Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)

Régészet - Vörös István: Köröm-Kápolna-domb késő bronzkori település archaeozoológiai vizsgálata

129

Köröm-Kápolna-domb késő bronzkori település archaeozoológiai vizsgálata

Az alsó fogsor méretei: M h. átlag 82,0 mm (4 db 76,0—89,0 mm), az M, h. átlag 35,3 mm (8 db 33,0—37,5 mm), sz. átlaga 15,5 mm (6 db 12,0—17,5 mm). A csontméretek (5. tábládat) alapján a kifejlett szarvasmarhák változatos, kis, közepes és nagy testméretűek voltak.

A szarvasmarha hosszúcsontok hosszméretéből MATOLCSI módszerrel (1970, 113, 118) számított marmagassági értékek: tehenek esetében az átlag 110,9 cm (11 db, szélsőérték: 103,7—120,9 cm), a bikáknál 126,7 cm (3 db, 123,4-128,5 cm).

A szarvasmarha maradványok 98,2 %-a kifejlett (adultus) életkorú egyedé volt, ami az élő állat hasznosítását valószínűsíti. Az eltérő testfelépítésű (típusú) szarvasmarhák hasznosítása is eltérő lehetett. A vékony lábközépcsontú (mc/mt) egyedek hústermelő (?), a vastag lábszárúak a földművelésben és a szállításban alkalmazott igavonó állatok voltak. A még nem kifejlett állatok közül 13 objektumból 21 db fiatal (juvenilis), és két objektumból 2 db 12—18 hónapos (infantilis) egyed maradványa került csak elő. A szarvasmarha leletanyagban két callussal gyógyult törött borda (70. obj., SNR 007) és egy felkarcsont felső végén torzult, hasadt ízületi felületű (30. obj.) volt.

Kiskérődzők

Juh — 415 db

A juhállomány nagytestű egyedekből állt. A nőstények szarvcsapjai hiányoznak, az 5 kos oldalt, ívben hátrahajló nagy (háromélű), csigás szarvcsapokkal rendelkezett (6. tábládat). Ezeket a nagy, csavartszarvú juhokat a klasz- szikus archaeozoológia „rézjuhnak” (Ovis aries studeri, DUERST 1904) nevezi. A koponyák között egyetlen szarvatlan juh koponya töredéke is előkerült (23. obj.). A koponyákat hosszában és harántirányban - a többi állatéhoz hasonlóan - széthasították. A gerincoszlop

Csont

átlag

db

limit

humerus dist. sz.

75,6

3

65-90

radius h.

265,6

3

234-287

prox. sz.

74,9

9

66-87

dist. sz.

69,5

5

60-78

metacarpus h

188,9

8

172-203

prox.sz

53,7

12

44-62

diaph. sz

30,5

14

24,5-34

dist. sz.

58,6

47

65

tibia h.

305

1

dist. sz.

54,9

8

50-58

metatarsus

213

3

201-228

prox.sz.

46,7

5

43-48,5

diaph. sz.

23,2

9

18-27

dist.sz.

54,0

4

48-57

astragalus h.

58,2

5

48-61

sz.

39,0

5

35-43

m.

31,8

3

30-33

phalangis I. h.

48,7

29

36-56

prox.sz.

29,5

25

25-38

diaph.sz.

23,4

27

20,5-29,5

phalangis II. h.

36,0

16

25-46

prox.sz.

30,3

16

27-45

diaph.sz.

23,9

16

16,5-33,5

phalagis III. h.

64,0

10

56-73

SZ.

22,5

10

20-25

m.

33,8

10

31-38

5. táblázat. Köröm-Kápolna-domb. Szarvasmarha csontok méretei (mm)

Table 5. Köröm-Kápolna-domb. Measurements of the cattle bones (mm)

előkerült csigolyái szintén hosszirányban hasítottak, egyetlen epistropheus (vert. cervic. II.) craniális részét hasították harántirányban. Az alsó fogsor méretei: P-M h. 63—68 mm, M h. 43-49 mm, az M3 h. átlaga 20,6 mm (7 db: 19—21). A csontméretek (7. tábláéi) alapján a kifejlett juhok nagyközepes testméretűek voltak. TEICHERT módszerével (1975, 63) számított marmagassági értékek: 65,7, 68,0, 72,5 (astragalus) és

71,5 cm (rád), az átlag 69,4 cm.

Objektum

hossz

nagy átm.

kis átm.

báziskörméret

életkor/nem

juh

16.

30

18

12

50

inf.

20.

(56)

37

23

90

inf-juv. kos

22/b

120

47

33

130

juv. kos

22/b

(115)

47

135

juv. kos

46.

(70)

54

35

140

kos

16.

(97)

59

43

165

kos

kecske

61.

(110)

38

26

100

nőstény

70.

_______m_____

39*

29*

nőstény

6. táblázat. Köröm-Kápolna-domb. Kiskérődző szarvcsapok méretei (mm) (szarvcsap töredék hossza); * kiegészített méret Table 6. Measurements of the horn cores of small ruminants (mm) (length of the fragment); *estimated value