Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Vörös István: Köröm-Kápolna-domb késő bronzkori település archaeozoológiai vizsgálata
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LV (2016), 125—139. KÖRÖM-KÁPOLNA-DOMB KÉSŐ BRONZKORI TELEPÜLÉS ARCHAEOZOOLÓGIAI VIZSGÁLATA Vörös István senior archaeozoológus, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Absztrakt: A körömi Kápolna-dombon, a Gáva-kultúra településén 6 házi emlős, 8 vademlős, továbbá madár, mocsári teknős, béka, hal, illetve kagylóhéj maradványai kerültek elő. Az állatmaradványok száma: 4063 db. A változatos típusú háziállatok gyakorisági sorrendje: szarvasmarha, sertés, kiskérődző, kutya és ló. A vadászott állatok között négy húsvad és négy, ún. prémes állat található. A két legfontosabb háziállat a szarvasmarha és a sertés. A Gáva-települések környezeti sokszínűsége mind a háziállatok, mind a vadászott állatok fajösszetételét és gyakorisági arányait meghatározta. A háziállatokat erdei tisztásokon, erdei, ligetes erdei és ligetes pusztákon tartották. A gímszarvas, a vaddisznó, a barnamedve és a róka zárterdei vad. Az őz és a görény az erdőszéleket kedveli. A farkas nagy erdőségek, a hód galériaerdőkkel szegélyezett nyílt vízfelületek lakója. Az őstulok és a mezei nyúl otthona a ligetes puszta. Kulcsszavak: késő bronzkori állattartás, vadászat, állatok testmérete BEVEZETÉS A késő bronzkori település Köröm községtől D-re, a széles teraszos Sajó-völgyben kanyargó Sajó bal oldalán, a Kápolna-dombon (tszf. magasság: 102/103 m) található. A lelőhelyen a késő bronzkori Gáva-kultúra települése került feltárásra. A Kápolna-dombon a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai három alkalommal végeztek leletmentést, illetve ásatást. 1969-ben Kemenczei Tibor 15 gödröt tárt fel (KEMENCZEI 1970, 9; 1984, 157-158). Állatcsont- maradvány 5 gödörből és 4, ún. „szelvényrétegből” került elő (/. tábládat, II. szelvény 6. és 8. gödör, III. szelvény 3. gödör, IV. szelvény 8. gödör, V. szelvény 5. gödör). 1996-ban Hellebrandt Magdolna feltárásán 85 objektum és számos sírt került elő (HELLEBRANDT 2015). 68 objektumból gyűjtöttek be állatmaradványokat (/. tábládat), ezek: 6 ház (10., 13., 16., 20., 40., 70. házak), 23 gödör (4., 5., 8, 18/a , 29., 30., 30/a, 32., 34., 35., 36., 37., 39, 43, 45, 46, 47, 55, 62, 71, 74, 76, 80. gödrök), 21 méhkas alakú verem (1, 2, 3, 9, 12, 15, 21, 26, 28, 41, 48, 49, 51, 58, 63, 64, 66, 69., 72, 77, 79.), 7 verem — köztük 4 téglalap alakú (7, 18/b, 56, 68.), 3 pedig gabonatároló verem (42, 67, 84.), 11 anyagnyerő gödör (17, 22. (+ 22/a-b), 23, 24, 50, 53, 59, 60, 61, 65, 83.). 2014-ben Gallina Zsolt ásatásából 20 objektum tartalmazott bronzkori állatmaradványokat (/. tábládat, jelzet: 2014 SNR). Ezek: két ház (SNR 042, SNR 043), 8 méhkas alakú verem (SNR 002, SNR 004, SNR 005, SNR 007, SNR 008, SNR 015, SNR 016, SNR 017), 9 gödör (SNR 013, SNR 014, SNR 021 [Árpád-kori sírföld], SNR 022, SNR 023, SNR 038, SNR 050 [+SNR 11-12]), és SNR 25 (= ? 1996/23. obj.).1 ARCHAEOZOOLÓGIAI ELEMZÉS A Kápolna-domb platóján — földkitermelés és építkezés következtében - elsősorban a település K-i fele volt egy felületben feltárható. A Ny-i részén csak szondázásra nyílt lehetőség. A házak és a különböző minősítésű gödrök/vermek 6 önálló „telekre” különültek el. 15 objektumból került elő égett állatcsont [3, 8, 9, 10, 16. (hamus égett föld), 22/b, 23., 30, 32, 42, 46, 58. és 61. objektumok, valamint SNR 007, SNR 042]. Több objektumban volt egy-egy gyermek illetve felnőtt csontmaradványa. 1 Az állatmaradványok tételes felsorolása a HÓM Régészeti Gyűjteményének leadva. A település régészeti leírását és feldolgozását Hellebrandt Magdolna végezte el, tanulmányát lásd ugyanebben a kötetben.
