Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század első felében
(Füzér)Komlós története a 19. század első felében 377 hozjá adott 7318 Hold szántó földel 2 4/10 ember vágó héttel, és MészárszékbéliJusssalArendában vagyon kiadva, és afentebb említett 8000ft Generalis Summába foglaltatik”2'1 Tehát a kocsmatartás mellett, a bérlő még húskiméréssel is foglalkozott. Ez mindenesetre igen érdekes kérdést vet fel: honnan származott a vevőköre a húskiméréssel is foglalkozó kocsmárosnak? Hiszen a falu lakói minden kétséget kizárólag magukat döntő mértékben ellátták a számukra szükséges húsmennyiséggel. Minden bizonnyal az átutazók, a malom és a fürdőház látogatói lehettek azok, akik vásárlásaikkal rentábilissá tették a mészárszék működését. Az urasági erdő — melynek használatáról a korábbiakban már szóltunk — úgyszintén fontos hasznot hozott az uradalomnak. „A Méltóságos Uraságnak egen Helység Határában levő Erdeje ay 1798-ik Esztendőben tétetett felmérés szerint, az időközben tétetett kiirtásokra figyelmezye, tészen mintegy 391 Holdakat.” Tehát a korábban említett 500 hold urasági erdő terület majd 4/5-e még lábon álló erdő, 109 holdról azonban már kitermelték a fát. „Ezen Erdő elegyes Tölgy és Bikfákból áll, ’s most meglehetős jó állapotban vágjon. Épületre való fák is kerülnek ki belőle, az Üdőnek járásához képest Makkot és Gubecsot is terem, a levágott fáknak kivitele nem igen nehéz urasági erdő még nincs Sectiókrafelosztva, ...’s most nem is vágattatikT — olvashatjuk a felmérés erdőóvásra vonatkozó részletét. A vadászatból mivel „.. .mint eddig tilalmas nem lévén”, az uradalomnak kimutatható haszna nincsen. A 36. kérdésre adott válasz azt tartalmazza, hogy „Ezen Helységbe található Méltóságos Uraság Majorsági Industrialis vagy is hasznot hajtó épületeknek (becsült) értéke tészen 5589ft 8 kr-t Váltóban.”38 Tanulságos azonban ezen épületek egyenkénti kimutatása is, vagyis „A Komlós hellységben levő Ml. (méltóságos) Uraság majorsági Industriáknak vagyis hasznot hajtó Épületjei az illető mester emberek általi lett bötsüléseinek öszefoglalása. 1. A Vendégfogadó a falunak a napnjugati végén a Kassai útnak déli oldalában termőskő kőfalakkal zsindely fedél alatt építetett az árenda ideje alatt, mellyben egy borivós szoba: benne bormérő hely deszka kerítéssel elrekesz/ve, egy konyha és egy kortcsmáros szobája, mellynek oldalán a földszintjén) levő boltozatos komora a bor tartásának is szolgál, és a mellybe a héj árás a bor mérő hellyből a konyha huta meget vagyon. Az ablak és ajtó felek kőfaragó munkából készíttettek. Arnyékszjk a kortcsma háta megett deszka oldalakkal zyindel fedél alatt készült. A fügéri épületek bötsüihez kapott betsű levelekben bötsültetett kőműves, kő- 37 38 37 MNL OL P. 394. 17. csomó, 167. 8. föl. 38 MNL OL Budapest, A Károlyi család levéltára P 394. Károlyi birokjoggal kapcsolatos iratok. 17. csomó. 167. 8. föl. faragó áts, az/alos, lakatos, fazekas munka és ap ablakok összértéke 2064 Kft 12 kr. A szekér állás a kortcsmától nap nyugatfelé az ország út hosszában termős kő falakkal. Belől 8 gömbölyű oszlopokkal a fedélfának tárására, zsindely fedél alatt építetett 1825-ik esztendőben 12 öl hosszú és 8 öl szélességei, a füzén épületek betsüihez kapcsolt betslevelekben felíratott kőműves-, áts, lakatos munka tejes értéke: 1716 Kft 20 kr. 2. A Kortsma telken lévő sövény kerítések a Bírók által bötsültettek az ide csatolt bets levél szerént 4 Kft 20 kr.-t (ér). 3. A vizj liszjelő Malom a helység nap keleti végén, afüzfri és a fürdőrőljövő öszpesültpatakon egy vízi kerékre terméskő falakkal zsindely fedél alat építetett: a Malom ház ^ nőies, és a mellett a molnár szoba 9 a öl az oldal kamara pedig 3 Z2 a öl, a fedele már ótska. Kőműves, áts-, lakatos-, üveges-, fazekas munka, maga a malomkészület a molnárok szerint 1748 Kft, az egész összértéke 1728 Kft 45 kr. 4. A malomnál lévő istáló berem oldalakkal (borona, azaz a sarkokon csapolással egymáshoz erősített szálfákból és gerendákból épített falakból álló épület) és szalma fedél alatt 25 Kft 30 kr. 5. A malomnál levő csűr berem oldalakkal (Lásd mint fent!) szalma fedél alatt- ez is ótska a bírók által bötsültetett 20Rft- ra. 6. A Fürdőház a Kamrára járó Útnak bal oldala irányában a Kőbánya hegy alatt építetett 1806-ban. Talpfákra deszka oldalakkal zsindely fedél alatt több fürdő kamrákra felosztva, melyekből 2 (két) fürdős kádakra, 3-három kádakra és négy fürdőkádakra szolgálnak. Epén épület hossza 12 öl, a szélessége 2 öl, de dél felől levő hosszában vagyon tornác, amellynek végén az árnyékszék deszka oldalakkal zsindely fedél alatt, az áts mester B alatt levő berslevelében bötsültettek 139 Kft-ra. 7. A vizet melegítő Szjnye a Fürdő házon fölül 4 ágas son levő Zsindely fedél alatt. A katlan kementzéje téglával, a forrás kútjaipedig termés kövekkel építetett, amellyből csatornákkal eresytetik a víz a katlanba és fürdő házba. Mindezekben bötsültetett 55 Kft 30 kr. 8. A Fürdő ház irányában azoknak vagyon egy kis vedég syoba terméskő falakkal zsindely fedél alatt egy kis tornátzal és pintzéve! Bötsültetett 209 Kft 46 kr. 9. A Fürdős háza a vendég szobán alolpatitsos tapasztott falakkal szalma fedél alatt építetett a közepén tágas konyhával és abból két felől nyíló Négy szobával, ezen, már romladozptt épület bötsültetett a Bírók által... 78 Kft-ra. 10. A fürdős Istálója patitsos oldalakkal, szalma fedél alatt, szintúgy rósz álapotban a Bírók által bötsültetett. ..10 Kft 45 kr-ra.
