Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Koós Judit: A fémművesség emlékei egy késő bronzkori települése: Muhi-3. kavicsbánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
A fémművesség emlékei egy késő bronzkori településen: Mubi-3. kavicsbánya 139 A TELEPÜLÉS OBJEKTUMAINAK ÉRTÉKELÉSE Az általunk feltárt objektumok nagyobb kiterjedésű gödrök (átm.: 1,40—2,70 m között), gödörkomplexumok, változó mélységgel (-55 cm és -1,50 cm között, a lehumuszolt felszíntől mérve). Formájuk kerek, egyenes falú, vagy felül szűkebb szájú, méhkas alakú. A lelőhely több gödréből előkerült átégett agyagmaradványok arra utalnak, hogy tapasztott sövényfalú épületek állhatták a településen. A nagyméretű ág- és karólenyomatos, másik felén elsimított darabok, ívelt elemek több, a bronzkorra keltezhető objektumból is felszínre kerültek (2., 6., 12., 14. és 16. objektumok). A II. szondában egy hat objektumból álló gödörcsoport határolt körbe egy településszerkezeti egységet (11—17. objektumok: 3. kép). A 12. és 16. objektumoktól K-re eső üres területen talán egy épület állhatott, amelynek szerkezeti elemeit, nagytömegű égett omladékát ez a két gödör rejtette. A közvetlenül mellettük lévő gödrök nagyobb mennyiségben tartalmaztak durva és finomkerámiát, köztük másodlagosan égetteket is (11., 13., 14., 17. objektumok: 3. kép). Ennek alapján valószínűsíthető, hogy egy leégett épület (ház?) omladéka és háztartásának edénykészlete került a gödrökbe. Több lelőhely feltárása során is tettek arra vonatkozó megfigyeléseket, amelyek szerint a település lakói a megsemmisült ház maradványait a környező, nyitott gödrökbe hordták (Polgár-M3/l. és Polgár-M3/29. lelőhely: V. SZABÓ 2004a, 142-143; Niederlausitz3: BÖNISCH 2005, 445—462; Nyíregyháza-Oros, Mega Park: L. NAGY 2015, 74). A fentiekben ismertetett jelenségek értelmezése sem visz közelebb ahhoz, hogy a különböző települési típusokat meghatározó kritériumok közül bármelyikhez is biztonsággal köthessük lelőhelyünket. Ugyanakkor feltétlenül említést érdemel, hogy a település a Sajó folyó közelében, attól nagyjából 2 km távolságra helyezkedett el, egy a környezetéből kiemelkedő dombháton. Kiterjedése legalább 3 hektár lehetett. Feltehető tehát, hogy egy jelentősebb késő bronzkori település semmisült meg a bányaművelés által, amely még így is hasznos információkkal szolgálhat a korszak településeire vonatkozóan. A leletmentés során házak, építmények nem kerültek elő, annyit azonban az objektumok elhelyezkedése 3 A Lausitz-kultúra lelőhelyeinek vizsgálata során E. Bönisch elemezte a hasonló települési jelenségeket (BÖNISCH 2005, 445-462). 11. kép. A 15. objektum felszín- és metszetrajza Fig. 11. Ground and section plans of feature 15 alapján megállapíthattunk, hogy a kutatott területen legalább egy településszerkezeti egység jól körvonalazható (12. és 16. objektumoktól K-re: 3. kép. A feltárt gödrök, gödörkomplexumok funkciója sokrétű: egyrészt a házak építéséhez, megújításához, az edénykészítéshez szükséges agyag kinyerésére is szolgálhattak, másrészt a későbbiekben a háztartásokból kikerülő hulladék befogadására. A 4. és 10., valamint az 5. és 15. számú gödörkomplexumok esetében feltételezzük az ilyen irányú hasznosítást. Hasonló példát találunk Jánoshidáról (V. SZABÓ 2004a, 1. kép 2) és Nyíregyháza-Oros, Mega Park lelőhelyről (L. NAGY 2015, 74). Több gödörből őrlőkövek és más, megmunkált kövek darabjai is felszínre kerültek, amelyek a település lakóinak mezőgazdasági tevékenységére utalnak. Tapasztott aljú, kifejezetten élelemtároló gödröt nem találtunk, erre a célra azok a nagyméretű tárolóedények készülhettek, amelyek nagyszámú töredékei több objektumból is napvilágra kerültek. A gödrök különleges rendeltetésű használatára is van példa lelőhelyünkön: egy nagyméretű, méhkas alakú gödörben (13. objektum), a méhkas belső ívén egy oldalán fekvő,
