Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Csengeri Piroska: Középső neolitikus telepnyomok Mezőzombor-Községi temető lelőhelyről
52 Csengeri Piroska A fő díszítést az edényfenékhez közel általában 2- 3 vízszintes vonal zárja le (17. kép 4—7; 25. kép 3), de előfordul, hogy nincs fenékhez közeli díszítés (15. kép 3; 25. kép 1). Egy esetben magának az edényfenéknek a díszítése is megfigyelhető (23. kép 3d). Plasztikus díszt ritkán alkalmaztak a mezőzombori finomkerámiákon. Ezek között találunk hosszúkás, vékony, függőleges bütyköket a négyszögletesedő edénytestek szögleteiben (24. kép 2; 26. kép 3), illetve hasvonalon elhelyezkedő, kisméretű, átfúrt bütyköket koncentrikus körökkel övezve (26. kép 2). Fehér inkrusztáció szintén kevés alkalommal fordul elő (8/2001 obj. egy töredéke; illetve 34/2001 obj.: 16. kép 4; 19. kép 1a, 6; 26. kép 3). Festett tiszadobi finomkerámia töredék Mezőzomboron nem került elő. Gyakoriak a belsődíszes edények (6/2001 obj.: 12. kép 6; 8/2001 obj, 13/2001 obj., 34/2001 obj.: 15. kép 1; 16. kép 6; valamint nem neolitikus jelenségekből: 19. kép 1, 3, 5; 23. kép 1—3). Ezek minden rekonstruálható esetben — a díszítés láthatósága miatt érthető módon — tálak (19. kép 1), köztük karéjos peremű, valószínűleg csőtalpas tálakkal (19. kép 3; 23. kép 1—2). A belső díszítés a teljes edényfelületen megjelenik a peremtől (19. kép 1b, 3b; 23. kép 1b, 2b) a fenékig (12. kép 6b; 19. kép 5b; 23. kép 3b). Előfordul, hogy az edénynek csak a belső oldala díszített (12. kép 6a—B). A belső díszítés mintái a külső felületdíszekhez (lásd fentebb) hasonlóak, de adott edénynél azzal nem megegyezőek. Található meanderszerű minta (19. kép 5b), 3-5 ritkásan bekarcolt vonalból álló tompa ívű vonalköteg (16. kép 6b; 19. kép 1b), ennek töredékei íves részletek formájában (12. kép 6b; 15. kép 1b; 22. kép 1b; 23. kép 2b, 3b), vagy függőleges vonalak (23. kép 1b). Két esetben a perem alatti díszítés megismétlődik a belső felületen (19. kép 3; 23. kép 2). A finomkerámiák bekarcolt vonalainak szabályosságait vizsgálva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egy heggyel rendelkező, kéthegyű, illetve háromhegyű eszközöket is használtak a díszítés elkészítéséhez. Úgy tűnik azonban, hogy ezek az eszközök nem merev anyagból készültek. Az agyag egyenetlenségeiből adódóan ugyanis a bekarcoláskor több esetben nem teljesen együtt futó vonalak keletkeztek (pl. 19. kép 3- 4; 24. kép 2, 5). A finomkerámia másik kategóriája a jóval kisebb számban megtalálható díszítetlen finomkerámia, melynek rekonstruálható formái: mély csésze (6/2001 obj.) és kiöntőcsöves edény (34/2001 obj.). TISZADOBI HÁZI KERÁMIA A házi kerámiák leggyakoribb típusa, mely minden tiszadobi objektumban előfordul Mezőzomboron, a perem alatt lyuksoros edény. Ennek gyakoribb változata a széles szájú (6/2001 obj., 7/2001 obj., 34/2001 obj.), míg kisebb számú a behúzott szájú „fazék”. Nagyobb méretű, vastagabb falú változataik tárolóedények lehettek (18. kép 1—2). A második leggyakoribb edénytípus a tál (6/2001 obj., 34/2001 obj.), melynek egyetlen rekonstruálható formája a félgömb alakú tál (34/2001 obj.). Előkerült közepes méretű, hengeres nyakú „amfora” (6/2001 obj.) és nagyobb változata, a nyakas tárolóedény, a nyakhajlatban ujjbenyomásos bordadísszel (a 34/2001 objektumból 3 edény töredékei is). Ezen kívül találunk alacsony falú tálcát ujjbenyomásos peremmel, rövid fogóbütyökkel (6/2001 obj.). A házi kerámia díszítményei között előfordul a perem bevagdalása (6/2001 obj.), ujjbenyomással való díszítése (6/2001 obj., 34/2001 obj.), az edényoldal archaikus körömcsípése (6/2001 obj., 34/2001 obj.), illetve hosszúkás beszurkálással való díszítése (6/2001 oj.). Egy esetben bot végével benyomott díszítés is felfedezhető (6/2001 obj.). Általánosak a kis- (7/2001 obj.) és nagyméretű gömbös bütykök (34/2001 obj.), a kicsúcsosodó bütykök (26. kép 7), a rövid fogóbütykök (34/2001 obj.) és az ujjbenyomásos bordadísz (34/2001 obj.). Kalicz N. és MakkayJ. megállapította, hogy a nagyobb tiszadobi edények nem különböznek az ÄVK formáktól (KALICZ—MAKKAY 1977, 40). Kurucz K. a Nyíri Mezőségben hasonló arányban figyelte meg az egyes házi kerámia típusok előfordulását (KURUCZ 1989,26—28), mint ahogy az Mezőzomboron megjelenik. A lelőhely házi kerámiáinak plasztikus díszei teljesen általánosak az AVK és csoportjainak körében. BEKARCOLT DÍSZES ÉS FESTETT TISZADOBI HÁZI KERÁMIA A házi kerámiák közül kiemelkednek a bekarcolt díszes típusok, melyek rekonstruálható formái: mély tál (6/2001 obj. töredéke), félgömb vagy gömbszelet alakú tál (20. kép, 1—2), nyakas tárolóedény (6/2001 obj. töredéke), esetleg csőtalpas tál (21. kép 1; 22. kép 5). A bekarcolt dísz AVK jellegű vagy tiszadobi stílusú. A tiszadobi díszítések általában kettős vonallal bekarcoltak — egyenes, ferde vagy szögben törő mintarészletek (18. kép 3—4; 20. kép 3, 5—6; 21. kép 1, 3), szögletes vonalkötegek (21. kép 2), vízszintes vonalkötegek (20. kép, 1—2), melyek alapján azonban a teljes díszítőminta nem rekonstruálható. Néhány esetben az egész felületet beborító meanderszerű mintát feltételezhetünk, mely egy vonalból vagy kettős vonalból kialakított (21. kép 5; 22. kép 4-5).
