A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Történettudomány - Simon József Mokan-komité: A miskolci-diósgyőri ellenállás története
328 Simon József Halál a aomet megsiá lókra ! FilhlTiil Megsnänt a tétien MessiásTárás kora. Ütött t gyors tettek órája. Minden felszabadulni vágyó ember jelszava: Pei a parrtíánharoraI A nemet fasiszták elvesztették rablónáborajokat, és most a hazai naoi- bórenc oyí as háborús uazitók segítségével teljesen ki a «árják fosztani városunkat. Ne tűrjétek tovább » fasiszta gyíütiwoir é« natú-berenc háborús bűnösök gat&záukoteiaát! Vegjates fai allénak a Sarcot, a BOKÁN korai!*; szer vezetőiben ! Minden becsületei katona, munkás és polgár, csatiak. >*aon a magyar szabadságharcosak fegyveres szervezetett^* I Fusztnljanak a fasiszta gyilkosok 1 Halai a háborús bnnösösre 1 6. kép. A MÓKÁN harcra buzdító röplapja (HÓM HTD 76.835.1) Fig. 6. Leaflets encouraging fight of MÓKÁN (HOM Documentation of Local Flistory 76.835.1) a Nyilaskeresztes Párt jelöltjeként induló Pünkösd Mihály lett. Miskolc újonnan kinevezett vezetése október 20-án megkezdte működését. A pártszolgálatosok razziáikat a baloldaliak és az izraeliták mellett immár a munkaszolgálatosokra és a katonaszökevényekre is kiterjesztették (Csíki 2001, 341). A vasgyárba vezényelt 101/205. munkásszázad tagjait — akikkel a diósgyőri ellenállók is jó kapcsolatot ápoltak — október 16-ra virradóra gyalogmenetben Nagytétény felé indították, más sorstársaikat a városhoz közeli Bükk hegységben végezték ki (HÓM HTD 75.806.1). 1944. november 9-én immár Miskolcot és környékét is hadműveleti területté nyilvánították. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a város kiürítése, ami a közigazgatási szervek, valamint a nélkülözheteden, főként hadiipari létesítmények elszállítását jelentette. A diósgyőri gyárakban is megkezdődött a gépek szétszedése, illetve elszállítása. A komité tagjai ekkor hajtották végre legnagyobb és legsikeresebb akciójukat. Az üzemek munkásai, valamint az ellenálló csoporttal kapcsolatban álló Ginzery ezredes vezette munkásőrség szabotálta a gyárak kiürítését. Fekete Mihály így emlékezik: »HÍ gyár különböző — főleg fold alatti — részein rengeteg munkaeszközt és nyersanyagot dugtak el a munkások. Kocsi János esztergályost azflal bíztak meg, hogy szervezne meg a gyorsacél-anyagok elszállítását. Kocsi János azonban elszállítás helyett nagymennyiségűgyorsacél-anyagot rejtett el az öltöző különböző részeiben. Oberlender János és Vaskó János gyorsacél késeket és köszörű korongokat helyezett biztonságban. Schön Ferenc esztergályos a gépéhez tartozó csúcstő-mikrométer sorozatot és az optikai nagyítókészüléket hazavitte a lakására, s a felszabadulás után hozta vissza” (Fekete 1955, 80). Ezekben a napokban érkezett a városba Kilczer Béla főhadnagy — aki a katonai jellegű közúti és vasúti mozgatásért felelős Központi Szállítási Vezetőség tisztje —, hogy a diósgyőri gyár és üzemeinek leszerelését, illetve megbénítását felügyelje. A MÓKÁN vezetőségével és a velük együttműködő tisztekkel régi ismerőse, Pödör László tanár lakásán találkozott Kilczer. Itt a főhadnagy elmondta, hogy bár nyílt parancsa van a gyár leszerelésére és nyugatra szállítására, ő mégis azért van itt, hogy ezt megakadályozza.4 A kölcsönös együttműködés jegyében megtiltotta a gyárak gépeinek elszállítását, amiért jutalmul MÓKÁN „aktív tag” igazolványt kapott saját maga és családja részére. A szovjet alakulatok november 15-én elfoglalták Jászberényt és 18-án Gyöngyöst. Miskolc közelében is súlyos harcok folytak. A szovjet 27. hadsereg Miskolc déli előteréig nyomult, a 40. hadsereg pedig a Tiszán átkelve Miskolcról keletre támadott (Szabó— Számvéber 2007, 137). 1944. november 10-13. között a Miskolci közigazgatás beszüntette működését a harcok közelsége miatt (Dobrossy 2007, 142). A főispán, a rendőrkapitány, valamint a legfontosabb hivatalok és tisztviselőik Losoncra menekültek. A szintén felhagyott Werbőczy utcai nyomdát kisajátítva az ellenállók nagyobb méretű és nagyobb mennyiségű röpcédulát tudtak nyomtatni. A munkálatokat Fekete Pál és a korábbi művezető, Vajda Gábor debreceni nyomdász végezte, aki szökött munkaszolgálatosként csatlakozott az ellenálláshoz. A másik, kisebb nyomdahelyiségükben, ami a nyilas pártház közelében volt, az egyszerűbb röpcédulákat készítették. A dél felől Miskolc irányába előretörő szovjet csapatok égjük előőrse november 17-én érte el a város közveden határában húzódó Tatárdombot felderítés céljából. Itt a diósgyőri ellenállók Nyírő Sándor vezetésével léptek kapcsolatba a szovjetekkel, akiktől azt kérték, hogy járuljanak hozzá egy helyiekből verbuvált fegyveres osztag felállításához, ám ezt az előőrs parancsnoka megtagadta. Helyette azt az ajánlatot tette, hogy a MÓKÁN vezetői jelentkezzenek nála a parancsnokságon és szolgáltassanak információt a Miskolcot védő egységekről, írja visszaemlékezésében Nyírő (HÓM HTD 81.105.1). 4 Megjegyzendő, hogy míg Fekete szerint Kilczert hosszú órákon keresztül kellett „puhítani”, addig a tiszt évekkel későbbi visszaemlékezésében (HÓM HTD 87.91.1) önként és tudatos tettnek tartotta a MÓKÁN tagjaival való együttműködést.
