A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Művészettörténet - Pirint Andrea: Borsod vármegye panteonja

Borsod vármegye panteonja

349

Dokumentum: MNL BAZMLt IV.754/a. 2. köt. 459/1868.

Irodalom: Keresztesy 1943, 18; Barabás 1944, 279. (a művész jegyzőkönyve saját munkáiról: 1891. sorszámmal); Szvoboda 1983, 141. (kát. 119.); Az ábrázoltra vonatkozóan: Dobrossy 1994, 106-108.

1/9. Klimkovics Ferenc (1825-1890): Szemere Bertalan képmása, 1870.

olaj, vászon 234x171 cm; Jelezve jobbra középen: „PESTEN FESTETE KLIMKOVICS FERENC 1870” HOMKGy Ltsz. 63.10.

1/9. Ferenc Klimkovics (1825—1890): Portrait of Bertalan Szemere, 1870.

oil, canvas 234x171 cm; signed on the right side, in the middle: „PESTEN FESTETE KLIMKOVICS FERENC 1870 " (Painted in Pest, Ferenc Klimkovics 1870)

HOMKGy Ltsz. 63.10.

1/9. Klimkovics Ferenc (1825—1890): Szemere Bertalan képmása, 1870.

olaj, vászon 234x171 cm; Jelezve jobbra középen: „PESTEN FESTETE KLIMKOVICS FERENC 1870”

HÓM KGy Ltsz. 63.10.

Szemere Bertalan (1812—1869) a legjelesebb politikusunk, akit Borsod adott a nemzetnek. Vattán született,

iskoláit szülőfalujában kezdte, majd a sárospataki kollégiumban folytatta, 1822—1825 között a miskolci evangélikus gimnáziumban tanult. Késmárki tanulóévei után a sárospataki jogakadémia hallgatója. 1832- ben négy hónapig gyakornok Borsod vármegyénél, majd királyi táblai jegyző és a pozsonyi országgyűlésen 1834-ig „kiskövet” Palóczy László mellett. 1834-ben ügyvédi vizsgát tett, ekkortól Borsod vármegye tiszteletbeli aljegyzője, majd 1836-tól táblabírája. Hosszabb ideig tartó külföldi utazásai után ismét bekapcsolódott Borsod vármegye politikai életébe. Az 1843—44. évi országgyűlésen Palóczy László mellett Borsod követe, 1846-tól Borsod vármegye másodalispánja és az 1847— 48. évi országgyűlésen Borsod egyik követe volt.

Szemere egyéb téren is elévülhetetlen érdemeket szerzett a vármegyében, illetve Miskolc városában. Vezető szerepet játszott a vasútépítés, valamint a Tisza-szabályozás előmunkálataiban, nemkülönben az új kőszínház megépítésében. 1842-ben, elnökletével alakult meg a Borsodi Olvasókör. Miskolcon minden haladó politikai és kulturális mozgalom szervezésének, vezetésének részese a korban.

Egészalakos portréja a miskolci Szemere-kul- tusz legelső emléke, amelynek céljára már halálhíre hallatán gyűjtést indított a vármegye. A festmény a következő év novemberére, a kegyelet megnyilatkozásaként készült el, s került leleplezésre a Megyeháza dísztermében. Ekkor határozta el a díszközgyűlés, hogy — akaratának eleget téve — földi maradványait a budai sírkertből Miskolcra szállítják, és itt temetik el. Ünnepélyes keretek között 1871. május 1-jén az Avas oldalában helyezték örök nyugalomra. Kultuszának következő tárgyi emléke, a Megyeháza mellett álló, 1906-ban felavatott Szemere-szobor, Róna József (1861—1939) alkotása, amely ugyancsak a vármegye megrendelésére született.

A festmény talpig díszmagyarban ábrázolja a politikust: a képtér drapériájával összecsengő piros nadrágban, bordó, combközépig érő dolmányban, perzsagalléros kék mentében, melynek mélyzöld szegélye csizmájának színében köszön vissza. Bal kezét kardjának markolatán pihenteti, jobb kezével tollas fövege felé nyúl, amely a szellemi tevékenységére utaló papírosok és könyvek mellett, asztalon fekszik. A színek gazdagsága azt a fiatalos életerőt hangsúlyozza, amely Szemerét az 1840-es években a haza szolgálatában előrevitte.

Klimkovics nem csupán típusában követte Friedrich von Amerling (1803-1887) Széchenyi-kép- mását, de voltaképp előképül használta fel. Átvette a kép egész szerkezetét, a figura testtartását, kőpadlójá-