Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)

Történettudomány - Bodnár Mónika: Adatok a miskolci németek történetéhez és kultúrájához, különös tekintettel a 18. századi evangélikus németekre

Adatok a miskolci németek történetéhez és kultúrájához...

343

Szinnyei tévesen írja orvosunkat nagyszebeni származásúnak (SZINNYEIXIV, 520). Születési helye egyelőre nem ismert, de joggal tarthatjuk őt kisszebeninek (Sabinov, Szlovákia), mivel apró gyermekkorától ott nevelkedett. Apja 1711. január 6-án foglalta el ott hivatalát és 26 éven keresztül, haláláig szolgálta az ottani evangélikus közösséget (1737. április 17-én hunyt el).70 Hogy 1707—1711. között hol volt, egyelőre nem tudni, mindenesetre ebben az időszakban születhetett a mi orvosunk, aki feltehetőleg elsőszülött fiú lehetett, ezért kaphatta apja után az Illés nevet. 1715-ben és 1717-ben, immár Kisszebenben (Sabinov, Szlovákia) további két gyermek született a Trangus családba.71

Az ifjú, apja nyomdokait követve szintén a jénai egyetemen tanult, ahol 1730-ban fejezte be tanulmányait (HAAN 1858, 50). Doktori értekezését 1731-ben, Halléban jelentette meg (SZINNYEI XIV, 520). Miskolc előtt Egerben praktizált, orvostanár és a miseriek orvosa volt, s egri tartózkodásának emlékére kapta valamelyik egri kanonoktól miskolci gyógyszertárának cégérét, egy kézzel faragott, életnagyságú, aranyozott szarvast, melyről gyógyszertára később a nevét is vette (DOBROSSY 2003, 807). Miserieknek, vagy irgalma- soknak nevezték az Istenes Szent János betegápoló rend tagjait (LIPP 2013,17).

A 18. század második felében még óriási tisztelet övezte az orvosokat, megillette őket az excellenciás úr titulus. így volt ez Trangus esetében is (MAGYARY- KOSSA 1929,110-111, JÁRMAY 1993,122). Apósától, Rayman János Ádám neves lőcsei orvostól nemcsak leánya kezét nyerte el, hanem szakmai, orvosi titkok birtokába is jutott. Az ő jóvoltából megtanulta és 1736- tól, tehát miskolci praxisa alatt már maga is alkalmazta a himlőoltást, jócskán — mintegy hatvan évvel — megelőzve ezzel korát (JÁRMAY 1993, 122).

Marjalaki és Szendrei kutatásaiból tudjuk, hogy Trangus Illés diplomás orvosként 1734-ben telepedett meg Miskolcon, ahol a városi tanács a Busa-féle kőházat bocsátotta rendelkezésére a Czikó utcában, a mai Kossuth utca 7. számú épületről van szó. A következő év

70 Trangus Illés saját kezű bejegyzése: Nomina Natorum et Kenatorum in Ecclesia Cibiniensi Evangelica, Suburbana, Germanica, Vastore Elia Trango ab Anno MDCCXI. d: 6: Januaru. Más kézírással írott kiegészítés: Mortus est Rndus D. Trangus Anno 1737. die 17. Április. Lásd: Ev. ker-i ak., Kisszeben (Sabinov).

71 1715. aug. 25: Zsófia (Sophia) és 1717. ápr. 27: Krisztian/Kristóf (Christianus). (Anyakönyvi bejegyzés: Pater Elias Trangus Pastor Cibin Germ. Mater Catharina nata Alaudin, ill. Pater Elias Trangus Pastor loci. Mater Susanna Catharina). Nem kizárt, hogy orvosunknak

is az itt bejegyzett anya volt az édesanyja. Lásd: Ev. ker-i ak-i bejegyzések, Kisszeben (Sabinov).

végén engedélyt kapott, hogy rendelője mellett patikát is nyisson, ahol nádméz hozzáadásával maga készítette likőrféle italokat, úgynevezett rosolist is árusított. Néhány év múlva rendelőjével és patikájával együtt átköltözött a főutcára, a mai Széchenyi utca 17. szám alá, az egykori Zabari-féle házba. 1741-ben kötelezte magát, hogy a rosolishoz való alapanyagokat ezentúl nem a Szepességből, hanem helyben szerzi be. 27 éven keresztül szolgálta Miskolc lakosságát, egészen 1761. december 11-én bekövetkezett haláláig (SZENDREI 1904, 650-651; MARJALAKI 1962, 98). Halálának időpontjára vonatkozóan egyéb dátumok is olvashatók: 1761. január 23. (GYÁRFÁS 1983, 83) és 1762 (GYÁRFÁS 1982, 43). Halála után fia, Trangus Theofil üzemeltette tovább a gyógyszertárat (GYÁRFÁS 1982, 43). Hogy meddig, az egyelőre nem tisztázott. Az 1764. évi összeírásban még szerepel neve, mellette a Piac utca, s a megjegyzés rovatban dominus, vagyis tulajdonos, nem pedig patikárius. Ekkor tehát még igazolhatóan miskolci polgár volt, de a patikát talán Kopnyik János patikárius vezette, akinek neve ugyanebben az összeírásban szintén a Piac utca vonatkozásában szerepel (RÉMIÁS 2004, CD melléklet). Az 1781-es összeírásban viszont már hiába keressük a Trangus nevet, s 1782-ben sem találjuk a miskolci evangélikus egyház alapítóinak névsorában. Ebből arra következtethetünk, hogy időközben elköltözött Miskolcról. Ám jó viszony fűzte őt apja utódjához, Domby Sámuelhez, akivel együtt vizsgáztatta a chirurgusokat és a patikusokat, s akivel közösen több patikavizsgálatot is lefolytatott (GYÁRFÁS 1983, 82).

A történeti szakirodalom ismer egy Trangous Mihály, Miskolcról elszármazott abaúji főorvost, aki a Parasznya környéki kőszén hasznosítására tett javaslatot egy jelentésében. Ez a jelentés, s ezáltal Trangous neve szorosan összefügg a borsodi szénbányászat kezdetével (BERTALANFY et al. 1986, 20-23; NÉMETH 2003, 461). Egy 1787. február 23-án, Kassán (Kosice, Szlovákia) keltezett jelentését Michael Gottlieb Trangous orvos és bányapolgárVént írta alá (BERTALANFY et al. 1986, 22, HADOBÁS 2010, 77). Gyulai Éva hívta fel rá a figyelmemet, hogy a Gottlieb és a Theofil nevek egymás megfelelői.72 Ezt támasztja alá az a vendégkönyv is, melybe egy latin nyelvű bejegyzést írt 1762. április 1-én. A keltezési hely Altdorf, a vendégkönyv egykori tulajdonosa Adam Wolfgang Winterschmidt (1733—1796, művész, műkereskedő és könyvkiadó) volt. Maga a bejegyzés egy latin nyelvű Cicero idézet, melyet Michael Gottlieb Trangus néven írt alá, s a bejegyzésből

72 Dr. Gyulai Éva szóbeli közlése, amit ezúton is köszönök.