Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Majzik Dávid: A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon
456 Majzik Dávid A munkások és parasztok Vörös Hadserege nem rabol, nem fosztogat és nem erőszakoskodik az általa megszállott területeken. A Vörös Hadsereg katonái nem követnek el semmi olyan visszaélést, amilyet a német fasiszta gyilkosok és szövetségeseik a nácibérenc nyilas háborús bűnösök követtek el napról-napra ebben a városban is a lakosság szemeláttára. A Vörös Hadsereg hosszú és fáradságos küzdelmet harcolt végig, amíg végre most falaink közül is kiüldözik a gyűlölt német megszállókat, fogadjátok tehát barátságosan a vörös katonákat, ha éhesek osszátok meg velük kenyereteket és ne feledjétek el, hogy nem fasiszta tömeggyilkosok fosztogató hordáival, hanem egy felszabadító hadsereg tagjaival álltok szemben. A Vörös Hadsereg nem kíván egyebet a város lakosságától csak rendet. A rend fenntartását a szabadságharcos magyarok szervezete, a MÓKÁN komité látja el. Mindenki figyelje, adja tovább, és kövesse a MÓKÁN komité utasításait! Pusztuljanak a fasiszta gyilkosok! Halál a háborús bűnösökre!”'0 A FRONT ÁTVONULÁSÁT KÖVETŐ IDŐSZAK A közigazgatás gyors megindításához szoros érdeke fűződött a Vörös Hadseregnek, mivel a város helyre- hozatalával a gazdasági javak hozzáférhetővé váltak a hadsereg utánpótlásához. A MOKAN-Komité kitűnő alapot nyújtott a miskolci MKP gyors megszervezéséhez, mivel már szervezeti alapon működő politizáló tagokat foglalt magában. Tehát a szovjet városparancsnokságnak rendelkezésére állt egy tettre kész és politikailag megbízható, helyi kommunista csoport. Ez a szovjet támogatás magyarázza azt, hogy az évtizedekig bűnözőnek titulált, háttérbe szorított személyek hívták életre és adták a közigazgatás alapját. Közigazgatási és politikai téren a volt MÓKÁN tagok egymást támogatva az újjáépülő Miskolc városvezetésének gerincét adták. Röviden szeretném felvázolni a közigazgatási szervek hierarchiáját. 1944. december 3-án fogadta el az MNFF (Magyar Nemzeti Függetlenségi Front) azt az országos programot, amelyben célul tűzték ki a nemzeti bizottságok felállítását. Ezek az MNFF helyi képviseleti szervei voltak, amelyeket a 14/1945. M.E. sz. rendelet alapján kellett létrehozni. Ez az ideiglenes szerv az önkormányzati testületek közigazgatási szerepeit töltötte be, tehát hatalmi és közigazgatási funkciója volt. Felettes hatóság a Belügyminisztérium volt. A nemzeti bizottságok legfőbb feladata az újjáépítés megkezdése, a közigazgatás szerveinek helyreállítása volt. Szerepük 1945 nyarától fokozatosan csökkent, 1949-ben pedig véglegesen beszüntették tevékenységüket (megszűnésről az 1100/1949. Korm. sz. rendelet szól). 10 A MOKAN-Komité első plakátja a Szovjet hadsereg bevonulását követően. HÓM 76.62.1. A városban megalakult Nemzeti Bizottság hozta létre Miskolc thj. Törvényhatósági Bizottságát, amely a háború előtt az 1929. évi XXX. te. alapján működött. Hatásköre és szervezete azonos volt a vármegyei Törvényhatósági Bizottságéval. A háború után az 1030/1945. M.E. sz. rendelet hívta újból életre ezt az önkormányzati szervezetet és csak formai eltérések voltak a vármegyei Törvényhatósági Bizottságtól. Feladatköre is megegyezett: szabályrendelet alkotása, választás alá eső tisztviselők választása, politikai és közigazgatási bíróság panaszjog gyakorlása, költségvetés megállapítása, a törvényhatóság vagyonának kezelése, középületek, közintézetek és közüzemek létesítése és az önkormányzati szervek felügyelete. A Törvényhatósági Bizottságok választás nélkül működtek egészen megszüntetésükig. Taglétszámát a Nemzeti Bizottságok állapították meg, és ezekre a helyekre a tagokat a demokratikusan működő helyi pártok delegálták. A törvényhatósági bizottságok felállításával megszűnt a nemzeti bizottságok közigazgatási hatásköre. A Törvényhatósági Bizottság szervezetét az 1949. évi alkotmány, illetve a helyi tanácsokról szóló 1950. évi első tanácstörvény szüntették meg. A bizottságnak volt egy szűkebb tagsággal rendelkező úgynevezett Törvényhatósági Kisgyűlése. A háborút követően ezt a testületet is az 1030/1945. ME. sz. rendelet állította fel, melynek nem tisztviselő tagjainak számát 16-ban határozta meg, akiket a Törvényhatósági Bizottság választott meg saját soraiból. Feladatkörébe tartozott 100 000 pengőnél nem nagyobb értékű kiadások megtétele, községi szabályrendeletek felül bírálata, továbbá a Törvényhatósági Bizottság elé terjesztendő ügyek előkészítése. December 3-án Tóth Béla kezdte meg a tárgyalásokat a szovjet parancsnoksággal. Ezeken a megbeszéléseken tisztázta a MÓKÁN szervezet háború alatti tevékenységét és politikai nézeteit. Az ellenállási tevékenységek felnagyításával, a felderítő tevékenység segítségével és a kommunista eszmék követésével magyarázható, hogy a Vörös Hadsereg miskolci városparancsnoksága nem fegyverezte le a szervezetet (mint ahogy tette a rendőrséggel), hanem rendfenntartási célokkal elismerte, mint magyar karhatalmi szervet, melynek vezetője Szalay Tibor alezredes lett. Helyettesének Szabó Lajos őrmestert nevezték ki. A MÓKÁN politikai részlegének irányítója, akinek feladata a sorozás során bekerülő tagok „megfelelő” politikai beállítottságának ellenőrzése volt, Jekkel Géza lett. A bűnügyi csoport vezetését Orosz Kálmán végezte, az egészségügy irányítója dr. Petrássy Miklós orvos alezredes lett. A szervezet gazdasági ügyeit Czapáry Miklós intézte (FEKETE 1974, 201).
