A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Közlemények az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára - Leskó György: Mezőkövesdi matyó katonák a 10-es honvéd gyalogezredben
Mezőkövesdi matyó katonák a 10-es honvéd gyalogezredben 479 1. kép. Az egri Szarvas laktanya, képes levelezőlapon aljjal egy laktanyában; ezen kívül egy-egy zászlóalj Sátoraljaújhely és Eger helyőrségekben.2 Természetesen a három laktanya a kiegészítési járásokra támaszkodva állította fel alegységeit. így kerültek a matyó tízesek az egri Szarvas kaszárnyába először szakasz, majd század kötelékben. A vár alatti épületet 1860-ban vásárolták meg, és 1950-ig szolgált laktanyaként a Szarvas téren. Zártsoros beépítésű, L alaprajzú, egyemeletes, két utcára néző sarokház, kéttraktusos utcai és egytraktusos, oldalfolyosós udvari szárnnyal. Laktanyai használatra 1875-ben épült át, építésze Francz József volt. A földszinti helyiségek boltozottak, az emeleten síkfödém található. Az utcafronton lévő zászlóaljparancsnoki igazgatási irodák mellett a két szárnyban voltak a szabvány legénységi hálótermek. A zászlóalj saját lőtere túlélte a laktanyát, MHSZ lőtérként is „tízes lőtérnek” hívták. Az egri zászlóalj tisztjei, tiszthelyettesei, polgári alkalmazottai, és a sorkötelesi rendszerben folyamatosan cserélődő mezőkövesdi katonái a város életének fontos részévé váltak. Eger mindennapjait ezer és ezer szállal szőtte át a lakosság, valamint a honvéd és a közös alakulatok kapcsolatrendszere. A tisztikar a város 2 Az ezred történetéhez lásd: Tarczai 2005, 361-374; Sassy 1930-1931. vezetésével folyamatos kapcsolatot tartott, igényei emelték a város társadalmi és kulturális színvonalát. A honvédek Eger szinte minden társadalmi rétegével kapcsolatban álltak, és a katona fiák révén családi kötődések is kialakultak a két város között. A magyar érzelmű Mezőkövesd polgárai számára fontos volt és társadalmi rangot jelentett, hogy a fiaik ne egy közös császári ezredben, hanem magyar honvéd gyalogezredben szolgáljanak. Ezért Eger is nagyobb rokonszenwel fordult a gyalogezred felé. A tízes honvédek segítették a város életét: önkéntes munkájukkal építettek több parkot és épületet, a bajok vagy természeti katasztrófák esetén pedig az első sorban dolgoztak a város megmentéséért. Az Ersekkert nyári pavilon koncertjeit és a helyőrségi bálokat az egriek részéről rendkívül nagy érdeklődés kísérte. A zászlóalj matyó századát a nehéz időkben, az első világháború idején se hagyta cserben Mezőkövesd. A település vezetői, polgári és egyházi szervezetei a fronton is többször meglátogatták az ezred matyó katonáit, az ezred zászlóját pedig matyó anyák és feleségek hímezték. Minden virága sokszor könnytől nedvesen került a zászló selymére. Ezek a virágok a matyó bakáknak az otthon melegét és rájuk váró családot-ba- rátot jelentették. Az ezred többször kapott karácsonykor, ünnepekkor egy kis hazait a Mezőkövesdről,
