Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Koós Judit: A fémművesség emlékei egy késő bronzkori települése: Muhi-3. kavicsbánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
142 Koós Judit 3 5 cm 13. kép. 1-3. Edénytöredékek a 4. objektumból Fig. 13. 1-3. Pottery sherds from feature 4 származó öntőforma együttes, amelynek két darabja a muhiéhoz hasonló balta öntésére szolgált (MOZSOLICS 2000, Taf. 120, 1-2)5 *. Kronológiai szempontból a félholdas kávájú, ovális toktorkolatú füles balták besorolása nehézkes, a Ha A1 periódustól a Ha B1 végéig bármikor készülhettek. Formai analógiák alapján a muhi öntőforma tokos baltáját széles idősávba lehet csak keltezni. Töredékessége ellenére is pontos párhuzama a Polgár-1. lelőhely zárt objektumából előkerült öntőformának. A polgári példányt a leletet közlő V. Szabó Gábor a lelőhelyétől néhány kilométerre fekvő Folyás-Szilmeg depóleletének tárgyaival hozza összefüggésbe (V. SZABÓ 2002, 62—63, 201. kép). A hajdúböszörményi horizontba sorolható depó öt sarlóból és nyolc tokos baltából álló leletegyüttesének négy baltája eltérő méretben egyazon típust képvisel (KEMENCZEI 1996, 84; MOZSOLICS 2000, Taf. 74, 1—4). V. Szabó Gábor az öntőforma és a balták közötti azonosságok ismeretében felveti annak lehetőségét, hogy a tárgyak ugyanabban a műhelyben készülhettek, ugyanannak a mesternek a termékeiként (V. SZABÓ 2002, 63). Ezt az elgondolást, feltételezést erősíthetik véleményünk szerint a muhi leletegyüttes darabjai is. Nem csupán a tokos balta, hanem az ívelt hátú sarló öntőmintájának is megtaláljuk formai párhuzamát a folyás-szilmegi depólelet sarlói között (MOZSOLICS 2000, Taf. 74, 9, 13). Az Alföld északi peremvidékén, egymáshoz relatíve közel fekvő három lelőhely esetében, egyforma tárgyakat és öntőformákat birtokolva kétségkívül esélyes lehet a közösségek, települések közötti csere és kereskedelem, esetünkben a Ha A1 periódusban. 5 Erdélyi területekről több ívelt kávájú balta öntőformája ismert (WANZEK 1989, Taf. 47, 1-7).
