Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Csengeri Piroska: Középső neolitikus telepnyomok Mezőzombor-Községi temető lelőhelyről
Középső neolitikus telepnyomok Mezözombor-Községi temető lelőhelyről 41 819000 817000 818000 815000 816000 813000 814000 Mezözombor-Községi temető 89-113 u&Sförr&z Meters? 819000 817000 818000 813000 815000 816000 2. kép. A lelőhely elhelyezkedése az 1. katonai felmérés idejének vízrajzi viszonyai között Fig 2. Location of the site on the map during the hydrographic conditions of the First Military Survey figyeltünk meg a szántásban (CSENGERI—PATAY 2003). Megállapítottuk továbbá, hogy a dombhát (és ezzel együtt valószínűleg maga a lelőhely) a temetőtől DNy-ra is folytatódik. Ezt a területet azonban a mai község házai foglalják el, így jelenleg nem kutatható.6 A 2001. évi feltárás anyagából a bükki kultúra temetkezése (CSENGERI 2001a), a tiszadobi csoport Spondylus mellékletes sírjai (CSENGERI 2004) és a késő neolitikus leletanyag (HAJDÚ 2013, 99—101 és XLIV. t. 4) került eddig közlésre. A rézkori településnyomok értékelését jelen kötetben adja közre Patay R. (PATAY 2015). A 2000—2001. évi leletmentések során napvilágra került füzesabonyi temetőrészletet korábban Koós J. publikálta (KOÓS 2006). A feltárást követően, 2003. augusztus 15-én Hajdú Istvánnal helyszíni szemlét végeztünk a temető környékén. Az ásatási szelvények környezetében őskori és 6 Lásd HÓM RégAd 3194-01 dokumentum. római császárkori leleteket gyűjtöttünk, míg a területtől EK-re Bojsz István bejelentése nyomán új régészeti lelőhelyeket regisztráltunk.7 A lelőhely legújabb bejárására 2013-ban került sor bronzkori településkutatáshoz kapcsolódóan, melynek alkalmával Bakos Gábor és P. Fischl Klára lehatárolták annak temetőtől ÉK-re eső, mezőgazdasági művelés alá tartozó részét (BAKOS-P. FISCHL 2015, 5. kép).8 Munkájukkal kiegészítve korábbi megfigyeléseinket, ENy, ÉK és DK felé megrajzolhatjuk a lelőhely kiterjedését (/. kép), mely azonban feltehetően nem esik egybe a középső neolitikus település nagyságával. 7 Lásd HÓM RégAd 3421—03 dokumentum. 8 A tanulmány tartalmaz néhány pontatlanságot a tárgyalt lelőhellyel kapcsolatban. Az arcos edény nem Koós Judit és Kalicz Nándor 2000. évi feltárásán került elő, hanem 1999- ben, sírásás alkalmával. A 2001. évi leletmentést nem Kalicz N. és a szerző, hanem Patay R. és a szerző végezték. Ennek során nem a római császárkori objektumok, hanem az összes objektum számát határoztuk meg 71-nek.
