A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Művészettörténet - Pirint Andrea: Borsod vármegye panteonja
350 Pirint Andrea nak mintázatát. A Széchenyinek támaszkodásul szolgáló márványpillért faragott lábú asztalra cserélte fel, a tájháttér felé rézsútosan vezető lépcsőkorlátot pedig vízszintesen húzódó bábos kőkorlátra, amely mögött a budai várra nyílik kitekintés. E korlát alá jegyezte fel szignatúráját, amely szerint a képet Pesten festette. A felirat és a Pestről Budára nyíló látvány szellemesen összecseng, noha nyilvánvaló, hogy a művész egyetlen részletet sem festett élet után. Szemere fejét Franz Eybl (1806—1880) 1843-as, jól ismert kőrajzáról „emelte át”. A képmást tehát két közismert előkép fel- használásával montírozta össze. Dokumentum: MNL BAZMLt IV. 754/b. 3. köt. 41/1869. és 234/1869.; Szemere Bertalan emlékezete. Borsodvármegye tanácsteremében a dicsőült honfi arczképének ünnepélyes leleplezése alkalmával, az 1870-dik évi november hó 7-dikén tartott közgyűlésen Lévay József főjegyző beszéde. Kinyomatott Borsodvármegye határozatából. Miskolczon, nyomatott Rácz Ádám könyvnyomdájában. 1870. (HÓM HTD Ltsz. 53.2648.1.) Irodalom: Keresztest 1943, 18; Az ábrázoltra vonatkozóan: DobroSSY-Eszenyi-Zahuczky 2008, 249-253. 1/10. Barabás Miklós (1810—1898): Deák Ferenc képmása, 1877. olaj, vászon 250x180 cm; jelezve jobbra lent: „Barabás 1877.” HÓM KGy Ltsz. 62.128. A országszerte népszerű politikus, Deák Ferenc (1803—1876) reprezentatív portréjának megfestetésére az ábrázolt halálát követően került sor. A megrendelés Borsod vármegye részéről ugyanúgy kegyeleti gesztus volt, mint Palóczy László és Szemere Bertalan képmásainak elkészíttetése. Deákról — halálhíre hallatán — a Magyar Tudományos Akadémia is rendelt egy hatalmas képet.43 Úgy tűnik, hogy a Than Mór (1828—1899) által festett akadémiai darab Barabás számára ikonográfiát teremtett, s amikor a következő évben Borsod vármegye Deák-portrét rendelt nála, az ábrázolt alakját, kereseden testtartását Than kompozíciójáról emelte át. Barabás csupán a jobb kézben tartott szemüveget fordította másképp. A festmény hivatali környezetben ábrázolja a jogtudóst, aki rájellemző módon polgári ruhát visel. 43 Than Mór: Deák Ferenc, 1876. (olaj, vászon 280x160 cm) MTA Ltsz. 98.; Papp-András 2004, 232-234. 1/10. Barabás Miklós (1810-1898): Deák Ferenc képmása, 1877. olaj, vászon 250x180 cm; jelezve jobbra lent: „Barabás 1877.” HÓM KGy Ltsz. 62.128. 1/10. Miklós Barabás (1810-1898): Portrait of Ferenc Deák, 1877. oil, canvas 250x180 cm; signed on the lower right side: „Barabás 1877. ” HOM KGy Ltsz. 62.128. A reprezentatív arcképfestés hagyományait követve, egyik oldalán elegáns ülőbútor, másik oldalán asztal, rajta könyvekkel, iratokkal — a közéleti ember attribútumaival. A Vármegyeháza Deák-képe csaknem ötven éven keresztül szolgált kegyeleti és koszorúzási helyül, mígnem a haza bölcsének köztéri szobrát fel nem avatták. A Gárdos Aladár (1878—1944) által mintázott Deákszobor, amely Miskolc harmadik egészalakos köztéri szobra, 1925 októberében került felállításra. Dokumentum: Borsodvármegye tanácstermében Deák Ferencz arczképének ünnepélyes leleplezése alkalmával, az 1877. évi november 5-én tartott közgyűlésen Lévay József főjegyző beszéde. Kinyomatott Borsodvármegye határozatából. Miskolczon, nyomatott Rácz Ádám könyvnyomdájában 1877. (HOM HTD Ltsz. 53.2675.1.) Irodalom: Kerf.sztesy 1943, 18; Barabás 1944, 286. (a művész jegyzőkönyve saját munkáiról: 2162. sorszámmal); Szvoboda 1983, 142. (kát. 125.); Dobrossy 1994, 100-101.
