Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Csengeri Piroska: Középső neolitikus telepnyomok Mezőzombor-Községi temető lelőhelyről
40 Csengeti Piroska A lelőhely ismert kiterjedése 2/2001 szelvény 2000. évi szelvény 1/2001 szelvény 815000 815100 815300 815400 815500 815600 815700 815300 815400 815500 815600 m V # 1; / 0 25 50 100 150 200 m m ^■ Meters jJÍ_______________________._______L_______________ 1. kép. A lelőhely elhelyezkedése és ismert kiterjedése, a 2000—2001. évi leletmentések szelvényeinek ábrázolásával Fig. 1. Focation of the site and its known extension, depicting the sections of excavation seasons 2000—2001 Az ekkor napvilágra került arcos edényt és más neolitikus töredékeket Kalicz Nándor és Koós Judit közölte (KALICZ—KOÓS 2000). 2000 nyarán — a további pusztulás megakadályozása végett — Koós J. és Kalicz N. leletmentést folytatott a községi temetőben Patay R. részvételével. 13,5 x 15 m-es szelvényüket az arcos edény előkerülési helyének közvetlen szomszédságában nyitották. Az ásatás során neolitikus, rézkori és római császárkori telepjelenségek, valamint neolitikus és középső bronzkori (füzesabonyi kultúra) sírok kerültek elő (PATAY 2002, 355; KOÓS 2003). A 2000. évi feltárás bodrogkeresztúri kultúrához köthető jelenségeit és leletanyagát Patay R. publikálta (PATAY 2002). A leletmentés 2001 őszén Patay Róbert és a szerző vezetésével, Köhler Kitti közreműködésével folytatódott. 1. felületünket a 2000. évi szelvény DK-i oldalához kapcsolódva, míg 2. felületünket az előzőektől 5—10 m-re EK-re nyitottuk, a kiemelkedés vízfolyás felé eső, DK-i lejtőjén (/. kép). 400 m2-t tártunk fel, melyen több régészeti korszak és kultúra emlékanyagát, összesen 72 objektumot találtunk.1 5 * A neolitikumból előkerült a tiszadobi csoport településének részlete és temetkezései, a bükki kultúra temetkezése, egy késő neolitikus gödör részlete, a rézkorból tiszapolgári, bodrogkeresztúri és badeni telepjelenségek, valamint kora bronzkori (Nyírség-kultúra) és késő bronzkori (Gáva-kultúra?) objektumok, a füzesabonyi kultúra temetőjének részlete, továbbá római császárkori germán gödrök és egy földbemélyített épület (CSENGERI—PATAY 2003). A különböző korszakok települési jelenségei és temetkezései ezen az összességében kis felületen egymást megbolygatva, sűrűn helyezkedtek el (3. és 6. kép), ami azt bizonyítja, hogy e kiemelkedés és környezete hosszú időn keresztül jó megtelepedési és megélhetési feltételeket biztosított az emberi közösségek számára. Az ásatás ideje alatt a dombvonulat temetőn kívüli, EK felé eső részein szintén intenzív településnyomokat 5 l_64. objektum, 10/A, 21/A, 31/A, 40/A, 40/B, 40/C, 41/A és 57/A objektumok. A 24/A gödör összetartozónak bizonyult a 24. objektummal.
