Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)

Régészet - Koós Judit: A fémművesség emlékei egy késő bronzkori települése: Muhi-3. kavicsbánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

A fémművesség emlékei egy késő bronzkori településen: Muhi-3. kavicsbánya 145 rétében felmerült az az elképzelés, hogy a mester nem a legjobb és nem a komplett készletét helyezi a földbe, hanem eszközeinek azon részét, amelyek összefüggés­ben állnak munkájával, a fémfeldolgozással. A másik részt megtartja magának, talán hogy a természetfeletti lénnyel történő kapcsolatát megőrizze (KOÓS 2013, 771—792). A muhi leletek kapcsán ezek az elképzelé­sek azonban csak feltevés szintjén kezelhetőek, mert a kérdés megválaszolásához a feltárt jelenségek nem nyújtanak fogódzót. A TELEPÜLÉS BRONZLELETEI Fűrészlemez (2. t. 1) Az ásatás során fémkereső műszerrel is átkutattuk a bánya területét, amelynek eredményeként mindössze néhány apróbb bronztárgyat találtunk. Kronológiai szempontból jól datálható egy lekerekített végű, mindkét oldalán fogazott fűrészlemez.17 A tárgytípus készítése Kelet-Magyarországon már az ópályi (RB D) horizontban elkezdődött (KEMENCZEI 1979,141; 1991,42-43), ezt követően a Ha A1 időszakában vált általánossá gyártá­suk a Kárpát-medencében (KEMENCZEI 1972, 135; V. SZABÓ 1996, 31). A Kárpát-medence bronzipara a Ha B periódusban hagyott fel a fogazott fűrészlemezek készítésével (KEMENCZEI 1969, 35). Fűzptű (2. t. 5) és kettős kónikus fejű tű töredéke (2. t. 7) A fűzőtű töredéke és a díszített, kettős kónikus fejű tű ugyanabból a zárt objektumból származnak (13. ob­jektum). Ez utóbbi tűtípus a Ha Al-Ha B2 időszakban folyamatosan használatban van, korhatározó értéke nincsen. Ugyanez elmondható a fűzőtű töredékéről is. Bronztárgy (2. t. 6) Kisméretű, felső részében deltoid, a szára végén laposra kalapált kis bronztárgy. Mindkét vége letörött. Funkcióját nem ismerjük (13. objektum). Bronzkarika (6. t. 4) A nyitott végű, kisméretű bronzkarika talán hajdísz, vagy ruhadísz lehetett (6. objektum). 17 Horváth Tünde feltételezése szerint a vékony, bronz fűrész­lemezekkel az öntési varratokat távolíthatták el a formákról, valamint a durvább felületek lecsiszolásában lehetett szerepük (HORVÁTH 2004, 35). Bronzkarika (13. t. 7) A bordadíszes, kerek átmetszetű, törött végű kis bronzdíszt hajkarikaként képzeljük el (13. objektum). A műszeres fémkeresés eredményeként még egy ruhadíszként meghatározott, töredékes állapotú bronz- pityke (2. t. 2) és egy bronzcsat is előkerült (2. t. 3), melynek hovatartozása kérdéses. A lelőhely bronz leletei jó minőségű ötvözetek. A TELEPÜLÉS KERÁMIÁJA Tárolóedények, fazekak A rendelkezésünkre álló leletanyag nem teszi le­hetővé komplett edényformák rekonstruálását, de az előkerült töredékek alapján megkíséreljük egy-egy for­ma meghatározását. A nagyszámú nyaktöredék között megtaláljuk az élesen kihajló, széles peremkiképzésű, hengeres, ívelten kihajló vagy tölcséres nyakú formát, amely a nagyobb edények sajátja (7. /. 1—4). A henge­res nyakkiképzés a Piliny-kultúra idősebb és fiatalabb fázisának kerámiáin egyaránt jellemző (FURMÁNEK 1977, 305). Az idézett jellegzetességek a késő bronzkor R BD-Ha A1 periódusának temetőiben (GUBA 2008, 67-76; 2010, 71-93; KALLI 2014,103-145) és telepü­lésein gyakran megjelenő formák (NAGY 2005, III. t. 1-7; KOÓS 2013, Abb. 4, 1-2; Abb. 7, 7). Nagyméretű tárolóedény töredékek enyhén kifelé, vagy befelé ívelő fallal, a peremen lelógó bütyökdíszítéssel (10. t. 2—3) A halomsíros, a pilinyi és a berkeszi kultúrák leletegyütteseiben, valamint a Gáva-kultúrát meg­előző időszakban egyaránt előfordulnak (KOVÁCS 1975, 4: 1, 2; KEMENCZEI 1984, Taf. 12, 8; Taf. 19, 3, 6; Taf. 21, 8-9,12; V. SZABÓ 2002, 67. t. 1; KOÓS 2004, 33. t. 1, 4-6; NAGY 2005, IV. t. 6-7; 2007, VI. t. 6; BEJINARIU et al. 2008, Pl. 10,1, 3, 5, stb.). Egy nagyméretű, cilindrikus nyakú töredék általános késő bronzkori formára utal (10. kép 1) (KOÓS 2004, 34. t. 5; V. SZABÓ 2007, 7. kép 5). Nagyméretű, öblös hasú edények töredékei (9. t. 1—2) A töredékek egyikén a váll alatt hegyes, felfelé álló, a másikon pedig a hasvonalon lefelé néző, hegyes bütyködíszek láthatók. Ez utóbbi a tiszacsegei edény­depó legömbölyített törésvonalú, tálszerű edényével (V. SZABÓ 2004b, 84, 5. kép 1), valamint az M3-24. lelőhely 793. objektumának táljával mutat rokonságot (L. NAGY 2012, Taf. 3, 5). A pre-Gáva és a Gáva-kultúra

Next

/
Thumbnails
Contents