Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Hajnáczky Tamás: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányság helyzete a szocialista korszakban a levéltári források tükrében
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányság helyzete a szocialista korszakban... 487 állandó munkaviszonnyal, így nem vehettek részt a kedvezményes hitellel történő házépítési akcióban. A fennálló nehézség megoldására az MTVB utasította a munkaügyi osztályt, hogy a rendszeres munkával nem rendelkező családfenntartókról készítsen felmérést, illetve tegyen javaslatot állandó jellegű munkába helyezésükről.36 A vizsgálat szerint a családfenntartók közül 1342 főt munkaképesnek, 350 főt csökkent munkaképességűnek, 387 főt pedig „munkaképtelen korúnak” nyilvánítottak.37 38 A cigány lakosság foglalkoztatásának nehézségeit a Megyei Tanács Munkaügyi Osztálya a következőképpen foglalta össze: „Munkába való helyezésüket kedvezőtlenül befolyásolja szakképzettségük és műveltségük alacsony színvonala. Legnagyobb probléma az iskolából kikerülő fiatalok foglalkoztatása. Az ipari tanuló képzésbe való bevonásuk nehézségekbe ütközik. [■■■] A nők munkába állítását illetően a problémák továbbra is fennállnak, a fejlődés nem számottevő. A telepfelszámolás a 2014/1964. (V. 4.) sz. kormány- határozat végrehajtására kiadott 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM együttes rendelet kiadását követően kezdődött el.39 Az 1965-ös évre a 3162/1964. sz. kormányhatározat 800 családi ház megépítését tűzte ki célul.40 Borsod-Abaúj- Zemplén megye részére 70 építési keretet biztosítottak, melyből 50-et a tibolddaróci barlanglakások41 és 20-at a sátoraljaújhelyi cigánytelep felszámolására fordítottak. Mindkét településen az Építésügyi Minisztérium által közreadott I. jelű CS-lakás típustervet részesítették előnyben, Sátoraljaújhelyen annak ikresített változatát. A kivitelezéssel a Borsodmegyei Tanácsi Építőipari Vállalatot bízták meg.42 Az építkezések során számos nehézséggel kellett szembesülnie az érintett tanácsoknak. A kijelölt családok egy része nem rendelkezett az előírt 10 %-os önrésszel, vagy annak előteremtése érdekében felszámolandó barlanglakásaikat, vagy düledező viskóikat adták el, akadályozva a telepek felszámolását. Továbbá az építési hitelek nem tartalmazták a közművesítéshez szükséges beruházások járulékos költségeit, így azok az illetékes tanácsokat terhelték.43 36 MNL BAZML XXIII-2a 74/1965. 37 MNL BAZML XXIIl-2a 79/1966. 38 MNL BAZML XXIII-2a 79/1966. 39 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM együttes rendelet a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról. (TÖRVÉNYEK... 1965,368-371) 40 MNL OL XIX-A-83-b 3162/1964 (351d) 41 A teljesség igénye nélkül Lásd bővebben: Mezey 1934,211-222, Bakó 1977, 31—34, Mednyánszky 2009, 175—177, Kiss 1982, 37-39, Hajnáczky 2014b, 103-121. 42 MNL BAZML XXIII-2a 74/1965. 43 MNL BAZML XXIII-2a 74/1965. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Párt Végrehajtó Bizottsága 1965. május 28-ai ülésén értékelte az MSZMP KB Politikai Bizottságának, 1961. június 20-án kiadott határozatának végrehajtását. A beszámoló jelentés számottevő eredményről nem tudott beszámolni, a legsúlyosabb nehézségek továbbra is a telepfelszámolás terén adódtak.44 Ennek ellenére mégis meglehetősen kedvezően értékelték a párthatározat végrehajtását: „A VB. megállapítja, hogy a Politikai Bizottságnak a cigánylakosság helyzete javítására hozott /1961. június 20./ határozata végrehajtásában minden területen komoly eredményeket értünk el megyénkben, főleg az utóbbi években. Az elért eredmények azonban még csak a kezdetét jelentik a megoldandó feladatoknak. Ezért fokozni kell az erőfeszítéseket a Politikai Bizottság határozatában megszabott, és a jelentésben is jelzett megyeifeladatok megoldására, azpk társadalmi üggyé tételének fokozására.’^ A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Párt Végrehajtó Bizottsága 1965 májusában a cigány lakossággal kapcsolatos párthatározat végrehajtását tárgyalva viszonylag kedvezően értékelte a megyei vezetés ez irányú tevékenységét, annak ellenére, hogy számottevő eredményeket nem tudtak felmutatni.46 Ugyanakkor az ülésen előterjesztett jelentés kifejtette, hogy a cigányság tarthatatlan helyzetén rövid időn belül nem lehet változtatni, amit egyrészt a cigány lakosság kifogásolhatónak vélt életmódjának, valamint a múlt káros örökségének tulajdonítottak: „A felszabadulás után javult a helyzetük. Azonban részben a múlt súlyos örökségeként, részben különös, primitív életmódjukból kifolyólag, velük kapcsolatban olyan alapvetőproblémák vetődtek fel, amelyeken gyorsan, rövid idő alatt még nagy anyagi áldozatok árán sem lehet változtatni. A Politikai Bizottság megvizsgálta a cigányság elmaradott rétegeinek helyzetét és azt társadalmi és állami feladataink fókuszába állítottaA1 A napirend zárásaként a Megyei Párt Végrehajtó Bizottsága úgy ítélte meg, hogy az 1961-es párthatározat eredményesebb végrehajtásához nem újabb határozat kiadására van szükség, hanem a meglévők következetesebb teljesítésére.48 A fentiek szellemében a Megyei Tanács és a Megyei Párt Végrehajtó Bizottsága egyaránt napirendre tűzte a következő évben a cigány lakosság helyzetének a megvitatását, valamint az addigi határozatok végrehajtásának az értékelését. Az MTVB jelentése leszögezte, hogy az 1962-ben megfogalmazott „távlati tervet” nem szükséges módosítani, valamint a rögzített célkitűzések elérését 44 MNL BAZML XXXV-1 6. dosszié 45 MNL BAZML XXXV-1 6. dosszié 46 MNL BAZML XXXV-1 6. dosszié 47 MNL BAZML XXXV-1 6. dosszié 48 MNL BAZML XXXV-1 6. dosszié
