A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Történettudomány - Simon József Mokan-komité: A miskolci-diósgyőri ellenállás története
MOKAN-komité: A miskolci-diósgyőri ellenállás története 327 Minden tagot a csoportjához tartozó, magyar- orosz kétnyelvű igazolvánnyal láttak el. Az A/l-es tagok a MÓKÁN ötágú csillag alakú pecsétjével ellátott, az „X. Y. a MÓKÁN-Komáéaktív k. (kommunista) tagja” szövegű okmányt, míg a támogatói csoportok általában a „MÓKÁN védelme alatt áll” jelzésű igazolványt kapták. Befolyásuk megerősítésére megpróbáltak a városi értelmiség körein belül — elsősorban katona- tiszti — támogatókat szerezni, kezdetben kevesebb sikerrel, ám a front közeledtével annál hatékonyabban. Az első tiszteket ismeretség révén szervezték be. Közéjük tartozott dr. Petrássy Miklós orvos százados, akinek a segítségével a MOI<AN kórházi felszerelésekhez és igazolványokhoz jutott. Szalay Tibor tüzér alezredes pedig beosztottjaival egy tábori üteget teljes felszerelésével együtt rejtett el az Egerbaktához közeli erdőben (Fekete 1955, 45). Sikerült kapcsolatba lépniük Ginzery Sándor ezredessel is, a vasgyár katonai parancsnokával, aki nagyobb mennyiségű fegyverhez juttatta a szervezetet. A tisztek, bár támogatták a mozgalmat, elsősorban saját életüket mentették, így nyílt konfrontációt nem vállaltak a német—magyar feletteseikkel. A szovjet hadsereg 1944. augusztus 26-án az Uz és Csobányos völgyében átlépte Magyarország keleti határát és innentől kezdve az ország harctérré vált (Szabó—Számvéber 2003, 105). A nagyobb ipari és katonai létesítmények állandó célpontot jelentettek a szövetséges repülőgépek számára. Miskolcot június 2-án érte a legsúlyosabb bombázás. A Tiszai pályaudvartól a piactérig 200 tonna robbanóanyagot dobtak le, sokan megsebesültek, illetve meghaltak. A helyőrségi épületeken kívül több lakóház és egy kórház is áldozatául esett a támadásnak. Szeptember 13-án Diósgyőrt és üzemeit is bombatalálat érte. A légitámadások és a frontról érkező hírek a szovjet előretörésről egyre csak fokozták a nyugtalanságot a lakosságban (Dobrossy 2007,126). A diósgyőri munkások szeptember 21-én újabb megmozdulást kezdeményeztek az egyre nehezebbé váló munkakörülmények miatt. Bár szervezett vezetők hivatalosan nem voltak, de Fekete Mihály könyvében leírja, hogy a szovjetek magyar- országi betörésekor tüntetést szerveznek a gyárban. „...Elhatároltuk, hogy nagy tömegtüntetést szervezünk az 1943-as megmozdulásokhoz hasonlót. Ennek előkészületeiben Barbaival együtt résgt vettem, de a tüntetés idején illegalitásban voltam” (Fekete 1955, 47). így a spontán megmozdulás látszatát keltve a D-9-es szerelde mintegy 2—300 főnyi munkása a gyárigazgatóság elé vonult. Útközben mind többen csatlakoztak hozzájuk, hiszen a bombázások miatt közvetlen életveszélyben érezték magukat, Elint. * 5 * " * * * * w* * > • * N .» « f * * * » 4 „ 4 » ; » # . AKTHB K (•OHfttiaK 5. kép. Oszip István MOKAN-igazolványa (HÓM HTD 76.852.1) Fig. 5. MÓKÁN ID-card of István Oszip (HÓM Documentation of Local History 76.852.1) másrészt munkájukat is elveszthették, ha a gyár e miatt nem képes termelni. Dr. Kazinczy László polgári gyárigazgatónak sikerült megnyugtatnia a tömeget azzal az ígérettel, hogy bár a bombázások súlyos károkat okoztak, de a romeltakarításokban és a javításoknál számít munkájukra, ezáltal biztosítva megélhetésüket. Igaz, a gyár katonai vezetése és a rendőrség baloldali provokátorokat sejtett a megmozdulás mögött, ám érdemben csak a pár szavas beszédet tartó Galló Jánost tartóztatták le. Időközben a szovjet és román alakulatok október 9-én átkeltek a Tiszán. A folyó mögé visszahúzódó magyar 3. hadsereg a Kecskemét—Szolnok— Kiskunfélegyháza vonalon védekezésre rendezkedett be (Szabó-Számvéber 2003, 133). Miskolcon az ellenállók október első heteiben találkozót rendeztek a fodrászműhelyben, ahol koccintással ünnepelték meg a kedvező híreket. A kormányzó október 15-i sikertelen kiugrási kísérlete után — német jóváhagyással — az ország vezetését a Nyilaskeresztes Párt vette át. Horthy Miklós kénytelen kinevezni Szálasi Ferencet az ország élére, aki mint nemzetvezető (államfői és kormányfői posztok egyesítésével) folytatja a súlyos harcokban lévő ország vezetését. Miskolcon és környékén a nyilas uralom rövid ideig, alig egy hónapig tartott, pontosabban a még meg nem szállt területeken. Miskolc esetében a viszonylag kisszámú közigazgatási dokumentum, illetve a visszaemlékezések segítségével alkothatunk képet ezen időszakról (Dobrossy 2007, 85). A városban a hatalomátvétel Borbély-Maczky Emil főispán lemondásával járt. Az új főispán az 1939-es választásokon
