Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Csengeri Piroska: Középső neolitikus telepnyomok Mezőzombor-Községi temető lelőhelyről
54 Csengeri Piroska 0 3 cm 10. kép. Nagyméretű középső neolitikus agyaggyöngy töredéke az 1. felület 1. ásónyomból Fig. 10. Farge Middle 'Neolithic clay head from the section No. 1 (from the 1" spit) A pattintott kőanyag a település földrajzi helyzetéhez, a kőnyersanyag lelőhelyek közelségéhez képest feltűnően kevés.16 Ennek a feltárt teleprészlet nem reprezentatív volta lehet az oka. Középső neolitikus objektumokból mindössze 16 db valószínűleg hidro- és limnokvarcit pattinték, eszköz és nyersanyag darab, valamint egy ütőkő származik, az obszidián pattintékok száma pedig 10 db. Egyetlen őrlőkő töredék került még elő a 6/2001 agyagkitermelőbői, pedig feltehetően minden nyersanyagot elértek saját beszerzés, vagy a szomszédos településekkel fenntartott kapcsolat révén. ATISZADOBI ÉS BÜKKI KERÁMIASTÍLUSOK IDŐRENDI KÉRDÉSEI Bár e közlésben a hagyományosan elkülönített tist(adobi csoport és bükki kultúra elnevezést használom, a két fogalom szorosan összetartozik. Doktori kutatásaim során áttekintettem B.-A.-Z. megye középső neolitikus leletanyagainak többségét, és megállapítottam, hogy a tiszadobi kerámiastílus és az egész tiszadobi kerámiaművesség folyamatosan alakulhatott át bükki díszítőstílussá/kerámiaművességgé (CSENGERI 2013, 13, 176; 2014a, 502). Emiatt abban az esetben, amikor nem magukról a díszítőstílusokról beszélünk, helyesebb lenne a tisspidobi-bükki kultúra elnevezést alkalmazni (CSENGERI 2013,13), ahogyan azt Oravecz Hargita is tette a kántorjánosi anyag közlésekor (ORAVECZ 2012, 59). J. Lichardus a bükki kultúrát egykorúnak és szomszédosnak tartotta a tiszadobi csoporttal (LICHARDUS 1974, 111-112), míg Kalicz N. és MakkayJ., valamint S. Siska a tiszadobi csoport és a bükki kultúra egymásutániságát és genetikai kapcsolatát állapította meg (KALICZ—MAKKAY 1977, 43-45; SISKA 1989, 129-134). A tiszadobi és a bükki stílus egymásutániságát Mezőzombor-Községi temető lelőhelyen egyértelműen bizonyítják a radiokarbon adatok {11. kép; CSENGERI 2015.136, Fig. 6). A tiszadobi stílusú edénnyel eltemetett kisgyermek 49/2001 számú sírja 6376±28 BP, míg a (késő?) bükki stílusú, sárga inkrusztált díszű edénnyel eltemetett nő 21/A/2001 számú sírja jóval későbbi, 6194+28 BP adattal rendelkezik {11. kép; CSENGERI 2015.136, Fig. 6). A kalibrált mérési eredmények is jól mutatják a különbséget: míg a tiszadobi temetkezés 5459 BC (68,2 %) 5316 BC közé, addig a bükki sír 5213 BC (68,2 %) 5076 BC közé keltezhető {11. kép; CSENGERI 2015, 136, Fig. 6). A mezőzombori anyagban - mint láttuk - általában jól elkülöníthetőek a két stílus kerámiái. Itt is akadnak azonban olyan darabok, melyek a tiszadobi stílus bükki stílussá alakulását mutatják. Megtalálhatóak rajtuk például a tiszadobi stílus perem alatti vízszintes vonalkötegei, W alakú perem alatti díszei, vagy köztes díszítő nyílhegy motívuma, ugyanakkor tompa ívű vonalkötegeik, vagy kezdetleges díszítő háromszögük révén már a bükki stílushoz is köthetjük őket (27. kép 1—4, 6). Mindez véleményem szerint arra utal, hogy hosszú életű településről van szó, mely a fejlett tiszadobi stílus használati idejétől a Tiszadob—Bükk átmenet, Bükk AB és Bükk B stílusok használati idején keresztül a bükki kultúra végéig (Bükk C stílus) lakott volt. A bükki objektumok hiánya a 2001. évi feltárási területen azonban azt mutatja, hogy a település az idők folyamán a domb más és más területeit használhatta. 16 A kőanyag feldolgozása még nem történt meg. Az objektumokból előkerült leleteknél jóval nagyobb mennyiségű az ásónyomokból származó és szórvány leletanyag, ezek azonban késő neolitikusak, rézkoriak, sőt bronzkoriak is lehetnek.
