Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Művészettörténet - Hajdú Ildikó: Vákár Tibor Miskolcon
528 Hajdú Ildikó Miskolc hermkn ottó múzeum és környéke I fcásUETM YRROSSEHPEZEsi TtStOLEl 1:4,„ ]1 MulEUH KÖZVETLEN KÍ>*KYÍ*. TERVt /i-,59c FONTOS MŰEMLÉK J=tbí TELE*; UTCRHM^R —*&> RÍte^vonm. SteíwdÍs meuÍKutie &.T.IS 2. kép. Rendezési terület (HÓM HTD 2014.31.1-50) Fig. 2. Focal development plan lakosok is egyre fontosabbnak tekintsék azoknak a történeti emlékeknek a védelmét, amelyek a város történeti múltjának meghatározó elemei. A legszemléletesebben mégis Menner László fogalmazta meg, miért is kell a város építészeti örökségét megmenteni: „a városkép megóvása fontos, mert az országosan használt típus tervek ’típus’ városok létrejöttét eredményezik.”11 Mindez különösen nehéz volt egy olyan korszakban, amely épp a legjobb építészektől várta el a típustervezéssel való foglalkozást, akiknek „nagy része még mindig úgy tekint a típustervekre, mint valamiféle mesterségre, amelyhez a művésznek semmi köze.”11 12 Munkájuk elősegítette nemcsak azt, hogy ne hordják szét a Diósgyőri vár romjait, mellyel teljesen megsemmisült volna, hanem a bizottság támogatásával Vákár Tibor és Mikuleczky István elkészítették a vár műemléki helyreállítási terveit is. BELVÁROS Az 1950-es évek építészetének az új város- rendezési koncepció jelölte ki a fő csapását. A fejlesztés irányairól folytatott vitában azonban már a műemlékvédelem is szót kért. így a belváros rendezése során a történelmi épületek védelme is napirendre került, hiszen „a kérdéses területre a teljes értékű városrendezési terv elkészítése halogatást nem tűr. Evek és évtizedek óta tervezési mulasztásokat és abból következett közigazgatási és kivitelezési hibákat kell végre megszüntetni és Miskolc város múltjának értékeiből — amit még lehet — megmenteni.”13 Ez a Herman Ottó Múzeum környékének részletes rendezési terve által kijelölt terület jelentette a városnak azt a történelmi egységét, amelyre elsőként Vákár Tibor dolgozott ki műemlékvédelmi javaslatot, annak rendezésével együtt. Indokolttá tette a tervek elkészítését az a tény is, hogy „Miskolc belvárosa avult, rendezetlen, egészségtelen, de megvannak még egyes régi épületei és az utcavezetés történelmi adottságai.” Részben áldozatos munkájának is köszönhető, hogy 1954-ben a Műemléki Ankéton védetté nyilvánították a Széchenyi utcát, amelyek nyomán 1955-re készítette el Vákár Tibor csoportja azt a javaslatot, amely keleti felének és közvetlen környékének részletes rendezési tervére vonatkozott. Ebben meghatározták a történelmi városmag újjáépítési és rekonstrukciós elveit, illetve javaslatot tartalmazott a helyi tanács részére a később alkalmazandó eljárások tekintetében. A javaslatban a főutcán az egy emeletes beépítést hangsúlyozzák, hiszen a történelmi hagyományokat figyelembe véve ez jellemezte a várost. A rendezési terv elkészültét a Herman Ottó Múzeum bővítésének gondolata hívta életre. Elhelyezése, a szűkösen rendelkezésre álló terek már régóta komoly gondot jelentettek a múzeum és a város számára, 11 HÓM HTD 69.5.70,75.681.1. 12 Még nagyobb odaadással tervezzék alkotásaikat az építőművészek. Megkezdődött a Magyar Építőművészek Szövetségének konferenciája. Népszava, 1954. március 13. 82. évf. 61. sz. 13 HÓM HTD 2014.31. Vákár Tibor-hagyaték, a belvárosra és a Herman Ottó Múzeum környékére vonatkozó rendezési tervek.
