Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Hajnáczky Tamás: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányság helyzete a szocialista korszakban a levéltári források tükrében
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányság helyzete a szocialista korszakban... 489 A Megyei Tanács által tárgyalt jelentés a cigányság lakhatási körülményeivel kapcsolatban megállapította, hogy ugyan számos cigánytelepet sikerült felszámolni a CS-lakás program által, azonban az újonnan létrehozott telepeket az érintett tanácsok nem közművesítették, valamint a cigánytelepek felszámolása nem a kellő mértékben haladt. A probléma megoldására az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium segítségét várták a „megye sajátos helyzetére”hivatkozva. A cigányság foglalkoztatási helyzetében valamelyest történt előrelépés, mert a cigány férfiak meghatározó része rendelkezett munkával, amit a nőkről már nem lehetett elmondani. Azonban a cigány lakosság munkakeresését jelentős mértékben akadályozta alacsony iskolai végzettségük, egészségügyi állapotuk, valamint a munkahelyek velük szemben tanúsított elutasító magatartása. Továbbá problémaként merült fel a munkahely gyakori váltása,60 illetve az, hogy emiatt sok munkáltató elzárkózott az alkalmazásuktól. Az oktatás terén jelentős eredményként könyvelték el a megyében, hogy a cigány gyermekeket szinte kivétel nélkül sikerült beiskolázni, azonban problémaként merült fel, hogy jelentős részük még a felső tagozatba sem jutott el. Ennek okát egyrészt a cigány lakosságnak rótták fel, másrészt pedig a megfelelő öltözet hiányának, egészségügyi állapotuknak, illetve a telepek és az iskolák távolságának.61 Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1979. április 18- án értékelte62 a magyarországi cigány lakosság helyzetét és megállapította, hogy a cigányság társadalmi beilleszkedésének érdekében tett intézkedések „összhangban” voltak az 1961-es párthatározatban rögzítettekkel. Az ülésen előterjesztett jelentés tárgyalása során felszólalók egyöntetűen a párthatározat eredményes végrehajtása 60 A szocialista korszakban a munkahely gyakori váltása nemcsak a cigány lakosság körében fordult elő (lásd bővebben GELLERI 1977). Részletek cigány férfi munkakönyvéből: „Elektromos művek 1966. X. 27. — 1966. X. 31., Bútorgyár 1967. V. 17. — 1967. VI. 9., Élelmiszer-feldolgozó 1967. VIII. 8. - 1967. IX. 11., Vízművek 1967. X. 21. - 1967. X. 27. Szemétszállítók 1967. XI. 9. - XI. 30., Vasútisín-gyár 1968. VIII. 30. - 1968. XI. 9., Autójavító 1968. X. 10. - 1968. X. 30.” (STEWART 1994, 88) Részletek egy cigány nő munkakönyvéből: „1968. aug. 9. 1968. aug. 18. építőipari vállalat, segédmunkás, 1969. ápr. 9. — 1970. aug. 1. KTSZ présüzem, 1971. dec. 14. - 1972. febr. 25. tűzhelygyár, 1972. júl. 7. - 1975. aug. 28. KTSZ patkószöghegyező, felmondás a dolgozó részéről, 1975. okt. 7. - 1975. okt. 28. Dunakeszi Hűtőgyár” (LENGYEL 1982, 39) 61 MNLBAZMLXXIII-la 21/1974. 62 Az ülésen előterjesztett jelentést, valamint határozat tervezetet az APB 1979. január 4-i ülésén tárgyalta, valamint hagyta jóvá. MNL OL M-KS 288. f. 41/1979/318. ő. e. mellett érveltek,63 valamint amellett, hogy propaganda célzattal a lakosságot is szükséges erről tájékoztatni.64 A beszámoló a következőképpen összegezte a magyar- országi cigányság helyzetét: „A határozat végrehajtására tett eddigi intézkedések pozitív hatással voltak a cigányok élet- körülményeire: lényegesen kiterjedtfoglalkoztatottságuk, lakás-, művelődési és közegészségügyi viszonyaik kedvezőbbé váltak. [...] Az általában kedvező tendenciák azonban nem azonosan érintették az egész cigánylakosságot. ”55 66 Továbbá a Politikai Bizottság kiadott egy párthatározatot a cigány lakosság helyzetéről, melynek hátterében az állt, hogy az elért eredmények mellett számos területen továbbra is megoldatlan problémák sokaságával kellett szembenéznie a pártállamnak. Az egyik felszólaló remekül összegezte ezt a felemás helyzetet: „Minden párt- és tanácsi szerv nagy lendülettel fogott hozzá a kérdés megoldásához, e munka eredményei lassan beértek. A közel két évtized tapasztalata azj mutatja, hogy ez a további évekre, évtizedekre is ad leckét. Az utóbbi időben azonban már lankadt a figyelem, az anyagi erőforrások szűkössége következtében csökkent az odafigyelés. Arra kellenefelhívni a figyelmet, hogy ne történjék visszaesés. ’bb Az 1979-es párthatározat végrehajtásának az érdekében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is égető kérdéssé vált a megyei cigányság helyzetének a megvitatása, az elért eredmények összegzése, valamint a további tennivalók meghatározása. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1979. szeptemberi ülésén értékelte a „Reszámoló a megyében élő cigánylakosság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és a további tennivalókról” címet viselő jelentést. Az előterjesztett beszámoló tárgyalása során a megyei vezetésnek — az MSZMP KB Politikai Bizottságához hasonlóan — azzal kellett szembesülnie, hogy ugyan számos eredményt el tudtak könyvelni, azonban azok „nem egyformán érintették"a megyei cigányságot. Továbbá a cigány lakosság eltérő „társadalmi beilleszkedése” miatt előre nem látott problémák körvonalazódtak.67 Az előterjesztett anyag viszonylag kedvezően ítélte meg az 1974-es évet követő fejleményeket a cigányság helyzetét érintő valamennyi területen. A foglalkoztatás terén előrelépésnek könyvelték el, hogy csökkent a munkanélküliek 63 Az egyik felszólaló például a párthatározat sorsfordító jellegét emelte ki: ,A% 1961-es PB-határozatfordulatot holott a cigánylakosság társadalmi, szociális problémáinak megoldásában. ” M N l. OL M-KS 288. f. 5/1979/770. ő. e. 64 MNL OL M-KS 288. f. 5/1979/770. ő. e. Az MSZMP KB Politikai Bizottság 1979. április 18-án kiadott határozatának a végrehajtása érdekében a Minisztertanács kiadta az 1016/1979. sz. és a 3301/1979. sz. határozatát (HAJNÁCZKY 2014c, 130-134). 65 MNL OL M-KS 288. f. 5/1979/770. ő. e. 66 MNL OL M-KS 288. f. 5/1979/770. ő. e. 67 MNL BAZML XXIII-2/a 140/1979.
