A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Régészet - Csengeri Piroska: Újabb középső neolitikus arcos edények Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

52

Csengeri Piroska

egy mezőben tűnik fel az ívelt „kettős szalag motívum” (4. kép 2). Hasonló edényt Sarisské Michal’any- ról ismerünk (Szén tmihályfalva/Szlovákia, Siska 1982, Obr. 146, 12; 1986, Taf. Ill, 1; 1995, Obr. X).8 A fancsali, 15. sz. töredék arcábrázolását perem alatti díszítésbe zárták (8. kép 3).

Az épebb darabok arra utalnak, hogy a szem és orr jelölése nem volt kötelező eleme az arcábrázolásoknak (5. kép 1; 8. kép 1). A korábbi megfigyelésekkel szemben (Kalicz—Koós 2000, 20) a száj ábrázolása sem elengedhetetlen, a szimbolikus jel önmagában is kifejezhette az egész arcot (5. kép 2—3). T-alakú szájat a mezőkeresztes-cethalmi (8. kép 2), az egyik ede- lény-borsod-derékegyházi (3. kép 2) és a két hejőkürti darabon (9. kép 1—2), illetve Miskolc-ÁLDI 2 lelőhely töredékén találunk (9. kép 4). Oravecz Hargita, valamint Horváth László András és Horváth M. Attila is felvetették nemrégiben, hogy a középső neolitikus arcos edényeken megfigyelhető bekarcolások zárt szemeket és szájakat jelenítenek meg (Oravecz 2010, 63; Horváth—Horváth 2013, 48), ami arra utalhat, hogy halottakat, őssé, természetfeletti lénnyé vált személyeket ábrázolnak (Oravecz 2010, 63). Az újabb B.-A.-Z. megyei leletek némileg ellentmondanak ennek a megállapításnak, ugyanis a rásonysápberencsi arcos edényen fekvő csepp alakú szemet (2. kép), az egyik encs-kelecsényi töredéken kerek, bemélyített szemet (10. sz. töredék, 6. kép 4), míg a sajóvámosi darabon téglalap alakú szájat láthatunk (7. kép 4).

A korábbiakhoz hasonlóan több újabb töredéknél is megtalálható az edényperem arc feletti részének bevagdalása vagy benyomkodása, mely hengeres nyakú edényeken (5. kép 1; 6. kép 1, 4), illetve tálakon és bomba formájú edényeken egyaránt előfordul (5. kép 2; 6. kép 2; 8. kép 3). Elfogadható feltételezés, hogy a hajat ábrázolták ily módon.

A bemutatott leletek tovább erősítik azt a megfigyelést, miszerint az összetett szimbolikus jel általában az arc két szélén szimmetrikusan elhelyezett egy- egy szögletes jelrészből és egy középső, aszimmetrikus felépítésű, sarlószerű jelrészből áll (ld. Csengeri 2011a, 79). A szélső jelrészletek többnyire fordított U-alakúak vagy fekvő V-alakúak (5. kép 1—3; 6. kép 1; 7. kép 1-4, 9; 8. kép 1—4). A szimmetria nem mindig tökéletes, a szemközti jelrészek hasonlósága azonban feltűnő (8. kép 2). Az aszimmetrikus „sarló” vége általában kettéágazó (5. kép 1 és 3, 6. kép 2—4, 8. kép 1—2, 9. kép 4—5). A Garadna-Elkerülő út, 2. lelőhely sl91 sírjából előkerült arcos edényen kívül (Csengeri 2011a,

8 Említését ld. még Csf.ngkri 201 la, 76 és 3. lábjegyzet.

69 /2. sz. edény, 79) jelenleg nem ismerünk más olyan darabot, melynél a „sarlót” kihagyták volna a díszítésből. A híres kenézlői edényen a fekvő „V” alakú szélső jelrészletek közötti három függőleges, párhuzamos vonalszakasz (Tompa 1929, Taf. XLI, 1; Kalicz— Makkay 1977, Taf 107, 7, Taf. 186, 7) valószínűleg „sarló” leegyszerűsített ábrázolása lehet. Hasonló díszítés figyelhető meg két újabb B.-A.-Z. megyei darabon, a Hejőkürt-LIDL logisztikai központ lelőhelyről származó két töredéken, melyek nagyobb méretű edények álkiöntői (9. kép 1—2). Esetükben az álkiöntőcsö- vön kiképzett arc fordított háromszög alakú, mindkét felső sarkán átfúrt. A lyukak két oldalán és alattuk a szimbolikus jel szélső, szimmetrikusan elhelyezett jelrészeinek leegyszerűsített („U” alakú) ábrázolásai láthatók. A két átfúrást bekarcolt vízszintes vonal köti össze, melynek közepénél 3 ferde, párhuzamos, alul összekötött vonalszakaszból álló díszítés figyelhető meg. Ez szintén a sarló alakú szimbolikus jel absztrakt megjelenítése lehet.

A bemutatott darabok közül 10-nél egyértelműen az arc jobb oldaláról indul a „sarló” (5. kép 1, 3; 6. kép 3^1; 7. kép 4; 8. kép 1—2, 4, 9. kép 4—5), míg

1-nél a bal oldalról (6. kép 2). A garadnai arcábrázolások közül 7-nél lehetett jobbról, míg 1-nél balról indított aszimmetrikus jelet megfigyelni (Csengeri 2011a, 79). A korábban közölt B.-A.-Z. megyei leleteknél csak jobbról induló „sarlót” találunk — 10 esetben (Kalicz—Koós 2000, 9. kép 4, 10. kép 1—2, 5, 11. kép 1-3, 13. kép 1; Csengeri 2002, 1-2. kép). Bal oldali „sarlómotívumot” arcos edényről az előzőekben egyedül Szelevény-Felsőföldekről írtak le (Raczky-Anders 2003, 164). Raczky P. és Anders A. a jobb oldalról induló jelet a szakrális szférában fontos szimbolikus nőalak megjelenítéséhez kapcsolja, míg a jóval ritkább bal oldalról kiindulót szimbolikus férfialakhoz tartozónak véli (Raczky—Anders 2003, 163, 166). Az újabb B.-A.-Z. megyei leletek és a garadnai arcos edények alapján azonban felvethető egy másik elképzelés is: lehetséges, hogy ezeket az ábrázolásokat balkezes személyek készítették.

Köztudott, hogy a balkezesek a legtöbb egykezes tevékenységet a domináns bal kezükkel végzik, emiatt legtöbbször fordítva teszik azokat, mint a jobbkezesek (ld. rajzolás).9 Az arcábrázolásokon a „sarló”

9 Ennek oka, hogy ezek a tevékenységek a balkezesek számára fordítva „esnek kézre”. A legtöbb ábrázolásnál azonban ez fel sem tűnik utólag. A balkezesek általában az óramutató járásával ellenkező irányban rajzolnak kört, vízszintes vonalat jobbról balra haladva húznak, pipát jobbról balra haladva képeznek ki stb.