Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)

Történettudomány - Majzik Dávid: A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon

A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon 455

következtében, hogy a katonai hadműveletek ellehetetlenítették a Miskolc és Diósgyőr közötti mozgást, a diósgyőri szervezet önállóan tevékenykedett tovább.

Barbai Ferenc Miskolc belvárosába indult, hogy a többi ellenállóval fogadhassák a szovjet tiszteket: „1944. december 3-án reggel a Győri kapuban lévő illegális szállásáról a felszabadulás hírére kerékpáron elindult a város központ irányába. Az úttesten vonultak a szovjet csapatok, s közben valahonnan lövés hallatszott. A menet ekkor leállt és az úton tartózkodó civil lakosságot a járőr igazoltatta és megmotozta. Barbai Ferenc — feltehetően — MÓKÁN igazolványáért akart a zsebébe nyúlni, illetve olyan mozdulatot tett, mintha a zsebbe akarna nyúlni, s ez a mozdulat végzetessé vált. A járőr megtalálta pisztolyát, amelyet az ellenállás idején mindig magánál hordott. A járőr két tagja beküldte egy kertes udvarba, egyikük géppisztoly sorozatot küldött utána. A tragédia színhelye: kb. 200 méterre a Szj. Anna templomtól, a Stamberger-féle fakereskedés udvarául'1 Barbai Ferenc halála a „történelemi groteszk”: a szovjet felszabadításért küzdött és balszerencsés módon a szovjet katonák végezték ki. Családtagjai sem akarták elhinni a történteket:

Barbai Ferenc (Nagybecskerek, 1908. december 6. - Miskolc, 1944. december 3.) Apja gépészlakatos segéd volt és részt vett a debreceni illegális kommunista mozgalomban. Hárman voltak testvérek. Ferenc Debrecenben Felső Fémipari Szakiskolát végzett, majd vasesztergályosként helyezkedett el a Debreceni Vagongyárban. 1927-ben lett az SZDP tagja. 1935-től Diósgyőrben a DIMÁVAG-ban dolgozott. A Fém- és Vasmunkások Szakszervezetében ismerkedett meg Fekete Mihállyal, Urbancsok Mihállyal és Oszip Istvánnal. Fekete Mihállyal később a MOKAN-Komité főszervezője lett. 1944. december 3-án a bevonuló Vörös Hadsereg katonái ölték meg. HÓM 81.120.1.; MNL BAZML Alsózsolcai Fióklevéltár pártanyaga, XXXV. 133/a 24. dob.

Fekete Mihály (Mezőkövesd, 1906. február 3. - Budapest, 1986. május 7.) Apja molnársegéd volt. Mihály a helyi elemi iskola után Miskolcon tanult tovább az I. számú polgári iskolában. Ezt követően inasnak állt és kitanulta a géplakatos szakmát, majd a MÁVAG-nál helyezkedett el. 1927-ben került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal. 1941-től a MÁVAG diósgyőri ágyúgyárában id. Urbancsok Mihállyal, Oszip Istvánnal és Barbai Ferenccel együtt az illegális kommunista, majd a békepárti mozgalom, 1943-tól a háborúellenes szervezkedés egyik helyi vezetője volt. 1944 nyarán került kapcsolatba Alpár Mihályon keresztül Tóth Bélával és a MOKAN-Komité egyik vezetője lett. 1944 decemberében Tóth Bélával alakították meg az MKP miskolci szervezetét. 1956 novemberében tiltakozott a szovjet intervenció ellen és tiltakozását kifejezvén lemondott pártpozícióiról és nem lépett be az MSZMP-be. Ideiglenes Nemeztgyűlés Almanachja 1944-1945. Elérhető az interneten: http://www.ogyk.hu/regi_honlap/e-konyvt/mpgy/alm/al- manach_1944-45/1944_ngy_a_tl32.htm (utolsó letöltés: 2015. 10. 31.)

7 Nemes Éva visszaemlékezése. P1L. 867.f.l/b-303.

„Egész családunkat egész őszintén megmondom az a híresztelés bántja, hogy bátyámat állítólag egy orosz katona lőtte le. Sem én, s akkor még élő apám, anyám és két öcsém ezt nem hittük el és ma sem hisszük el. 1944. december 14. és 15-e között Miskolcról egy szovjet katonai gépkocsival 3 szovjet tiszt keresett fel bennünket és kívántak őszinte részvétet bátyám halála miatt. Közölték, hogy bátyám mint a MÓKÁN Comité tagja velük kapcsolatban volt és sokat segített a Vöröshadsereg felszabadítási harcában. Mélyen sajnálják bátyám halálát. A szovjet tisztek magasrangúak voltak. Az egyik ezredes volt. Ezen tény ismeretében el sem tudjuk képzelni, hogy bátyámat egy szovjet katona lőtte volna le. Annak idején a mi családunk a Miskolci Államvédelmi Hatóságot megkereste bátyám halálának kivizsgálása ügyében, azonban érdemleges válasz} nem kaptunk.”8 9

A Vörös Hadsereg fogadására a „mokánok” készítettek több szovjet zászlót is, de a találkozás egyáltalán nem ment zökkenőmentesen. A szovjet hadsereg — mivel ellenségként tekintett Magyarországra — egész egyszerűen bizalmatlan volt a fegyvert viselő ellenállókkal. Antal Ferenc vezette nyomdai őrség is a Városház térre készült csoportjával és majdnem Barbai Ferenc sorsára jutottak: „Tudtuk, hogy most már itt vannak a szovjetek. Hát ugye nagy boldogan, örömmel ugye, az egész csoport, amit tudott egy ilyen kétkerekű taligára raktuk és irány a Városháztér, hogy ott fogjuk a szovjet csapatokat üdvözölni. [...] Hát amikor odaértünk nagy boldogan, hát rögtön belebotlottunk egy ilyen szovjet járőrbe. Egyből becsuktak bennünket. Rögtön elvittek valahova egy ilyen épületbe, egy pincébe és lesitteltekP9 Szerencséjükre pár órával később tisztázták őket a MÓKÁN vezetők a szovjet parancsnokságon és szabadon engedték a fogva tartott ellenállókat. A MOKAN-Komité életben maradt vezetői — Fekete Mihály és Tóth Béla — még december 3-án tárgyalásokat kezdtek a szovjet parancsnoksággal. A MOKAN-Komité életének elkövetkező két hónapját azok a feladatok határozták meg, amelyeket ezeken a korai tárgyalásokon megbeszéltek. Felkészülve és naprakészen álltak a MÓKÁN vezetők a szovjet városparancsnokság elé és elfogadásukat nagymértékben elősegítette kommunista beállítottságuk. Hamarosan Fekete Mihály és Tóth Béla hozzáláttak a kommunista párt megszervezéséhez és gyorsaságuk segítségének köszönhetően a városvezetésben is nagy szerephez jutottak.

„A város lakosságához}

A Vörös Hadsereg megbízásából a MÓKÁN komité az alábbiakat közli a város lakosságával:

8 Barbai Ferencről visszaemlékezés feleségétől és testvérétől, MNL BAZML Alsózsolcai Fióklevéltár pártanyaga. XXXV. 133/a 24. dob.

9 Antal Ferenc interjú: Századunk.