Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Hajnáczky Tamás: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányság helyzete a szocialista korszakban a levéltári források tükrében
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányság helyzete a szocialista korszakban... 485 hogy a területükön előforduló cigányproblémát ennek értelmében segítsék a megoldáshoz természetesen a helyi sajátosságok figyelembe vételével. Nem kívánunk sablont alkalmazni a probléma megoldása terén, de szükséges, hogy a melléklet egészének szelleméből kiindulva kezdődjenek meg az intézkedések a kérdés felszámolására,”13 14 Az MCKSZ újabb értekezletet tartott 1960 májusában, melyen bizottságonként tárgyalták meg a cigány lakosság helyzetét. A munkaügyi bizottság ülésén Vendégh Sándor többek között kifejtette, hogy feltétlenül szükségesnek látja, hogy „a felsőbb párt- és kormányszervek foglaljanak állást a kérdésben”A A pártközpontban már korábban is felvetette ezt, amire azt a választ kapta, hogy készítsen egy előterjesztést az 1959. novemberi értekezleten elhangzott beszédének a szellemében.15 A Nemzetiségi Osztály az előterjesztés előkészítése érdekében a szakbizottságoktól jelentést kért, a megyei tanácsoknak kérdőíveket küldött ki, valamint a csehszlovák cigány politika egyes dokumentumait is vizsgálta (SÁGHY 2008, 294). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is megindult az előkészítő munka egy megyei határozat kiadásának az érdekében. 1960 januárjában a Művelődésügyi Osztály, a Munkaügyi Osztály, a megyei KÖJÁL és az Építés és Közlekedési Osztály beszámolót készített a megyei cigányság helyzetéről. A Munkaügyi Osztály rövidesen összegezte is a jelentéseket Vendégh Sándor ideológiai iránymutatásának megfelelően.16 Az imént említett dokumentumok felhasználásával végül a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága készítette el a „Tájékoztatójelentés a Borsod megyei cigányság helyzetéről” címet viselő anyagot, melynek tárgyalását 1961 júniusában a Megyei Párt VB napirendre is tűzte. A jelentés határozottan szembehelyezkedve a Horthy-korszak cigánypolitikájával leszögezte, hogy „több évtizedes, céltudatos nevelő munkára” van szükség, részben a cigány lakosság tarthatatlan helyzete, valamint a rohamosan emelkedő létszáma miatt. A beszámoló a cigányság foglalkoztatási helyzetével kapcsolatban megjegyezte, hogy jelentős részük nem rendelkezik állandó munkahellyel, egyúttal felhívta a figyelmet a vállalatok elutasító gyakorlatára is. Az oktatást tekintve megállapította, hogy a cigány gyermekek beiskolázása közel sem teljes körű, illetve nagymértékű a lemorzsolódás. A felnőtt cigány lakosság köreiben pedig jelentős az analfabetizmus. A cigánytelepek tarthatatlan helyzete is terítékre került a jelentésben, melyek belátható időn 13 MNL BAZML XXIlI-3a 243/1962. 14 MNL OL XXVIII-M-8 ld. 15 MNL OL XXVIII-M-8 ld. 16 MNL BAZML XXIII-3a 243/1962. belül történő felszámolását lehetetlennek tartották.17 A jelentés végül lekerült a napirendről, mivel néhány nappal az ülés előtt az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1961. június 20-án kiadta a pártállam kényszerasszimilációs cigánypolitikáját lefektető határozatát, és a megyei vezetésnek a továbbiakban annak megfelelően kellett eljárnia.18 Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1961. június 20-án kiadta „A cigány lakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyesfeladatokról” című határozatát. A párthatározat a magyarországi cigány lakosság lélekszámát 200 ezer főre becsülte, valamint beilleszkedettség alapján három kategóriába sorolta őket. Továbbá ismertette a cigányság szociális helyzetét, valamint leszögezte, hogy a cigánykérdés nemzetiségi ügyként való kezelésére tett kísérletek nemcsak tévesek, hanem károsak is egyben, mivel hátráltatja a beilleszkedésüket (HAJNÁCZKY 2014a, 297—303).19 A párthatározat nyolc pontos határozattal zárult, melynek az utolsó pontja az alsóbb szerveknek a következőket írta elő: „A megyei ésjárási pártbizottságok kísérjék figyelemmel és segítsék jelen határozat végrehajtását. A KB Tudományos és Kulturális Osztálya 1962 decemberében adjon a cigánykérdés helyzetéről tájékoztató jelentést,’w A párthatározat végrehajtására Kállai Gyula — a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnök- helyettese — 1961 novemberében kiadta az 1-72/1961.1. sz. utasítását, melyet valamennyi megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács VB elnökének továbbítottak.21 Az elnökhelyettesi utasítás hatására a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának az elnöke felhívást adott ki a megye járási, járási jogú városi tanács VB elnökeinek, továbbá a Megyei Tanács szakosztályainak.22 A felhívás a fenti utasítás mintájára készült, időszerű megyei adatokkal kiegészítve. A dokumentum nyolc pontban összegezte az illetékes tanácsok teendőit, melynek pontjai a cigány lakossággal kapcsolatos feladatokat határozták meg, szervezeti kérdésekről rendelkeztek, valamint a Megyei Tanács Művelődési Osztályának előírták, hogy készítse el a „cigánykérdésfelszámolásának távlati tervét”l23 A Művelődésügyi Osztály által elkészített távlati tervet a Végrehajtó Bizottság 1962. márciusi ülésén tárgyalta, mely döntően az 1961-es párthatározat cél17 MNL BAZML XXXV-1 5d. 18 MNL OL M-KS 288. f. 5/1961/233 ő. e. 19 MNL OL M-KS 288. f. 5/1961/233. ő. e. 20 MNL OL M-KS 288. f. 5/1961/233. ő. e. 21 MNL BAZML XXIII-3a 243/1962. 22 MNL BAZML XXIII-3a 243/1962. 23 MNL BAZML XXIII-3a 243/1962.
