A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Tanulmányok a Herman Ottó emlékév tiszteletére - Bodnár Mónika: Egy igaz barátság története. Herman Ottó és Pósa Lajos, valamint családjaik kapcsolata levelezéseik tükrében
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve Lili (2014), 411-446. EGY IGAZ BARÁTSÁG TÖRTÉNETE HERMAN OTTÓ ÉS PÓSA LAJOS, VALAMINT CSALÁDJAIK KAPCSOLATA LEVELEZÉSEIK TÜKRÉBEN Bodnár Mónika Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: Herman Ottónak és Pósa Lajosnak is 2014-ben emlékeztünk haláluk centenáriumára. A tanulmány a két személy, illetve a két család levelezését dolgozza fel. A témakörbe sorolható több mint száz levélből kiderül, hogy kapcsolatuk politikai síkon indult 1881 körül, ám rövidesen baráti viszonnyá fejlődött, s ez a barátság nemcsak kettőjük között alakult ki, de családtagjaik vonatkozásában is. A gyakori levélváltásokon túl rendszeresen látogatták egymást, megküldték egymásnak új írásaikat, könyveiket, osztoztak egymás örömében és bánatában, szükség esetén egymás segítségére voltak. Pósa halálát követően Herman Ottó volt Pósáné legfőbb támasza, Herman Ottó halálát követően pedig Pósáné volt az, aki a beteg Hermannét magához vette és haláláig ápolta. Kulcsszavak: Herman Ottó, Herman Ottóné Borosnyay Kamilla, Pósa Lajos, Pósa Lajosné Andrássy Lídia, Pósa Sárika, Gömör, Radnót, Miskolc, Peleháza Pósa Lajos a történeti Gömör megye Rimaszombat- Tornaija—Rimaszécs háromszögelésének közepén található Nemesradnót nevű településen (ma Szlovákia, Radnovce) született. A népes Pósa család már 1554- ben is itt, Radnóton élt, nemességet azonban csak I. Lipót király (1655-1705) idejében szerzett. Már ekkor két ágra szakadt a család, a felső (kis) Pósa és az alsó (nagy) Pósa családra. Ez utóbbiból „származik Pósa l^ajos népszerű költőnk, akire nemcsak családja, szülőfaluja, hanem az egész vármegyénk büszkén tekint” — írja róla a gömöri és kishonti nemes családokat számba vevő kötet szerzője, Mihályfalusi Forgon Mihály (M. Forgon 1997, 535). Pósa Lajos 1850. április 9-én született. Szülőfalujából Rimaszombatba, majd Sárospatakra vezetett az útja. Édesanyja papnak szánta, de ő az irodalomhoz vonzódott. Hőn szeretett édesanyját semmiképpen nem akarta megbántani, ám ez a vonzódás olyan erősnek bizonyult, hogy a szülői akarat ellenére is otthagyta Patakot és Pestre ment. A pesti egyetemen elvégezte a tanári szakot, utána egy rövid ideig tanított. Ám hamarosan pályát módosított, újságíró lett. 1881-ben Mikszáth ajánlására meghívták Szegedre, a Szegedi Napló munkatársának. Később a szegedi színházi társulat titkára lett, de az újságírással ezután sem hagyott fel. Főleg versei voltak közkedveltek. Ezekből mintegy nyolcszázat meg is zenésítettek a korszak muzsikusai. A legtöbb Pósa verset a híres cigánymuzsikus kortársa, Dankó Pista zenésítette meg, de rajta kívül Lányi Géza, sőt Bartók Béla nevét is meg lehet említeni. Ugyancsak Mikszáth volt az, aki arra ösztökélte Pósát, hogy foglalkozzon a gyermekirodalommal. 1882-ben Szegeden gyermeklapot indított Jó Barát címmel, majd visszaköltözve Budapestre, 1889- ben kezdte meg Singer és Wolfner kiadók felkérésére Az An Újságom című g5fermeklap szerkesztését. Egyedülálló volt ez korában a maga nemében, s a nótaszövegek mellett a gyermekirodalom terén kifejtett tevékenysége hozott számára elévülhetetlen sikereket, ezek értékét a kortársakon túl az utókor is elismeri. 1900-ban Monoron házasságot kötött Andrássy Anna Lídia költőnővel. Közös gyermekük nem született, de feleségének első házasságából származó leányát saját nevére vette, sajátjaként nevelte (Gyöngyösy 1920; Praznovszky 2006). Hogy Herman Ottó és Pósa Lajos kapcsolatának kezdete mikorra vezethető vissza, pontosan nem tudjuk, az viszont tény, hogy 1881-ben már ismerték egymást, s ez a kapcsolat később bensőséges barátsággá fejlődött, mely barátság idővel az egész családra, mindkettőjük családjára kiterjedt. Erről a barátságról Pósa és Herman életrajzírói, Lambrecht Kálmán és
