecét és gyűrűt, illetve a bal kézfejen a két bronz pántkarperecet. A medence bal oldalán egy bronz tégely került elő. A láb környékén négy rétegben dokumentáltuk a gyöngyöket. A bal lábnál megfigyelhető volt, hogy egy réteg gyöngy magasabban helyezkedett el, ez alapján valamilyen bő aljú ruhadarabot feltételezünk, aminek a szélét ráhajtották erre a részre. A legalsó sor maradt fenn viszonylag érintetlenül, itt 22 sor volt követhető. A sír esetében más viseleti elemekre is következtethettünk: a féltorques alatti gyöngyök feltehetően a ruha nyakát díszítették. Ezen kívül mindkét kézfejnél gyöngyök lehettek a ruhára varrva, kiegészítve a karpereceket. A halott lábánál egy vaskést helyeztek el, ami körül gyöngyök voltak, feltehetően egy gyöngyös zacskóban. A bronztégelyek (pyxisek) mellett két további említésre méltó tárgytípussal találkoztunk: az egyik rabolt női temetkezésben egy egytagú, aláhajtott lábú ezüst fibula volt egy ezüst kanálkával és csipesszel együtt ezüst karikán összefűzve. A másik jelentős tárgytípus az egyik előkelő női temetkezés bronzveretes fa ládikája (6. kép). A fentebb bemutatott 107 síros temetőtől déli irányban húzódik a Bükkábrány-Bánya, XIII. lelőhelyként megjelölt Csörs^-árok (azonosító: 15932), vagyis annak egyik külső vonala, mely a bánya egész területén végigfut. A sánc egy része a mai Vatta és Bükkábrány települések határvonalát képezi, így viszonylag jó állapotban fennmaradt. Eddigi kutatásaink során 13 átvágást nyitottunk, azonban csak egyetlen esetben fordult elő, hogy szarmata objektum került elő az árok közelében (a sánc alatt egy cölöpszerkezet nélküli ház, nagyon gyér leletanyaggal). Szerkezetre utaló új információkat eddig nem tudtunk megfigyelni. Kalli András, K. Tutkovics Eszter
