A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Történettudomány - Simon József Mokan-komité: A miskolci-diósgyőri ellenállás története

MOKAN-komité: A miskolci-diósgyőri ellenállás története 327 Minden tagot a csoportjához tartozó, magyar- orosz kétnyelvű igazolvánnyal láttak el. Az A/l-es ta­gok a MÓKÁN ötágú csillag alakú pecsétjével ellátott, az „X. Y. a MÓKÁN-Komáéaktív k. (kommunista) tagja” szövegű okmányt, míg a támogatói csoportok általá­ban a „MÓKÁN védelme alatt áll” jelzésű igazolványt kapták. Befolyásuk megerősítésére megpróbáltak a városi értelmiség körein belül — elsősorban katona- tiszti — támogatókat szerezni, kezdetben kevesebb si­kerrel, ám a front közeledtével annál hatékonyabban. Az első tiszteket ismeretség révén szervezték be. Közéjük tartozott dr. Petrássy Miklós orvos százados, akinek a segítségével a MOI<AN kórházi felszerelé­sekhez és igazolványokhoz jutott. Szalay Tibor tüzér alezredes pedig beosztottjaival egy tábori üteget teljes felszerelésével együtt rejtett el az Egerbaktához közeli erdőben (Fekete 1955, 45). Sikerült kapcsolatba lép­niük Ginzery Sándor ezredessel is, a vasgyár katonai parancsnokával, aki nagyobb mennyiségű fegyverhez juttatta a szervezetet. A tisztek, bár támogatták a moz­galmat, elsősorban saját életüket mentették, így nyílt konfrontációt nem vállaltak a német—magyar felet­teseikkel. A szovjet hadsereg 1944. augusztus 26-án az Uz és Csobányos völgyében átlépte Magyarország keleti határát és innentől kezdve az ország harctérré vált (Szabó—Számvéber 2003, 105). A nagyobb ipari és katonai létesítmények állandó célpontot jelentettek a szövetséges repülőgépek számára. Miskolcot június 2-án érte a legsúlyosabb bombázás. A Tiszai pályaud­vartól a piactérig 200 tonna robbanóanyagot dobtak le, sokan megsebesültek, illetve meghaltak. A hely­őrségi épületeken kívül több lakóház és egy kórház is áldozatául esett a támadásnak. Szeptember 13-án Diósgyőrt és üzemeit is bombatalálat érte. A légitáma­dások és a frontról érkező hírek a szovjet előretörésről egyre csak fokozták a nyugtalanságot a lakosságban (Dobrossy 2007,126). A diósgyőri munkások szeptem­ber 21-én újabb megmozdulást kezdeményeztek az egyre nehezebbé váló munkakörülmények miatt. Bár szervezett vezetők hivatalosan nem voltak, de Fekete Mihály könyvében leírja, hogy a szovjetek magyar- országi betörésekor tüntetést szerveznek a gyárban. „...Elhatároltuk, hogy nagy tömegtüntetést szervezünk az 1943-as megmozdulásokhoz hasonlót. Ennek előkészületeiben Barbaival együtt résgt vettem, de a tüntetés idején illegalitásban voltam” (Fekete 1955, 47). így a spontán megmozdu­lás látszatát keltve a D-9-es szerelde mintegy 2—300 főnyi munkása a gyárigazgatóság elé vonult. Útközben mind többen csatlakoztak hozzájuk, hiszen a bombá­zások miatt közvetlen életveszélyben érezték magukat, Elint. * 5 * " * * * * w* * > • * N .» « f * * * » 4 „ 4 » ; » # . AKTHB K (•OHfttiaK 5. kép. Oszip István MOKAN-igazolványa (HÓM HTD 76.852.1) Fig. 5. MÓKÁN ID-card of István Oszip (HÓM Documentation of Local History 76.852.1) másrészt munkájukat is elveszthették, ha a gyár e mi­att nem képes termelni. Dr. Kazinczy László polgári gyárigazgatónak sikerült megnyugtatnia a tömeget az­zal az ígérettel, hogy bár a bombázások súlyos károkat okoztak, de a romeltakarításokban és a javításoknál számít munkájukra, ezáltal biztosítva megélhetésüket. Igaz, a gyár katonai vezetése és a rendőrség baloldali provokátorokat sejtett a megmozdulás mögött, ám ér­demben csak a pár szavas beszédet tartó Galló Jánost tartóztatták le. Időközben a szovjet és román alakulatok október 9-én átkeltek a Tiszán. A folyó mögé visszahúzódó magyar 3. hadsereg a Kecskemét—Szolnok— Kiskunfélegyháza vonalon védekezésre rendezkedett be (Szabó-Számvéber 2003, 133). Miskolcon az el­lenállók október első heteiben találkozót rendeztek a fodrászműhelyben, ahol koccintással ünnepelték meg a kedvező híreket. A kormányzó október 15-i siker­telen kiugrási kísérlete után — német jóváhagyással — az ország vezetését a Nyilaskeresztes Párt vette át. Horthy Miklós kénytelen kinevezni Szálasi Ferencet az ország élére, aki mint nemzetvezető (államfői és kormányfői posztok egyesítésével) folytatja a súlyos harcokban lévő ország vezetését. Miskolcon és környékén a nyilas uralom rövid ideig, alig egy hónapig tartott, pontosabban a még meg nem szállt területeken. Miskolc esetében a vi­szonylag kisszámú közigazgatási dokumentum, illetve a visszaemlékezések segítségével alkothatunk képet ezen időszakról (Dobrossy 2007, 85). A városban a hatalomátvétel Borbély-Maczky Emil főispán lemon­dásával járt. Az új főispán az 1939-es választásokon

Next

/
Thumbnails
Contents