Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Vörös István: Köröm-Kápolna-domb késő bronzkori település archaeozoológiai vizsgálata
128 Vörös István Objektum típusa ház gödör méhkas alakú verem „anyagnyerő” gödör verem állatmaradványok db 1660 1076 670 560 97 állatmaradványok % 40,8 26,5 16,5 13,8 2,4 objektumok száma 8 37 29 11 7 egy objektumra jutó „ács db” 207,5 29,0 23,1 50,9 13,8 3. táblázat. Köröm-Kápolna-domb. Az egy objektumra jutó „elméleti csont darabszám” Table 3. Köröm-Kápolna-domb. The “theoretical number of animal bones” by features Objektum hossza nagy átm. kis átm. báziskörméret 23. 62 34 20 90 30. (82) 62* 30 23. (175) 64 49 182 65. (70) 64 57 135 SNR 042 (140) 79 53 210 69. ___________Í22_______ 82 54 220 4. táblázat. Köröm-Kápolna-domb. Szarvasmarha szarvcsapok méretei (mm) (szarvcsap töredék hossza); * kiegészített méret Table 4. Köröm-Kápolna-domb. Measurements of the cattle horn cores (mm) (length of the fragment); * estimated value A lómaradványok a gödrökben (4,8 %), a méhkas alakú vermekben (4,5 %), kisebb mértékben az „anyagnyerő” gödrökben (3,6 %) halmozódtak fel. A házakban a ló volt a legkevesebb (1,0 %) maradvánnyal előforduló háziállat. A feltárt település egészére vonatkozó topográfiai állatmaradvány sűrűségére — más szóval, hogy a húsételek (konyhai és mészárszéki) csontmaradványai közül hol és mennyi halmozódott fel, milyen nyitott objektumok váltak másodlagosan hulladék tárolására - az egy objektumra eső „elméleti csont darabszáma” szolgáltathat jelzés értékű adatokat. A körömi településen az egy objektumra eső „elméleti csont darabszám” (3. tábládat) a házakban a legmagasabb: 207,5 „db” (tényleges eloszlás két házban 300—596 db, két házban 252—282 db és négy házban 49—69 db), negyede az „anyagnyerő” gödrökben: 50,9 „db” (két gödörben 100—121 db, két gödörben 75—87 db és 7 gödörben 5—40 db), 29,0 „db” a gödrökben (három gödörben 124—221 db, 34 gödörben 1—45 db), 23,1 „db” a méhkas alakú vermekben (egy veremben 157 db, 28 veremben 1—63 db) és legalacsonyabb a vermekben 13,8 „db” (egy veremben 44 db, 6 veremben 1—19 db). A körömi településen elszórt állatmaradványok rapszodikus elhelyezésére jellemző, hogy 83 objektumban a maradványok darabszáma 1 és 100 között volt. Négy objektumban 100 és 160 db közötti (két gödör, egy méhkas alakú verem és egy anyagnyerő gödör), három objektumban 200 és 300 db közötti (két ház és egy gödör) és két házban 300 db (70. obj.), illetve 596 db (20. obj.) csontmaradvány volt. HÁZIÁLLAT ÁLLOMÁNY A Gáva-kultúra körömi településén a 3339 db háziállat csontmaradvány 91,5 %-át a négy gazdasági haszonállat szolgáltatta. A háziállat állomány összetételére jellemző a szarvasmarha (42,3 %) dominanciája, második helyen — csak 6,5 %-kal elmaradva — található a sertés (35,8 %), majd kevesebb, mint harmadával követi a kiskérő- dzők (13,4 %) előfordulása. A kiskérődző állományt 93,0 %-ban a juhok és 7 %-ban a kecskék alkották. A relatíve nagyszámú kutya maradvány (5,4 %) után a lovaké (3,1 %) következik (2. táblásai). Szarvasmarha —1234 db A szarvasmarha csontok közül 130 db volt méretfelvételre alkalmas. A nagytestű állat csontjait egyébként — 15 db hosszúcsont kivételével — feldarabolták, a csontok felső és alsó végét levágták, a bordákat pedig 80/100 mm-es és 160/200 mm-es darabokra „szeletelték”. A mellső és a hátulsó lábtőízület szétbontásakor a lábtő és lábközépcsontok felületén gyakran keletkezett vágási/ hasítási sérülés. A koponyákat — egy eset kivételével — hosszában és keresztben több helyen széthasították. Egy esetben az egész fejet a mögötte levő 7 nyakcsigolyával együtt dobták a gödörbe (61. obj.). A gerincoszlop csigolyáihoz hasonlón az első nyakcsigolyákat (atlas) is hosszirányban vágták ketté. 16 szarvcsap töredék kicsi és rövid, széles, lapos (4. táblásai), vékony falú, felületén hosszirányú mély barázdákkal, amelyekbe a szarutülök belső bordái illeszkednek. A szarvcsapokat általában levágták, 5 esetben a homlokcsonttal együtt.
