Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Csengeri Piroska: Középső neolitikus telepnyomok Mezőzombor-Községi temető lelőhelyről
Középső neolitikus telepnyomok Mezözombor-Községi temető lelőhelyről 55 AMS Laborkód Lelőhely, objektum Minta típusa Régészeti kor Radiokarbon kor (BP) Kalibrált kor (cal BC - 68,2%) Kalibrált kor (cal BC - 95,4%) DeA-2616.1.1 Mezözombor- Községi temető, 49/2001 sír Embercsont Középső neoliti- kum — Tiszadob 6376±28 5459 (5,24%) 5453 5375 (94,76%) 5316 5467 (24,46%) 5403 5386 (75,54%) 5308 De A-2615.1.1 Mezözombor- Községi temető, 21A/2001 sír Embercsont Középső neoliti- kum - Bükk (C?) 6194±28 5213 (8,65%) 5205 5167 (54,6%) 5116 5111 (36,75%) 5076 5282 (0,73%) 5274 5225 (99,27%) 5048 11. kép. Radiokarbon adatok a lelőhelyről Fig. 11. Radiocarbon dates from the site A TELEPÜLÉS HELYE A KÖZÉPSŐ NEOLITIKUM MÁSODIK FELÉNEK KAPCSOLATRENDSZERÉBEN A kapcsolatjelző kerámiatöredékek száma Mezőzomboron meglehetősen alacsony. A tiszadobi objektumok esetében 0,73 %, míg a teljes középső neolitikus leletanyagban 0,36 %. Közülük egy „nem esztári típusú” (CSENGERI 2013,12; 2015,138: 70. lábjegyzet), vagyis agyag alapon fekete festésű kerámiatöredék (6/2001 obj.: 13. kép 2) a Felső-Tisza-vidék, Kelet-Szlovákia, Kárpátalja és Északnyugat-Románia területére egyaránt kiterjedő, középső neolitikus festett körrel való kapcsolatra utal. E festett kör elnevezése és kronológiai értékelése a mai napig nem egységes (lásd SISKA 1989, 67-74, 80-83, 91-100, Tabela II, 122-126, 129, 135-138; POTUSHNIAK 1997,37—41 és összefoglalóan legutóbb: JAKUCS 2010, 3-25; POTUSHNIAK 2011, 64-74; CSENGERI 2015, 137 és 138: 70. lábjegyzet). A mezőzombori töredék feltehetően a tiszadobi csoporttal egyidős Raskovce- csoportból származik. Ezzel ellentétben a lelőhelyen előkerült esztári típusú bíborvörös bevonatos töredékek vékony, sávos, fekete festés nyomával (34/2001 obj.: 14. kép 1—2) vagy festés nélkül (19. kép 2; 26. kép 4) az esztári kultúra közösségeivel fennálló viszonyra utalnak. Mezőzombor esetében valószínűleg nem helyben készült tárgyakról van szó, melyek a közösségek közötti gazdasági vagy társadalmi kapcsolatok révén juthattak erre a településre. Az idegen stílusú kerámiatárgyak B.-A.-Z. megye más középső neolitikus településeinek leletanyagában szintúgy alacsony számban vannak jelen (CSENGERI 2014a, 513; 2015,140). Két érintkezési zóna képez ez alól kivételt: az egyik a középső neolitikus karcolt és festett díszítést használó „tömbök” (RACZKY—ANDERS 2003, 158) közötti Bodrogköz, a másik pedig a bükki és szakálháti kultúrák érintkezési zónáját jelentő Egri és Miskolci Bükkalja, valamint a Bükk hegység ehhez kapcsolódó D-i, DK-i területei és a Borsodi Mezőség. Ezeken a területeken a kerámiaanyag alapján intenzívebb kapcsolatok mutathatók ki az eltérő kerámiaművességű középső neolitikus csoportok között (CSENGERI 2014a, 514; 2015, 140-142). A mezőzombori település a kultúrán belül fontos közvetítő szerepet játszhatott, hiszen az Északiközéphegység lábánál futó feltételezett csereútvonalon feküdt. Erre utal az előkerült középső neolitikus sírok Spondylus gazdagsága is. Feltételezhető, hogy a frekventált helyen fekvő, a cserekapcsolatok szempontjából „központi” szerepű településeket a viszonylag jelentős mennyiségű Spondylus leletet szolgáltató lelőhelyek jelölik, melyek egyúttal a legfontosabb csereútvonalakat is mutathatják. A B.-A.-Z. megyei leletek a Hernád völgyére és a közvetlenül az Alföld és hegyvidék találkozásánál fekvő területekre utalnak a csere fő útvonalaiként (CSENGERI 2014a, 514-515). KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm az ásatás valamennyi résztvevőjének, köztük Patay Róbertnek, Dr. Köhler Kittinek és Homola G. Krisztinának a közös munkát. Köszönöm továbbá Homola G. Krisztinának a cikk profilrajzainak elkészítését, Nagy S. Józsefnek a segítségét, Tóth Edinának a leletanyag restaurálását , Kulcsár Gézának (f) és Kádas Tibornak pedig a tárgyfotók elkészítését. Köszönöm Dr. Köhler Kittinek az antropológiai anyag elemzését. Hálásan köszönöm Dr. Koós Juditnak a Hejőkürt-LIDL logisztikai központ lelőhelyen feltárt jelentős középső neolitikus település feldolgozásra való átengedését, és az előzetes adatok e helyütt való közlésének lehetőségét. Végül köszönöm Dr. Siklósi Zsuzsannának lektori megjegyzéseit, észrevételeit és Medve Csabának az angol nyelvű rezümé javítását.
