Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Vörös István: Köröm-Kápolna-domb késő bronzkori település archaeozoológiai vizsgálata
133 Köröm-Kápolna-domb késő bronzkori település arcbaeozoológiai vizsgálata Vaddisznó — 129 db A 34 objektumból begyűjtött vaddisznómaradványok legnagyobb része (48 db) a fejrégióból származik. A gerincoszlopból 7 db, a mellső végtagból 33 db, a hátulsóból 38 db, az ujjcsontok közül mindösszesen 3 db került elő. Az agyarak (caninusok) száma 9, melyek közül 8 kané és egy nőstényé. Két kan agyarlemez középen átfúrt (20. obj., SNR 001), egy deformálódott. A koponyákat széthasították, három könnycsont magassága 22—30 mm. Két alsó M3 hossza 46 és 49 mm, szélessége 20—22 mm. Az elejtett vaddisznók között túlsúlyban vannak a nőstények maradványai. A hatalmas kan agyarakat gyakran az elejtés helyén kivágták. A vaddisznó kevés csontméretét a 12. tábládat tartalmazza. A körömi településen a vaddisznók TEICHERT módszerével (1969, 286) számított marmagasság átlaga 101,8 cm, szélsőérték 95,2—105,6 cm (7 astragalus és egy calcaneus), mind nőstény egyedé. A kanoknak nem maradt fenn ép hosszú-, vagy rövidcsontja. Magyarországon a mai recens vaddisznók marmagasság átlaga (Ákoshegyi I. és Kőhalmi T. mérései alapján): a kocáknál 90,6 cm, kanoknál 96,6 cm, illetve a kocáknál 92,5 cm (80—104) és a kanoknál 98,1 cm (90—108, in: FODOR 2002, 366-367). A vaddisznó vizes élőhelyekkel tarkított zárterdei vad, nappali szállása a sűrű, bozótos erdő. Szürkületiéjjeli állat. A fiatal egyedek és a nőstények kondában élnek, a kanok magányosan járnak. Elejtésük nem veszélytelen, mind a nőstények, mind a kanok vadászata hatékony fegyvert és vadászati eljárást feltételez. Egy kan bal oldali lapocka töredék tövisén (spina scapulae) széles-keskeny folytonossági hiány található (70. obj.). A hatalmas szúrt rés (60x12 mm) az állat elejtésekor keletkezett. Farkas -1 db A 30. gödörben a farkasnak egy bal oldali állkapocs kampónyúlványa (proc. coronoideus) került elő. Valószínűleg a koponya és az állkapocs szétválasztásakor hasították le az állkapocsról. Összefüggő, nagy erdőségek és mocsaras területek lakója. Lenyúzott bundája értékes ruházati kellék. Vörös róka — 15 db A feltárt település három objektumában volt csak vörös róka maradvány. Ezek közül 7 db a hátulsó és 2 db a mellső végtagból való, 6 db pedig a törzsrégió töredéke. A ma mindenütt megtalálható (kozmopolita) faj korábban zárterdei élőhely lakója volt. Csont átlag db limit humerus dist. sz. n. 1 57 b. 63,7 3 61-65 radius prox. sz. b. 1 62 dist. sz. n. 2 54-57 metacarpus prox. sz. n. 2 42-44 tibia dist. sz. n. 3 52,4 metatarsus dist. sz. n. 1 40 phalangis I. h. 1 58 phalangis II. h. 41,2 4 39-42 prox. sz. 22,5 4 21-24 diaph.sz. 15,7 3 14-17 dist. sz. 19,1 4 17,5-21 astragalus h. n. 57,5 4 56-59 b. 2 63 sz. n. 37 3 36-38 b. 2 40-41 m. n. 301,7 3 30-33 b. 2 35 calcaneus h. n. 1 112 11. táblázat. Köröm-Kápolna-domb. Gímszarvas csontméretek (mm); n. — nőstény, b. — bika Table 11. Köröm-Kápolna-domb. Measurements of the red deer bones (mm); n — female, b — male Csont átlag db limit humerus dist. sz. 2 53-54 radius prox. sz. 2 41-46 prox. m. 2 29-33 tibia dist.sz. 1 37 astragalus h. 57,4 7 57-59 SZ. 35,2 6 34-38 m. 35,4 3 34-38 calc. h. 1 102 ph.III. h. 2 42-43 12. táblázat. Köröm-Kápolna-domb. Vaddisznó csontméretek (mm) Table 12. Köröm-Kápolna-domb. Measurements of the mid swine bones (mm) Mezei nyúl — 14 db A feltárt településen 7 objektumból származnak mezei nyúl maradványok. A ligetes pusztán, erdőfoltok szélén élő mezei nyúl kettős hasznosítású, gereznáját felhasználták, húsát fogyasztották. A településen előforduló néhány maradványa közül 8 db a hátulsó és 5 db a mellső végtagból származik. Egy lábszárcsont nyúlfi befogását jelzi (61. obj.). Hód — 1 db A 20. házból került elő hódmaradvány, egy vágásoktól sérült felkarcsont alsó darabja (dist. sz. 36,5 mm). A hód galériaerdőkkel szegélyezett folyóvölgyek és kiszélesedő nyílt vízfelületek partjainak lakója. Gereznáját, húsát egyaránt felhasználták.
