Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század első felében
376 Szalipszki Péter pozsonyi mérő — 27 liter lencsét, 37 19/72 pozsonyi mérő — 2023 liter „kolompárt” adóztak természetben az uraságnak a komlósi jobbágyok, és nagyjából ennyi volt várható tőlük a későbbiekben is. Kimutatták még az őszi és a tavaszi szalma utáni járadékot is: az előbbiből 1 1/8 öl, utóbbiból 5/8 öl volt az uraság haszna. Az igás jószág után Komlóson sem járt földesúri dézsma, de a tartott bárányok után 4 darabot és 1 ft 13 kr-t kellett adóba beadni. A 13. kérdőpontra adott válasz a jobbágyokat jellemzi. „ A Lakosok Magyarok, Vallásokra néppé Lómai és egyesült Görög Catholicusok, és Reformátusok — köpépsperü tehetségűek, közönséges igyekepetűek. A- hellyes (telkes) Gardáknak mindegyiknek 4 vonó marhája vagyon, a tartozásaikat tellyesítik, adózásaikat kevés utána járással Esztendő végével meg adják, a’ tartozásoknak le szolgáltatására nézye a’Méltóságos Uraságra káros kedvezések nincsenek.”30 31 A most ismertetett felmérés is említést tesz a remanenciális, azaz maradványföldekről: „Vagyon ezen Helységnek Határában a lakosoknak Szántó földjeik között több darabban öspvesen 107 2/8 Hold Szántó föld és 9 4/16 Hold Kaszáló, mellyeket a lakosok Arénádba bírnak s’ apoktul Esztendőnként 141 Rft 14 kr-okat fipetnek/'M A földesúri tulajdonú létesítmények üzemeltetői az uraságtól kapott földön is gazdálkodnak s ez után is adóznak: „... a Molnár 9 1/8 Hold Szántó földet, a Korcsmáros pedig 7 3/8 Hold Szántó földet és 2 4/10 Hold Rétet... basznál. A Fürdőhözpedig vagyon adva 5 7/8 Hold Szántó föld és 1 ember vágó Rét.”32 A malom, a korcsma, a fürdőház bérlője ezek után a földek után a bérleti díjban meghatározott összegben fizet az uraságnak. A földesúr fontos jövedelemforrása volt a munkajáradék is, melyet az alávetett komlósi jobbágyok a majorsági föld megművelésével teljesítettek. Bár Ivomlós határában nem volt az uradalomnak saját kezelésű majorsági földje, a robot teljesítésének így sem volt semmi akadálya. „A Robotokat természetben szolgáltatják le a’ lakosok, kivévén 1 Zsellért a’ ki gyalog Napjait a Méltóságos Uraság engedelméből minden Gyalog Napot 30 kr-ra felvéve (megváltotta). Nem lévén pedig ezen Helység Határában a Méltóságos Uraságnak allodiatumja (majorsági földje), az ezen Helységből kikerülő Napi Számokat a Kápolnai Majorságbéli Gazdaságnak folytatására u.m. Szántás Vetésre Széna tsinálásra Eleteknek és Szénának feltakarítására és a’ Gazdaság körül előfordulni szokott fuvarozásokra szokták le szolgálni/'33 30 MNL OL P. 394. 17. csomó, 167. 8. föl. 31 MNI. OL P. 394. 17. csomó, 167. 8. föl. 32 MNL OL P 394. 17. csomó, 167. 8. föl. 33 MNL OL P 394. 17. csomó, 167. 8. föl. A szövegben említett „Kápolnai Majorságbéli Gazdaság” Nyíritől délre található. A telkek nagysága alapján határozzák meg a hosszú fuvart is, melyet a jobbágyok a „... természetben szplgályák le nagyobb távolságra való fuvarozásokkal, amennyibe pedig így le nem töltenék más munka Nemével szpkta a Tiszteség (uradalmi intézőség) a Szükséghez képestfelváltani. Egyéb iránt ha Váltásra engedi a Méltóságos Uraság 8 ft-tal megváltanák (megválthatják) azj a lakosok.” A jobbágyok munkajáradékának része volt még „Ezeken kívül a 3 Napi vadászat, az Urbanium rendelése szerint természetbe, ha kívántatik telyesítik/' A komlósi jobbágyok „... a csirkét, tojást természetben megadják, a’Fonást, Vajat és Borjút (meg) váltyák. - A fonást minden Ses sió 2ft-tal, egy itpe vajat 1 ft-tal, a Borjút minden Sessio után 3 kr-ral/'34 Az urbariális ölfát is kötelesek behordani a jobbágyok, mégpedig „.. .minden Sessio után egy öllet, öszyességgel tehát behordanak 13 4/8 ölet, a Zsellérek pedig Fát vágnak, minden zsellér V2 ölet, összesen tehát 5 '/? ölet/' Ebből kiderül, hogy 1826-ban 11 zsellér volt Komlóson, az urbariális fajzásokból tehát ők is részesültek. „Azon zsellérek, kiknek Kender földjük vagyon Esztendőnként egy egy zsákot adnak, melly praestantiókból (teljesítésekből) bejön minden Esztendőben 9 zsák/' Mindezen részletek összegezése szerint Komlóson „.. .egy egészSessio értéke téspen Ezüstben 23 ft 33 74 kr-t.”35 Ha majorsági földje nincs is, de rétje van az uraságnak a komlósi határban, mégpedig a Tarok nevű 14 % hold és a komlósi pázsit 3 hold, összesen 17 % hold, mely a füzéri gazdasághoz tartozik. A komlósi rétek nincsenek messze „... a Ligettől a’ hová a Birkák számára az azpn termett spéna és Sarja öszye hordatni szokott jövetellel, menetellel és rakodással együtt 1 % órányira vagyon, fekvése két nagy hegyek között való völgyben, terem jó szelíd ropogós és juhoknak igen alkalmatos Szénát.. .”36 Az urasági rétről való szénatermés évente 1 3/8 öl szénát és 1/8 öl sarjút (második kaszálás) tesz ki. Az értékfelmérés tartalmazza nemcsak az eddigi és az ezután várható jövedelmeket, hanem a komlósi birtokon lévő ingatlanokat is. „Vipi Malom hoppá való Csűrrel — Istállóval— állással.. /' A fürdőház felmérésénél megemlíti az összeíró, hogy a vendégek ellátására „... egy alkalmatosságnak építése spükséges lenne/' Egyébként az uradalom bérletekből származó jövedelme évi 8000 ft-ot tesz ki. Ezeken felül „... vagyon Komlóson 2 Pálinka főpő Üst mellyekért ap illető Gazdák fizetnek Esztendőnként 2 ft cenpust, öspyesenpedig .. .4 Rft-otfizetnek/' Az összeírásban mintegy mellesleg említtetik meg, hogy „A Korcsmáltatás is melly ap e végre építettet különös korcsmába folytattatik, a 34 MNL OL P 394. 17. csomó, 167. 8. föl. 35 MNL ÖL P. 394. 17. csomó, 167. 8. föl. 36 MNL OL P 394. 17. csomó, 167. 8. föl.
