Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Koós Judit: A fémművesség emlékei egy késő bronzkori települése: Muhi-3. kavicsbánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
140 Koós Judit 12. kép. A 17. objektum felszín- és metszetrajza Fig. 12. Ground and section plans of feature 17 kétfülű tálban kisméretű, szájával lefelé fordított egyfülű csészét találtunk (11. t. 1, 3).4 A gödör alján is megfigyeltünk egy ovális beásást. Az objektum nagyszámú kerámiát tartalmazott, amelyek között másodlagosan égettek is előfordultak. A töredékekből gyakorlatilag egyetlen ép edényt sem lehetett összeállítani, mindössze ragasztással rekonstruálhattuk a formákat. A gödör hamus, faszenes betöltéséből nagyméretű edények (7. t. 1—3; 9. t. 1—2; 10. t. 1—3) és kisméretű, vékonyfalú, finom kidolgozású töredékek kerültek elő (8. t. 1—6; 11. t. 1, 3; 12. t. 1—7; 13. t. 1—6). Mindkét típusra jellemző 4 Hasonló körülmények között került földbe a tiszapüspöki edénydepó, amelynek tárgyait szintén egy gödör aljának kiöb- lösödésébe helyezték (V. SZABÓ 2004b, 86). a minőségi kidolgozás, a fekete szín és a fényezett felület. A település apróbb bronztárgyai is ehhez az objektumhoz köthetők (2. t. 5—7; 13. t. 7). Az ép állapotú csészét és a tálat úgy helyezték a gödörbe, hogy előtte égett, hamus, faszenes hulladékot szórtak bele. Miután a leleteket a település egyik objektumába rejtették, nem könnyű eldönteni, hogy profán megfontolásból, vagy egy rituálé részeként kerültek a földbe. Ez a kérdés minden ilyen jellegű, településen belüli edénylelet esetében nehezen megválaszolható (CZYBORRA 1997, 88). Annak a körülménynek, hogy bizonyos edényeket szájukkal lefelé fordítva helyeztek a gödörbe, minden bizonnyal különleges jelentősége van. Nem lehettek a háztartás edénykészletének részei, nem rejthettek beléjük semmit, nem használhatták étel és ital
