Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Művészettörténet - Hajdú Ildikó: Vákár Tibor Miskolcon
Vákár Tibor Miskolcon 527 vizsgáló elképzeléseiről vagy azok megvalósulásának folyamatairól.4 De ekkor tervezik az új rendelőintézet megépítését is, amelyet végül a Csabai kapu vonalán álló kórház szomszédságában, azzal összekapcsolva fognak majd megépíteni, a helyén álló földszintes kórházi otthon elbontásával és a Bottyán János utcára nyúló telken épülő református templom már álló részeit felhasználva. Ezek mellett neki köszönhetően került a Jánossy György által tervezett szocreál perecesi Vájár Iskola épülete a meddőhányó teteje helyett „egy ritkás kis erdő kies oldalára” (VÁKÁR 2008, 28). Döntésének köszönhetően azonban a szocreál „ellenfelévé” vált, s Lux László EM-miniszterhelyettes elrendelte Vákár Tibor elzárását is. Erre végül a hruscsovi beszédet követő enyhülő légkör miatt nem került sor. MŰEMLÉKVÉDELEM A műemlékek és azok védelme a II. világháborút követően került a figyelem középpontjába, amikor egész Európában szembe kellett nézni a kulturális, történeti emlékek nagyarányú pusztulásával. Hazánkban is ekkor fogalmazódott meg a gondolat megmaradt műemlékeink számbavételére, illetve azok megőrzésére. így indult meg 1951-ben a műemlékek, műemléki együttesek összeírása a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja szervezésében, „neves külső szakértő bevonásával” (GERŐ 1960,40), melyet később a Városépítési Tervező Vállalat folytatott. A munkálatokban Vákár Tibor is részt vett. Munkássága során 30 város — többek között Székesfehérvár, Veszprém, Szombathely — műemléki városképi vizsgálatainak előkészítéséhez készített fénykép és térképadatbázist, melyek később a Genthon István, Széllé Kálmán, Péczeli Béla és Riedlmayer Gyula szerzőkkel közösen készített építészeti kutatástörténeti és műemléki helyreállítási dokumentációknak alapját is képezték. O készítette el azt a fotósorozatot3 Miskolcról, amely 1950-ben elsőként dolgozta fel szisztematikusan a város sajátos arculatát meghatározó épületeket, és a városképi elemek teljes sorát számba vette. Munkásságának gerincét a város hangulatának, eredeti arculatának minél jobb megőrzése jelentette: a fokozott iparosodással mindinkább meginduló átalakulás folyamatában is meghagyni azokat az épületeket, jellegzetes városképi elemeket, amelyek leginkább jellemezték Miskolcot. Ahogy az 1954-ben a belváros részletes rendezési tervéhez készített műleírásban is írta, a „történelmi szempontból egyedüli helyes útnak tartottuk azt, hogy Miskolc fejlődésének évszázados 4 HÓM HTD 2014.31. Vákár Tibor-hagyaték 5 HÓM MGT 2010.4.1-310. adottságait a legmesszemenőbbig nemcsak megtartsuk, de azt tervezési indoklással a városképben érvényre juttassuk.” A műterem, ahol dolgozott, elsőrendű feladatának tekintette azt, hogy „műemléki áldozat nélkül oldja meg a terület városrendezését.”6 7 Ezen gondolatok vezérelték egész Miskolcon töltött időszakát, s szinte minden építkezésnél, tervnél elsőrendű kérdés volt számára, hogy a tervek illeszkedjenek a városképbe és az épített környezetbe. Hiába helyezték vidékre, védte az értékeket a korszak uralkodó építészeti törekvéseivel és a politikai akarattal szemben. így maradt meg Miskolcon a Miskolci Nemzeti Színház kiugró portikusza, valamint a Rákóczi utcán sorakozó egykori görög kereskedők házai. Hogy ezen értékek hosszú távon megmaradhassanak a városban, javaslatot tett Miskolc belvárosának műemléki védelmére. Nem sokkal miskolci munkájának megkezdése után életre hívta a városesztétikai munkabizottságot. ' Ennek az 1951 nyarán alakult szervezetnek a működéséhez köthető a Színház portikuszának megmentése, illetve a Diósgyőri vár megmentésének elindítása is.8 A múzeum munkatársaival, köztük Zsadányi Guidó, Megay Géza, Marjalaki Kiss Lajos, Komáromy József és Leszih Andor muzeológusokkal és Menner László építésszel együtt alapította meg az országban elsőként a Műemléki és városképi bizottságot 1953. december 11- én.9 Tagjai közül többen már az 1951—52 között működő városesztétikai munkabizottságnak is tagjai voltak. Ezért is vetette fel Vákár Tibor, hogy az új szervezet tekintse magát a korábbi utódjának és törekvései folytatójának. A szervezet létrehozására ösztönzőleg hatott, hogy „más városokban (pl. Győrben) sokkal nagyobb a megértés a műemléki kérdések iránt, mint nálunk,”10 ahol legjobb esetben is csak 1-1 műemlékre koncentrálnak a városrendezés, tervezés során, és nincs egy átfogó, általános nézet vagy rálátás azokra. A cél tehát az volt, hogy mint tanácsadó és segítő szervezet támogassa a város (újjá)építési terveit, bár kijelölt hatókör nélkül. A bizottság ismeretterjesztő előadásokkal, rádióinterjúkkal, újságcikkek sorával is hozzájárult ahhoz, hogy a miskolci 6 HÓM HTD 2014.31. Vákár Tibor-hagyaték, a belvárosra és a Herman Ottó Múzeum környékére vonatkozó rendezési tervek. Műleírás, 1954. 06. 20. 7 Tagja volt a szervezetnek többek közt Balogh István, Vass Zoltán, Dr. Szedenyi Lajos, Szabó László, Varga Mihály, Zsadányi Guidó, Baksa János, illetve Vákár Tibor és Sós Aladár tervfőmérnökök. 8 HÓM HTD 69.5.70. 9 A Múzeum munkatársain kívül tagja volt a szervezetnek például Csabai Kálmán képzőművész, Korompay Győző és Vass Zoltán építész is. 10 HÓM HTD 69.5.70.
