Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Gál Viktor–Miskolczi Melinda: A gönci római katolikus plébániatemplom 2014. évi feltárása
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LIV (2015), 311—325. A GÖNCI RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIATEMPLOM 2014. ÉVI FELTÁRÁSA Gál Viktor-Miskolczi Melinda Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: A középkori eredetű, műemléki védettséget élvező gönci Szent Imre római katolikus templom 2014. évi régészeti kutatása számos érdekességet rejtett. A történeti források alapján a 15. század utolsó harmadában emelt épületben prédikált a 16. század végén Károlyi Gáspár lelkész, a Vizsolyi Biblia megalkotója. A feltárás során megtaláltuk többek között a templom barokk kori átépítésének nyomait, a 18. századi templom kőből emelt oltáralapját, egy középkori kriptát, valamint középkori és barokk kori temetkezéseket. A feltárt temetkezések alapján cáfolhatjuk azt a legendát, mely szerint Károlyi Gáspár a jelenlegi templom szentélyében nyugszik. A régészeti kutatás során műszeres leletfelderítéssel átvizsgáltuk a templom és a plébánia udvarát. Jelentésünkben a 2014. évi feltárás előzetes eredményeit mutatjuk be. Kulcsszavak: Károlyi Gáspár, Szent Imre templom, barokk, kripta, koporsómaradvány, kegyérem A Herman Ottó Múzeum Régészeti Tára 2013 decemberében kapott felkérést a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökétől, Csomós Józseftől a Károlyi Gáspár Programban való részvételre. A Program kiemelt része volt a gönci Szent Imre Római Katolikus Plébániatemplom szentélyének régészeti kutatása, annak részleges belső felújítását megelőzve. A feltárás egyik részfeladatát az egykor e templomban működő és a hagyomány szerint a szentélyben eltemetett Károlyi Gáspár református prédikátor és bibliafordító sírjának, személyének azonosítása jelentette. A TEMPLOM A TÖRTÉNETI FORRÁSOK TÜKRÉBEN A Miskolctól 66 km-re, EK-re lévő Gönc város (/. kép) belterületén, egy kisebb, 205—208 m tengerszint feletti magasságú dombon emelkedő, középkori eredetű Szent Imre római katolikus templom pontos építési ideje nem ismert. A ma álló, gótikus formát mutató szakrális épület felépítése előtt biztosan létezett templom Gönc településén. Egyházának kegyura kezdetben a királyné volt, felette az egri püspöknek nem volt joghatósága (GYÖRFFY 1987, 89). Gönc plébánosáról, Henrikről az 1330-as években készített pápai tizedjegyzék is megemlékezik (IVÁNYI 1926, 15). 1391-ben Lőrinc, gönci plébános 1. kép. Gönc elhelyezkedése Fig. 1. The location of Gönc Aszari Péter ügyvédje volt, 1438-ból pedig Mihály nevű papja szerepel a történeti forrásokban. Ennek a korai templomnak a maradványai jelenleg nem ismertek. A ma műemléki védettséget élvező épület építését egy bizonytalan történeti adat alapján 1448-ra valószínűsíthetjük.1 1474-ben Mátyás király malomhelyet adományozott Gönc városának, hogy lakosai templomukat újjáépíthessék. Erre azonban csak az 1500-as évek környékén kerülhetett sor, mivel 1495-ben Jakab, 1 Giber Mihály: Gönc, tornai katolikus templom. Történeti dokumentáció. 2012-2013, HÓM RégAd 5588-14.
