A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Tanulmányok a Herman Ottó emlékév tiszteletére - Bodnár Mónika: Egy igaz barátság története. Herman Ottó és Pósa Lajos, valamint családjaik kapcsolata levelezéseik tükrében
412 Bodnár Mónika Gyöngyösy László is megemlékeznek, mint ahogy arról is, hogy Herman Ottó és felesége vendégeskedtek is Radnóton Pósáéknál. Gyöngyösytől azt is tudjuk, hogy Herman Ottó is tagja volt Pósa szegedi asztaltársaságának, mint ahogy ő maga is. így ír erről: „Volt is itt jó kedv, gondtalanság, tréfa, kötődés, komoly vita elegyesen. Ide járt Herman Ottó Szeged város képviselője, aki még akkor csak mint kitűnő újságíró és mint „nagy pókássegtudós” volt ismeretes” (Gyöngyösy 1920, 29). Nemcsak az asztaltársaságának volt tagja, Pósa szegedi gyermeklapjának, a Jó Barátnak reménybéli munkatársai névsorában is ott találjuk Herman Ottó nevét (Gyöngyösy 1919, 31; Praznovszky 2006, 54). Sőt, nemcsak a reménybéli munkatársak között, hiszen felütve a lap 1882. június 15-én megjelent első számát, a harmadik oldalon szembeötlik Herman Ottó neve, a Védjük ag állatokat cím alatt. Az írás a második lapszámban folytatódik (Herman 1882,3—5; 22—23) (/. kép). Az összesen tizenhét lapszámot megélt újság további számaiban nem találkozunk Herman Ottótól származó további írásokkal, de neve mindvégig szerepel a lapot közreműködésükkel támogatók névsorában (lásd a Jó Barát lapszámait). Pósa 1880—1881 fordulóján költözött Szegedre, s 1889-ig élt ott. Herman Ottó 1879—1887 között volt szegedi képviselő a parlamentben, tehát szegedi éveik majdnem egybeestek. ííí-.-TV. v Inc. ,, I. *Vt , •-» -I '1 I*'»«» I1 l|| w -w*fc ji fk ÓlBAH AT:\ M* i. <*4h i 'A! í) t&S rtlWMUki 2 í s sai iiuxFmmmem m IFJÚSÁGI KfePKl PSS HETILAP. hunijai 5/ÖÍW! W 1. kép. A Jó Barát gyermeklap első számának címlaprészlete Fig. 1. Detail of the cover of the first number of the literal and academic youth periodical Mindkettőjük életrajzírója megemlékezik arról, hogy Herman Ottó volt az, aki levelében lebeszélte Pósát arról, hogy képviselőséget vállaljon, bár erre Szatmár, Gödöllő és Rimaszécs is kérte Pósát, sőt maga Kossuth Ferenc is biztatta levélben (Gyöngyösy 1920,114). Ezt írta Herman Ottó 1896. szeptember 26-án Pósának: „Ne menjen a parlamentbe, mert ott lelkülete csak veszthet; belőlem csak gúnyolódó hitetlent alkotott. Ag apogíció, amit a képviselőség nyújthat, ag a fejlődés, amelybeg veget, nem bánom a nagyméltóságúig is, mindég egy valóságos hitványság ahhog képest, amikor magának egernyi gyermeksgív öngetlen sgerete- tével egt mondja: Pósa bácsi! Eg agonban nekem csak véleményem. A hoggávalójogosultságot a sgeretétből meríthetem. Öleli igag híve: Herman Ottó” (Gyöngyösy 1919, 216). Nem is lett Pósából képviselő, megfogadta Herman Ottó tanácsát, mindvégig ellenállt a csábításnak. Herman Ottó és Pósa Lajos is későn adták fel agglegény életüket, mindketten kereken félszáz esztendősek voltak, amikor megnősültek. Mindketten rajongva szerették a náluk lényegesen fiatalabb feleségüket. S mindkettőjük felesége igazi társa volt párjának, nemcsak a magánéletben, hanem a munkában is. Ráadásul mindkét asszony maga is tollforgató volt. Kapcsolatuknak, barátságuknak egyik eredője az volt, hogy Herman Ottó, de felesége, Borosnyay Kamilla is időről időre közölték írásaikat a Pósa által szerkesztett gyermeklapban, Az En Újságomban. Herman Ottónak a seregélymadárról szóló írása 1901-ben,1 a zöld harkályról, a süvöltőről és a fakúszóról 1904-ben jelent meg,2 s minden bizonnyal ő a szerzője az 1903—1904-ben megjelent Hogyan sgólnak a madaraké című írásnak is.3 Szabadfalvi József további címeket is felsorol: A prücsök; A barátkamadár története (Szabadfalvi 1976, 24). S nem kizárt, hogy a sor tovább lenne folytatható. Ám Herman Ottóval, mint gyermekirodalmárral eddig még senki nem foglalkozott. Ám nemcsak ő, hanem felesége is publikált a lapban. A Mit mond a vörösbegy? címet viselő verse 1891- ben,4 Kakuk. néne, Csíganyócímű verse 1894-ben látott napvilágot a lap hasábjain.3 További címek: A madárfé- sgek, A kis kirándulók, Mese a rínke-párról (Szabadfalvi 1976, 22). De hogy később is küldött írást, ezt levelezésük hűen bizonyítja, erről alább még szólunk. Herman Ottó mélységesen tisztelte Pósa tiszta, gyermekies lelkületét. Verseinek német nyelvű tol- mácsolójává szegődött. 1896-ban négy Pósa versfordítása jelent meg a Pester Eloydbzn (Lambrecht 1920, 213 /561. tétel). Sőt, 1914-ben irodalmi Nobel-díjra javasolta a nagybeteg Pósát. 1914. február 14-én felhívással fordult a magyar anyákhoz és tanítókhoz, mely felhívás a Budapesti Hírlap másnapi számában jelent meg: „Olvastam, hogy a magyarság legfényesebb nevűr a tudományban is a nemget egyik fényes osglopa, a svéd tudományos akadémia kérdésére: van-e a magyarságnak oly írója, kit Nobel-díjra jelölni lehetne, röviden agt felelte, hogy nincs! Nyíltan állítom és be is bigonyítom, hogy van! Nobel irodalmi 1 http://www.posalajos.com / pdf/herman_otto_a_seregelymadar. pdf 2 http://www.posalajos.com/pdf/herman_otto_-_a_zold_har- kaly_-_a_suvolto_-_a_fakuszo.pdf 3 http://www.posalajos.com/pdf/herman_ott_hogy_szolnak_ a_madarak.pdf 4 http://www.posalajos.com/pdf/hermann_ottone_-_mit_ mond_a_vorosbegy.pdf 5 http://www.posalajos.com/pdf/herman_ottone_-_kakukne- ne.pdf
