Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Majzik Dávid: A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon
458 Majzik Dávid az MKP Központi Vezetőségétől függetlenül cselekvő miskolci kommunisták emlékezetében milyen erőteljesen élt a Tanácsköztársaság, mint áhított cél, és legális tevékenységükkel elejétől kezdve erre törekedhettek, ha elhisszük azt az állítást, hogy a cselekvés a gondolat fizikai manifesztációja. Visszatérve a „hivatalos” pártalakítási időpontra, ÚJLAKI Péter december 14. vagy 16-át jelöli meg a megalapítás dátumául (ÚJLAKI 1977, 199). Ez az adat azonban valószínűleg téves! Fekete Mihály 1974-ben megjelent memoárjában is sérelmezi az időpontot: „A helyi szervezetet tehát nem Farkas Mihály hozta létre, mint ahol azt néhol olvashatjuk, Farkas csupán a megalakult szervezetnevének megváltoztatását javasolta” (FEKETE 1974, 204). Farkas Mihály említése fontos ennél a problémánál. 1944. december 16-án ült össze a városházán a miskolci Nemzeti Bizottság alakuló ülése, amelyen jelen volt Farkas Mihály a Szegeden megalakított MKP részéről úgyis, mint az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottság küldöttje, valamint dr. Juhász Géza debreceni FKgP részéről úgyis, mint az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottság kiküldöttje.'3 Erre az időpontra már a miskolci párt is korrigálta a névadási hibát, de a hierarchikus alapokon létező kommunista pártszervezet számára a későbbi időszakokban Farkas Mihály személyéhez köthető mozzanat vált fontossá. Pontosan nem tudni, hogy mikor érkezett Miskolcra a moszkovita társaság egyik fontos tagja, de december hónap jelentősebb részében itt tartózkodott és instrukciókkal láthatta el a formálódó pártot. Mráz Ferenc, SZDP párttag így emlékszik a Farkas Mihállyal való találkozásra: „ Farkas Mihály odajött hozyám és megkérdezte, mióta vagyok párttag. Mondom, hogy 1923-tól. Azf mondja; akkor maga nem léphet be a kommunista pártba, mert Rónai elvtárs nemsokára hazajön — még akkor nem jött haza a bujkálásból — ár akkor kettőjüknek meg kell alakítani a szociáldemokrata pártot. Fimagyarázta, hogy miért. A szpcdem. pártnak nagy tábora van, és ha maguk nem alakítják meg, azpk nem jönnek a kommunista pártba máról holnapra, mert a két párt szem- beáll, és akkor az emberek elmennek a kisgazdapártba vagy a Polgári Demokrata Pártba, vagy nem mennek sehová. Maguk maradjanak ott a két párt egyesüléséig. Fngem úgy kezeltek első perctől kezdve a kommunisták, hogy velük vagyok. Úgyhogy én, Nógrádi Sándor és Fekete Mihály, az akkori kommunista párttitkár, hetenként találkoztunk a Déryné u. 16. alatt és ott megbeszéltük a két párt közös dolgait. Ha nekik volt valami 15 MNL BAZML XVII.-2.1944/1. problémájuk, akkor mi segítsünk, ha nekünk volt, ők segítenek. Se a kommunista párt, se a szpcdem párt többi tagjai ez} nem tudták. Ez titokban mentlnb Ezt az állítást sajnos más forrással nem tudom megerősíteni, de érdemes jobban megvizsgálni ezt a visszaemlékezést. A januárban megalakult miskolci SZDP elnöke valóban Rónai Sándor volt, Mráz Ferenc pedig a párt propaganda osztályának vezetője lett. Mráz Ferenc kapcsolatban állhatott Rónai Sándorral, mivel amikor az 1945. március 14-én lemondott a Nemzeti Bizottság alelnöki posztjáról, helyére Mráz Ferencet javasolta.16 17 A Farkassal történt megbeszélés időpontjában valóban nem alakult még meg a Szociáldemokrata Párt. Ez minden, amit tényekre alapozottan meg lehet állapítani a visszaemlékezésből, valamint Mráz Ferenc életrajzából kiderül, hogy 1961-ben történt nyugdíjazásáig szép politikai karriert futott be.18 Ha azonban Rónai Sándor személyéből indulunk ki, akkor egy olyan eshetőséggel találjuk magunkat szembe, amely szerint ez a titkos tárgyalás nem csupán „káder-episztemológiai” jelenség. Hiszen Rónai Sándort 1944. október 15-én, a nyilas hatalomátvételkor letartóztatták, de megszökött. December 19-én tért vissza Miskolcra. 1944. december 21-től a Szociáldemokrata Párt miskolci ideiglenes pártvezetőségi tagja lett. 1945. január 24-től a miskolci pártszervezet titkára, két nappal később a városi Nemzeti Bizottság alelnöke lett.19 1945. január 29-től a Törvényhatósági Bizottságának kisgyűlési tagjává választották.20 1945. augusztus 18—20-án, az SZDP XXXIV. kongresszusán pártvezetőségi és a politikai bizottsági taggá választották.21 1945. július 21-től köz16 MNL BAZML Alsózsolcai Fióklevéltár pártanyaga XXXV. 133/a 28 dob. 17 MNL BAZML XVII-2.1945/1730. 18 1945. május 1-től a Miskolci Törvhényhatósági Bizottság tagja. 1948. júniusától 1950. január 31-ig Szakszervezeti Tanácsnál, mint Miskolc város szakmaközi titkára dolgozott. Országos Szakszervezeti Tanács Választmányának is a tagja volt ez idő tájt. Megyei Szakszervezeti Tanács Elnökségi tagjaként is dolgozott nyugdíjig. 1950 februárjában 1. M.T.H. Miskolc-Diósgyőr 100-as iskolaintézetének lett az igazgatója. 1952 szeptemberétől politikai és tömegnevelési igazgató lett 1953. március 31-ig. 1950. október 22-én a Miskolc város I. kér. Tanács tagja lett, ahol az ipari állandóbizottság elnöke lett. 1953. márc. 19-én a megyei Tanács VB megbízta a Munkaerőgazdálkodási Osztály vezetésével. 1955. január 15-től 1961-ben történt nyugdíjaztatásáig a megyei Moziüzem igazgatója. MNL BAZML Alsózsolcai Fióklevéltár pártanyaga XXXV. 133/a 28 dob. 19 A Miskolci Nemzeti bizottság ülésének jegyzőkönyve, Miskolc, 1944. dec. 26. 20 MNL BAZML XV1I.-2.1945/3591. 21 Országgyűlési Almanachok http://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemeny- ismertetok/orszaggyulesi-dokumentumok/orszaggyulesi- almanachok (2015. 10. 31.)
