Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Hajnáczky Tamás: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányság helyzete a szocialista korszakban a levéltári források tükrében
486 Hajnáczky Tamás kitűzéseit foglalta magába. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az MTVB elnökhelyettese a következő megállapítást tette az előterjesztett irattal kapcsolatban: „A jelentés, amely ma a VB. elé került, a Politikai Bizottság és a kormány határozata alapján készült, s célja aZj hogy az említett határozatban foglaltaknak megfelelően a megyében élő 28.000főre tehető cigánylakosságproblémáinak megoldásában előrehaladás történjen,’24 A távlati terv végrehajtását már az év végén értékelte a Megyei Tanács és megállapította, hogy komolyabb eredményt nem tudtak felmutatni a kérdést illetően. A napirend zárásaként megfogalmazott határozat továbbra is az 1961-es párthatározatot, illetve a távlati tervet tekintette irányadónak.25 Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1963. március 5-én tartott ülésén tárgyalta „azMSZMP PB. 1961. június 20-i, a ágánylakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló határozatának végrehajtásáról" című jelentést, melyet a Tudományos és Kulturális Osztály készített el a megyei beszámolók alapján. Az előterjesztett irat néhány kedvező fejlemény ellenére a következőképpen összegezte az addigi eredményeket: „A megyei tanácsok távlati tervet készítettek, de azpk végrehajtása a korlátozott anyagi és munkába állítási lehetőségek miatt vontatottan halad. A viszonylag rövid idő alatt lényeges változás nem következett be a cigánylakosság helyzetében.,<1(' A pártállam felső vezetése ténylegesen ekkor szembesülhetett a kérdés nehézségével, különösen a cigánytelepek felszámolása terén. Az 1961-es párthatározat, illetve a végrehajtására kiadott 1-72/1961.1. sz. utasítás csupán arról rendelkezett, hogy a rendszeresen dolgozó cigánytelepi lakosok egyenlő esélyekkel induljanak a lakásigénylés terén a nem cigány kérelmezőkkel, valamint az önerőből történő építkezést, kedvezményes házhellyel, társadalmi munka szervezésével és bontott anyagok kedvezményes juttatásával támogassák az érintett tanácsok (HAJNÁCZKY 2014b, 108).27 A jelentés a telepfelszámolás kudarcáról a következőképpen számolt be: „A cigánytelepek felszámolása a gazdasági feltételek hiánya következtében a jelenlegi lehetőségek mellett belátható időn belül nem oldható meg. Az ingyenes házhelyjuttatád18 megszűnt, az OTP által megállapított fizetésifeltételeknek csak 24 MNL BAZML XXIII-2a 58/1962. 25 MNL BAZML XXIII-2a 61/1962. 26 MNL OL M-KS 288. f. 5/1963/293. ő. e. 27 MNL OL M-KS 288. f. 5/1961/233. ő. e., MNL BAZML XXIII-3a 243/1962. 28 A pártállam felső vezetésének a tájékozatlanságáról tanúskodott, hogy az 1-72.1. sz. utasításban az ingyenes házhelyjuttatásra alapoztak, miközben ezt a lehetőséget egy kormányrendelet már 1957-ben megszüntette (HAJNÁCZKY 2014b, 105—106). elenyésző részük tud eleget tenni.”1'’ Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szintén szembesültek a fenti nehézségekkel: „Sajnos a házépítés és a házhelyjuttatás még mindig csak az OTP-n keresztül vásárlás útján történhet. S a probléma aZj hogy a kijelölt házhelyeket nem tudják megvásárolni,’m Az előterjesztett irat tárgyalását követően a Politikai Bizottság a cigánytelepek felszámolása érdekében utasította a Pénzügyminisztériumot és az Építésügyi Minisztériumot, hogy „vizsgálja meg a cigányok gyorsabb, emberibb lakáshoz va^ljuttatásának lehetőségét”?’ A felsőbb szervek hosszas párbeszéde, illetve szervező munkájának eredményeképpen a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány kiadta a 2014/1964. (V. 4.) sz. határozatát29 30 31 32 a „szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról” (BEREY 1990, 25-26). A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács 1964 júliusában megtartott ülésén ismét napirendre tűzte a cigány lakosság helyzetét. Az előterjesztés az azt megelőzőekhez képest, viszonylag részletesen számolt be a megyében élő cigány lakosság helyzetéről. Az oktatás és a foglalkoztatás terén némi javulásról számolt be a jelentés, de a cigánytelepek felszámolása és az azokon uralkodó egészségügyi viszonyok javításával kapcsolatban néhány kivételtől eltekintve semmilyen előrelépést nem tudott felmutatni. A cigánytelepek felszámolása terén tanúsított kudarc következtében kifejezetten kedvező fogadtatásra lelt a kormányhatározat a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának az ülésén.33 34 A napirendi pont zárásaként kiadott határozat a következő megállapításra jutott a „szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról” rendelkező határozattal kapcsolatban: „A I B. nagy jelentőséget tulajdonít a 2014/1964./VAJ számú kormányhatározatnak, amelynek végrehajtása alapvetően megjavítja a helyzetet.,<54 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1965 áprilisában külön napirendi pontként foglalkozott a cigánytelepek helyzetével, valamint a 2014/1964. (V.4.) számú kormányhatározat végrehajtásával. Az előterjesztésből kiderült, hogy a 17/1964. ÉM. számú körrendelet utasítására a vizsgált megye telepjegyzéket állított össze. A felmérés szerint 2379 személy lakott „szociális követelményeknek meg nem felelő telepeken”, 5006 család, 4350 lakásféleségben.35 A családfenntartók közül több mint 2500 nem rendelkezett 29 MNL OL M-KS 288. f. 5/1963/293 ő. e. 30 MNL BAZML XXIII-2a 61/1962. 31 MNL OL M-KS 288. f. 5/1963/293 ő. e. 32 MNL OL XIX-A-83-b 2014/1964 (367d) 33 MNL BAZML XXII I-2a 71/1964. 34 MNL BAZML XXIII-2a 71/1964. 35 MNL BAZML XXIII-2a 74/1965.
