Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)

Történettudomány - Majzik Dávid: A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon

A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon 457

A MÓKÁN által elindított újságban minden fontos tudnivalót közöltek a tagok; így azt is megtudhatjuk, hogy a szovjet katonai vezetéssel december 3-án, vasárnap, délután négy órakor kezdődtek meg a tárgyalások és ez a vezetés nevezte ki Szalay Tibort a karhatalmi alakulat vezetőjének, valamint az ellátandó feladatköröket is megszabták, melyek a következők voltak: „Együttműködni a szovjet csapatokkal az általános rend helyreállítása érdekében. Állami értékek megőrzése. Minden fasiszta elemnek: németek, terroristák és ellenszegülők letartóztatása és a városparancsnokságnak való átadásai511 A Vörös Hadsereg által karhatalmi alakulattá előléptetett földalatti mozgalom tehát igen fontos kulcspozíciót szerzett meg közvetlenül a front átvonulása után. Innentől kezdve két síkon (közigazgatási és politikai) kezdtek el tevékenykedni a tagok. A megalakuló MKP gerincét a MOKAN-Komité vezető egyéniségei adták, és igen nagy befolyásra (hatalomra) tettek szert a MÓKÁN karhatalom kézben tartásával. Gyakorlatilag irányításuk alá vonták azokat a stratégiailag fontos szegmenseit az infrastruktúrának, amely elengedhetetlenek voltak egy háborús pusztításokat elszenvedett város rendbehozatalához. Ezáltal vált megkerülhetetlenné Miskolcon az addig csak erőtlen kommunista mozgalom és kerültek politikai és közigazgatási kulcspozíciókba azok a személyek, akiket addig a hatalom nemkívánatos elemeknek nevezett.

A MÓKÁN másik fontos lépése a nyomtatott sajtó megindítása volt Szabad Magyarország elnevezéssel, mivel nyíltan politizálhattak a kommunisták a „felszabadulást” követően, ebből a napilapból értékes információkat nyerhetünk az olvasóközönségnek szánt cikkekből és felhívásokból. Már december 3-án elkezdték az első szám összeállítását, amely december 7-én jelent meg, így a Szabad Magyarország volt az első újság, amelyet olvashatott a város lakossága. Ennek a sajtóorgánumnak a segítségével rekonstruálhatjuk, hogy a miskolci Nemzeti Bizottság megalakulásáig milyen politikai és közigazgatási lépések történtek, mivel a szervezett polgári közigazgatás még nem kezdődött meg. Tehát december 3-án, vasárnap délután négy órakor a városháza tanácstermében fogadta a bevonuló Vörös Hadsereg parancsnoka, Mihajlov tábornok, a városi hivatalok-, az egyházi-, valamint a pártok képviselőit. Dr. Gállfy Imrét nevezik ki polgármesterré (ő volt a város polgármestere 1944. október 16-ig), ezen kívül biztosította az egyházak képviselőit a szabad vallásgyakorlásról, valamint a megjelent pártokat a szabad politizálásról. Ebben a korai időpontban két párt jelent meg: „ A Szociáldemokrata Párt három vezetőjének nevét diktálta be: 11

11 Szabad Magyarország, 1944. december 9. HÓM Könyvtár

Rónai Sándor, Pléh Sándor és Poprádi Pál. A Kommunista Párt vezetője: Tóth Béla. A vasgyárak munkásságának képviseletében Fekete Mihály jelent megA1

A MOKAN-Komité befolyását, mint a baloldali pártok (SZDP, MKP) gyűjtőszerv szerepét betöltő csoportosulás, jól példázzák a felsorolt nevek, mivel mindegyik személy (lazább, vagy szorosabb) kapcsolatban állt a szervezettel. Hiszen, mint szervezett politikai pártok képviselői jelentek meg a városparancsnokságon, holott a hivatalos pártalakításokra később került sor.’3 A politikai ambíciókat azonban jól tükrözi ez az esemény. A MOKAN-Komité vezetői és tagjai rendkívül gyorsan hozták létre a miskolci MKP-t, de maga a szervezet is politikai erőt kezdett el képviselni (ezt később kifejtem bővebben). A miskolci MKP 1944. december 16-án alakult meg, de ez valójában csak egy névváltoztatás volt. A miskolci kommunisták már 1944 júliusában elvesztették a kapcsolatot a Békepárttal. Nem volt tudomásuk arról, hogy a párt újjáalakult MKP néven 1944. november 7-én Szegeden. Ebből adódott az, hogy a december 7-én megjelent Szabad Magyarország a következőket közölte: „MEGALAKÍTJUK TEHAT az osztálytudatos magjar munkásság minden becsületes haladó rétegét, csoportot és egyént maga köré tömörítő, fasizmus és háború ellen küzdő alakulatát, a KOMMUNISTÁK MAGYARORSZÁGI PÁRTJÁNAK MISKOLCI SZERVEZETÉT. [...] A pártszervezet helyisége Erzsébet tér 3. szám alatt, a Kereskedelmi- és Iparkamara épületének első emeletén van A4

Fekete Mihályék tehát a pártalapításkor az 1919- es Tanácsköztársaságot irányító KMP nevét vették fel és ez a későbbi politikai rendszer függvényében a pártszervezők gondolkodásának árulkodó jele. Fekete visszaemlékezésében is írja, hogy: „Minderről nem tudva [a Magyar Kommunista Párt 1944. november 7. megalakulásáról, a szerz.] Miskolcon is sokan számítottak arra, hogy hazánkban újra proletárdiktatúra lesz, mégpedig igazi - vagyis szociáldemokraták nélkiiT' (FEKETE 1974, 204—205). Persze nem állítom azt, hogy a MÓKÁN tagok előre látták a jövőt, hanem arra hívnám fel a figyelmet, hogy

12 Szabad Magyarország, 1944. december 9. HÓM Könyvtár

13 A miskolci MKP 1944. december 16-án alakult meg. Az SzDP miskolci szervezete 1945. január 3-án az FKgP pedig 1945. január 11-én hozta létre miskolci kirendeltségét (ÚJLAKI 1977, 199-201).

14 Szabad Magyarország, 1944. december 7. De a két nappal később megjelent lapszámban a következő felhívást olvashatjuk: „Megalakult az osztályöntudatos dolgozók felszabadulásáért munkáló harcos szervezet, a KOMMUNISTÁK MAGYARORSZÁGI PARTJA” {Szabad Magyarország, 1944. december 9. HÓM Könyvtár). A legelső dátum tehát a megalakulás kezdetének kihirdetése volt, de már akkor rendelkeztek helyiséggel, amikor hivatalosan még meg se alakultak.